Keresés

Újhelyi Körkép hirdetés

Újhelyi Körkép hirdetés

Újhelyi Körkép hirdetés

Újhelyi Körkép hirdetés

Újhelyi Körkép hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Újhelyi Körkép hirdetés megrendelés

Újhelyi Körkép hirdetés2

Újhelyi Körkép hirdetés megjelenés

Az Újhelyi Körkép újság több mint 20 éve szolgálja Sátoraljaújhely 13.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/3 méretben, 16-20 színes oldalon, terjesztik Sátoraljaújhely közigazgatási határán belül postaládázva.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 7.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  7.000 db

Zemplén Televízió Kh. Np. Kft.  kiadó

Újhelyi Körkép hirdetés terjesztés

Megjelenés:                                          Minden hónap 2. hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Előző hónap 25.-éig!

Újhelyi Körkép hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés

1/16  90×60 mm                                   6.000 Ft+áfa =  7.620 Ft   (30 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg, szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom, jiddisül איהעל) városa Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a szlovák határ mentén terül el. A város a Sátoraljaújhelyi járás és kistérség központja. Sátoraljaújhely híres borvidék, és 2002 óta a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj részeként a világörökség része. Gyakran emlegetik „Zemplén fővárosaként”, mivel Zemplén vármegye egykori székhelye, és Hegyalja legnagyobb települése.

A város első ismert neve Sátorelő volt. Az „-elő” utótag jelentése ‘valami előtt’, így a név a Sátor-hegy előtt (aljánál) fekvő településre utalt. Egy helyi legenda szerint ez a település a tatárjárás során elpusztult, és a túlélők egy új közösséget alapítottak, amelyet ezért Sátoraljaújhelynek neveztek el. Bár valószínű, hogy a mongol hordák elérték a térséget, semmi nem utal egy korábbi település pusztulására. Az is ellentmond ennek, hogy a települést a tatárjárás után is Sátorelő néven említik. A város nevének változása csak később, V. István 1261-ben kibocsátott kiváltságlevele után következett be. 

Sátoraljaújhely turizmusa az utóbbi években jelentősen fejlődött, különösen a természetjárás és az aktív kikapcsolódás területén. A várost körülvevő Zempléni-hegység változatos túra- és kerékpárútvonalakkal rendelkezik. A Magas-hegy népszerű kirándulóhely, ahol kilátó is található, amelyről a környező hegyekre nyílik kilátás. A Zemplén Kalandpark a város egyik fő turisztikai vonzereje. Itt található Magyarország leghosszabb ülőszékes libegője, valamint egy nyári bobpálya és egy mászófal központ is. A 2024-ben átadott Összetartozás Hídja a park egyik különleges eleme, amely a Szárhegyet és a Várhegyet köti össze, és lenyűgöző panorámát biztosít. Sátoraljaújhely a Tokaji borvidék közelében helyezkedik el, amely világszerte ismert borairól.       

A városban és környékén rendszeresen tartanak pincenapokat, ahol a látogatók megismerkedhetnek a helyi borokkal és borászatokkal. A város kulturális élete is jelentős, rendszeres kiállítások, koncertek és helyi fesztiválok gazdagítják a kínálatot.  

Sátoraljaújhely hivatalos alapítási évének 1261-et tekintik, amikor V. István herceg kiváltságokat adományozott az akkor még Sátorelő néven ismert település lakóinak István, mint herceg, szerette volna jelentősen előremozdítani a falvak és városok fejlődését az általa irányított országrészben, ezért 1261-ben városi rangot és az ezzel járó kiváltságokat adományozott a közösségnek. Ezek a gazdasági, kormányzati és kereskedelmi jogok nagymértékben ösztönözték a betelepülést és a város fejlődését.     

A kiváltságok hatására hospesek (telepesek) érkeztek, ami a későbbi dokumentumokban úgy jelenik meg, mintha új várost alapítottak volna. Emiatt egyes történészek, például Tringli István, a kiváltságlevelet alapítólevélnek tekintik. A királyi betelepítés következtében a város neve is megváltozott. Egy IV. László által 1282-ben kiadott oklevél már „Sátoralja Újhely” (Saturalia Wyhel) néven hivatkozik a településre.

Újhelyi Körkép hirdetés

Szerencsi Hírek hirdetés

Szerencsi Hírek hirdetés

Szerencsi Hírek hirdetés!

Szerencsi Hírek hirdetés

Szerencsi Hírek hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szerencsi Hírek hirdetés megrendelés

Szerencsi Hírek hirdetés2

Szerencsi Hírek hirdetés megjelenés

A Szerencsi Hírek újság több mint 30 éve szolgálja Szerencs  8.500 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon, terjesztik Szerencs város közigazgatási határán belül postaládázva.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 3.800 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 3.800 db

Szerencs Város Önkormányzata  kiadó

Szerencsi Hírek hirdetés terjesztés

Megjelenés:                                          Minden hónap 4. péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Minden hónap harmadik hetének péntekén

Szerencsi Hírek hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:     (max. 400 karakter) 

80 karakter                                           788 Ft+áfa = 1.000 Ft

+40 karakter                                         315 Ft+áfa =   400 Ft                       

Kiskeretes

1/32  44×31 mm                                   4.882 Ft+áfa =  6.200 Ft   (20 szó)

1/16  44×65 mm                                   8.110 Ft+áfa = 10.300 Ft   (30 szó)

 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                          kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szerencs (németül: Serentsch) kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járás székhelye, Miskolctól mindössze 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. A város történelme gazdag és szorosan összefonódik a környék kulturális és gazdasági életével.

Szerencs nevezetességei közé tartozik a szerencsi vár, mely a 16. században épült, ma pedig a város egyik jelképének számít. A várkastély nemcsak történelmi, hanem kulturális központként is funkcionál, hiszen múzeumnak és kiállításoknak ad otthont.

A város ipari örökségéről is híres, ugyanis itt működött a szerencsi cukorgyár. Az 1889–2007 között üzemelő cukorgyár a magyarországi rendszerváltáskor működő 12 cukorgyár egyike volt. A külföldi és magyarországi bankok által alapított, kedvezményes állami kölcsönnel támogatott cég több mint százéves működése alatt meghatározó szerepet játszott a szerencsi térség fejlődésében.

Szerencs az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál nőtte ki magát várossá. Napjainkban a város központi szerepét erősítik alap- és középfokú oktatási intézményei, egészségügyi szolgáltatásai, sportlétesítményei és egyéb szolgáltatásai.

A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.

A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. 

A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.

második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.

1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.

A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”

Szerencsi Hírek hirdetés

Helyi Krónika hirdetés

Helyi Krónika hirdetés

Helyi Krónika hirdetés!

Helyi Krónika hirdetés

Helyi Krónika hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Helyi Krónika hirdetés megrendelés

Helyi Krónika hirdetés2

Helyi Krónika hirdetés megjelenés

A helyi Krónika több mint 10 éve szolgálja Sátoraljaújhely és a környező 40 település 70.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon, terjesztik Sátoraljaújhely, Sárospatak, Cigánd, Pálháza városokban és Hegyköz, Bodrogköz, Hegyalja 40 településén.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 28.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  28.000 db

FOCUS-Trió Bt.  kiadó

Helyi Krónika hirdetés terjesztés

Megjelenés:                                          Minden hónap 1. hetének szerdáján

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Egy héttel megjelenés előtt 14 óráig!

Helyi Krónika hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés

1/8  90×65 mm                                   40.000 Ft+áfa =  50.800 Ft   (50 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Sárospatak (németül: Potok am Bodroch, szlovákul: Šarišský Potok, Blatný Potok) város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett város

fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik.

Sárospatak területe már az őskorban is lakott volt. A ma ismert első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket AlaptolmaKetel vezér fia, s a később grófi címet szerzett Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt, főként Lengyelország felé. Várát I. Endre király építtette. Egyes elméletek szerint itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot, 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius is; Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 20002013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához), 2021-től itt található a Tokaj Hegyalja Borászati Egyetem.

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. itt ajánlották fel I. Rákóczi Györgynek az erdélyi fejedelemséget.

Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, de ekkor, mivel e rang ezzel az évvel az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították. Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont is.

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.

Helyi Krónika hirdetés

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Mezőkövesdi Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Mezőkövesdi Újság hirdetés megrendelés

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Mezőkövesdi Újság hirdetés terjesztés

8000 példányban, 16 oldalas terjedelemben megjelenő, A/4- méretű ingyenes városi lap, mely kéthetente jut el                              Mezőkövesd 16.000 lakosához. Elsődlegesen információ átadó,  tájékoztató jellegű. Obektív képet ad a város közérdekű, mindennapi életében meghatározó jelentőségű közéleti, kulturális, ifjúsági, gazdasági, egyházi, egészségügyi és sporteseményekről, illetve azok hátteréről, beruházásokról, programokról, a település lakóit érintő, érdeklő kérdésekről, töre-kedve a témák egyensúlyára. A lap története egészen 1897-ig nyúlik vissza, hiszen első száma, akkor még Mező-kövesd és vidéke címmel 1897. október 31-én jelent meg egészen 1927-ig. 2004. július 23-a mérföldkő volt a Mezőkövesdi Újság életében, kéthetente ingyenesen jut el a kiadvány minden háztartásba. 2012 januárjától már négy oldala (borító) jelenik meg színes nyomással.

Nyomott példány:          2024. második félév  – Kéthetente  8.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Kéthetente 8.000 db

Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft. kiadó

Mezőkövesdi Újság hirdetés 1

Mezőkövesdi Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten hétfőn 14 óráig!

Mezőkövesdi Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés                                   

1/8            90×61 mm                        12.000 Ft+áfa =   15.240 Ft       

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Mezőkövesd. A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre. Az első írásos dokumentum 1275-ből származik, amely épp arról tudósít, hogy jelenleg Koewesd lakatlan falu. Ennek oka az 1241-42-es tatárjárás, ahol a mongol seregek épp e településen keresztül vezetett az útja. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. Következő írásos megjelenés 1408-ból származik, amelyben említést tesznek „Kewesd” faluról.

A település életében meghatározó volt, hogy Zsigmond király uralkodása alatt vásártartó jogot kapott. 1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. Hunyadi Mátyás 1464-ben oppidum jelleggel mezővárosi rangra emeli, s címert és pecsétet adományoz Mezőkövesdnek. 1494-ben húsvét ünnepén Kassán Ulászló király megerősíti a Mátyástól kapott kiváltságokat, és a kövesdieket minden vám és révbeli fizetéstől mentesíti.

A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt). 1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

A kuruc háborút követő pestisjárvány újra megtizedelte a lakosságot és csaknem a teljes elnéptelenedés veszélyeztette. 1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. A napóleoni háborúk idején, 1806. március 19-én a Szent László templomnak a plébániáján őrizték a Szent Koronát. 1849. február 28-án a honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal. Görgey Artúr is állomásozott a városban a tavaszi hadjárat során. A szabadságharc leverése után az egri járás ideiglenes székhelye lett Mezőkövesd, ami hozzájárult a település tovább fejlődéséhez.

 „Gyásznapja” volt Mezőkövesdnek 1887. január 27., a mezővárost nagyközséggé nyilvánították. A több mint tízezer lélekszámú helység „lelkületében azonban város maradt”.  A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. Itt épült meg a Zsóry-fürdő. Napjainkban az idegenforgalom is egyre nagyobb szerepet játszik az kövesdiek életében. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő és a mai napig elevenen élő matyó népművészet vonzza a hazai és a külföldi turistákat, pihenni vágyókat.

1973-ban kapott újra városi rangot Mezőkövesd.

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Kolor Magazin hirdetés

Kolor Magazin hirdetés2

Kolor Magazin hirdetés

Kolor Magazin hirdetés2

Kolor Magazin hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket! Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Kolor Magazin hirdetés megrendelés

Kolor Magazin hirdetés terjesztés

Ingyenes kulturális és közéleti hetilap.

Terjesztik Kazincbarcikán a 25.000 fős lakosság postaládájába és a környező településeken.

A/4 méretben 8-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  12.050 db

Terjesztett példány:        2024. második félév –  Havonta  12.050 db

Barcika Art Kft. kiadó

Kolor Magazin hirdetés

Kolor Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első péntekén!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):  

2 héttel megjelenés előtt, pénteken 14.00 óráig!

Kolor Magazin hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Keretes hirdetések  (1 egység max. 10 szó)

          1/4 old  98×141 mm                          39.000 Ft+áfa = 49.530 Ft

           

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                           kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Kolor Magazin hirdetés

Kazincbarcika Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik legnagyobb városa – Dunaújvároshoz hasonlóan – mai formájában nem tekint vissza hosszú múltra, ugyanakkor területe, pont mint mondjuk Komlóé, évszázadok óta lakott. Mint a neve is mutatja, több település összeolvadásából jött létre. Sajókazincot 1240-ben említették először Kazincz néven. Ekkor a Rátót nemzetséghez tartozó Kazai Kakas család birtoka volt.

19. századig agrárjellegű település volt, majd 1850-ben szenet találtak, amelynek kibányászása 1890-ben indult el, ettől kezdve az iparra helyeződött a hangsúly. Barcika Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásából jött létre, és bár itt is nyitottak bányát a 19. század végén, itt az ipari jelleg mindvégig másodlagos maradt a mezőgazdaság mellett. Az 1920-as évek elején azonban erőmű épült, mely egész Dél-Borsodot ellátta árammal, így Barcika is vonzani kezdte a munkaerőt.

Kazincbarcika leghíresebb szülötte a Szózat megzenésítésével (1843) vonult be a magyar történelembe, (Galambos Benjámin/Egressy Béni) mindössze 37 éves életútjába rengeteg minden belefért. Tanult Itáliában, volt énekes és szövegíró is. Ő készítette például Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájának szövegkönyvét, és Katona József Bánk bán-jából készült szövegkönyv is Egressy munkája volt. Emellett harcolt az 1848/49-es szabadságharcban – a kápolnai csatában súlyosan meg is sebesült. A legtovább kitartó erődben Egressy volt a zenekar vezetője, de az ostrom alatt is komponált, ekkor írta például a Klapka-indulót. Pesten hunyt el, 1851-ben.

A második világháborúban mind az erőmű, mind a szénbányák súlyos károkat szenvedtek, de hamar sikerült újraindítani a termelést, sőt a községek rövidesen fejlődni kezdtek, a két település egyre nagyobb jelentőségre tett szert és még inkább növekedésnek indult. 1947-ben hivatalosan is összevonták őket, egyelőre Sajókazinc néven, majd a kialakult nagyközség 1948-ban felvette a Kazincbarcika nevet. 

A mai modern városközpont az 1950-es évek elejétől épült ki. A város építésében rabok – főleg feketézők, vagy a beszolgáltatást nem teljesítők – is részt vettek: az első épülettömb, az 1951-ben elkészült „C”, szögesdróttal körülkerítve 1953 végéig a munkatáborban dolgozók szállásául szolgált, és azt csak 1955-ben vehették birtokba a város „civil” lakói.

1954-ben városi rangot kapott, ugyanebben az évben a bővülő település magába olvasztotta Berente községet. Ekkor már 11 000 embernél is több lakosa lett. Az első vegyi üzem, az Imperiál Vegyészeti Művek Rt. 1921-ben kezdte meg a termelést (szénlepárlást) Berentén. 1954-ben jött létre a Borsodi Vegyi Kombinát, Kazincbarcika legnagyobb üzeme, amely a foglalkoztatottak számát tekintve sokáig az ország 6. legnagyobb vállalata volt.

Az 1960-as években Kazincbarcika tovább fejlődött, a Borsodi Vegyi Kombinát vonzotta a munkaerőt és aktívan részt vett a város fejlesztésében. A helyzet az 1970-es évek közepétől folyamatosan romlott: s a rendszerváltás éveiben ez csak fokozódott. A Borsodi Szénbányák Rt. végül 2004 elején szüntette be működését.  

A munkanélküliség jelentős méreteket öltött. A kilencvenes évek közepétől, úgy tűnik, a város a legnehezebb időket már maga mögött tudta és lassan újra fejlődésnek indulhatott. 1991 óta BorsodChem Rt. néven működik, tevékenységi köre műanyagalapanyag-gyártás és -feldolgozás, izocianát-gyártás. 1999-ben Berente levált a városról és önálló községgé alakult.

Rendszeresen súlyos károkat okoztak a Sajón levonuló árhullámok, amelyek az amúgy is magasan álló talajvízzel együtt teljes városrészeket veszélyeztettek. A legkomolyabb árvíz 1974 októberében volt.

Kolor Magazin hirdetés

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés feladás

A hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.



Miskolci Napló hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Miskolci Napló hirdetés1

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés terjesztés

Ingyenes közéleti és családi hetilap. Megjelenik Miskolcon a 144.000 fős lakosságnak és a környező településeken. A/3 méretben 12 színes oldalon. Megjelenik 2004. óta.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  85.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente  85.000 db

Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. kiadó

Miskolci Napló hirdetés3

Miskolci Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
2 hetente páratlan héten szombaton!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 12.00 óráig!

Miskolci Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:    (max. 30 szó)

Apróhirdetés árak:

Lakossági                                      

15 szó 1575 Ft+áfa =   2.000 Ft       

          +15 szó 1969 Ft+áfa = 2.500 Ft       

 

Vállalkozói                  

15 szó 3543 Ft+áfa =   4.500 Ft     

+15 szó 4410 Ft+áfa = 5.600 Ft   

 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Miskolci Napló hirdetés

Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és a Miskolci járás székhelye. A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország negyedik legnépesebb települése BudapestDebrecen és      Szeged után.

Ez Magyarország legrégebben lakott területe a több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek alapján. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül („que nunc uocatur miscoucy”). A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király eladományozta a birtokot. Új tulajdonosai szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.

Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra – oppidummá, azaz mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával –, 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. 

Zsigmond király 1435október 2-ai oklevelében pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.

1706szeptember 25-énaz osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárványpusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult.

1870.január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel, 1874-ben pedig bekötötték az első telefonkészüléket Miskolcon. 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvízkövetelt több száz emberéletet.

A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét. Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – amely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte a várost. A Szovjetek december 4-én foglalták el Miskolcot. A háború alatt 350 épület semmisült meg és 7150-ben esett komoly kár.

1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben GörömbölytSzirmát és Hámort csatolták a városhoz. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót. Miskolc 2005-ben az Európa kulturális fővárosa pályázaton Pécs után a második helyet szerezte meg. 2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost, 2010-ben pedig megkapta az Értékgazdag Település címet.

Rendezvények:  Országos grafikai biennálé (változó időpontban) + Becherovka Miskolci kocsonyafarsang (február) + Miskolci kocsonyafesztivál (február) + Kamarakórus fesztivál (március) + Diósgyőri várjátékok (májusban) + Miskolci Tévéfesztivál + MEN, Miskolci egyetemi napok (május) + Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (minden nyáron) + Diósgyőri várjátékok (augusztus) + Gyár fesztivál (augusztus) + Katonazenekarok nemzetközi fesztiválja (nyáron) + Nemzetközi dixieland fesztivál (nyáron) + Jameson CineFest –Nemzetközi Filmfesztivál (szeptemberben) + Görömbölyi ősz (szeptemberben) + Rocktóber fesztivál + Téli tárlat (december) + Borsodi sörfesztivál + Miskolci fröccsfesztivál június 24-én vagy egy ehhez közeli hét végén

Miskolci Napló hirdetés

Zempléni Piac hirdetés

Zempléni Piac hirdetés 2

Zempléni Piac hirdetés, apróhirdetés!

Zempléni Piac hirdetés feladás

Zempléni Piac hirdetés 3
A Hirdetés mérete



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Zempléni Piac hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Zempléni Piac hirdetés

Zempléni Piac terjesztés

Ingyenes hirdetési és információs kiadvány. Újságunk megjelenik 21.000 példányban 2 hetente Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs városokban és 21 zempléni-bodrogközi településen: Hollóháza, Pálháza, Mikóháza, Széphalom, Alsóberecki, Karos, Karcsa, Pácin, Bodroghalom, Vajdácska, Györgytarló, Kenézlő, Károlyfalva, Hercegkút, Makkoshotyka, Bodrogolaszi, Vámosújfalu, Olaszliszka, Tolcsva, Erdőbénye, Mád, valamint Kelet-Szlovákiában.

Nyomott példány:    2023. második félév  – Kéthetente  21.000 db
Terjesztett példány: 2023. második félév –  Kéthetente  21.000 db

Zempléni Piac 94’ Kft. kiadó

Zempléni Piac hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden második héten szerdán!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 14.00 óráig!

Zempléni Piac hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Lakossági apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó                      1000 Ft+áfa = 1270 Ft
+ szavak                    100 Ft+áfa =   127 Ft/szó           

Közületi apróhirdetés:         (Max. 30 szó)
10 szó                     1500 Ft+áfa = 1905 Ft
+ szavak                   150 Ft+áfa =   191 Ft/szó       

Kiemelés:                 500 Ft+áfa =  635 Ft  (keret vagy háttér)    

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!