Tárnoki Tények hirdetés
Tárnoki Tények hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Tárnoki Tények hirdetés megrendelés
Tárnoki Tények hirdetés
Tárnoki Tények hirdetés terjesztés
A Tárnoki önkormányzat újságja, havonta megjelenő információs lapja.
Megjelenik: havonta (január és augusztus kivételével), kihelyezett pontokon jut el a 11.000 fős lakossághoz, 20-24 A/4 színes oldalon nyomtatva.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 2.200 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 2.200 db
Tárnok Köz-Ért Kft. kiadó
Tárnoki Tények hirdetés megjelenés
Megjelenés: Minden hónap első hetében
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 20.-án 14 óráig!
Tárnoki Tények hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Keretes hirdetés:
1/1 oldal A/4 hátoldal 50.000 Ft+áfa = 63.500 Ft
1/1 oldal A/4 beloldal 35.039 Ft+áfa = 44.500 Ft
1/2 oldal A/5 17.323 Ft+áfa = 22.000 Ft
1/4 oldal A/6 9.449 Ft+áfa = 12.000 Ft
1/8 oldal A/7 6.000 Ft+áfa = 7.620 Ft
Kedvezmény: 3+1 és 8+2 grátisz!
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Tárnoki Tények hirdetés
Tárnok. Tárnok határában, a Fundoklia-völgyben a neandervölgyi ember kultúrájának egyik legnagyobb magyarországi lelőhelyét tárták fel: egy vadásztábort. Az i.sz. 1-4. században római lakhelyek voltak településünk területén – a legnagyobb a mai halastó melletti üdülőfalu területén volt, amely római település az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. Egyes források szerint i.sz. 381-ben a hunok és a rómaiak között Pannónia birtoklásáért folyt egy nagy csata Tárnokvölgyénél.
Tárnok nevét 1250-es évek végén említették először Tavarnuk néven a szomszédos Deszka falu nevével együtt. Ezután 1280-as évektől az 1500-as évekig Tawarnucweg, Taarnuk, Thárnok, Tharnuk néven. Tárnok egyike volt a Buda környék szolgálónépi falvaknak – itt a tárnokok éltek, míg a szomszédos Érd területén erdőőrök, fegyvernökök laktak
A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte. A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták. 1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek. IV. László a szigeti apácáknak adományozta
Tárnok más a török uralom elején elpusztult, Berki viszont a hódoltság első felében virágzó település volt, amely adót fizetett a töröknek, majd a 15 éves háborúban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett Tárnokot a XVIII. században lengyel, szlovák és magyar családok népesítették be újra. Szlovák népessége máig őrzi nyelvét, hagyományait, szokásait.
Az 1300-as évektől Wlwing István budai polgár leszármazottaié a környék. 1519-től a terület birtokosa a Sárkány család volt, majd utánuk az Illésházy családé lettek a környék falvai és pusztái. 1832-ben Batthyány Fülöp vette meg az uradalmat. 1848-ban a görög származású Sina György, majd fia tulajdonába került Érd és Tárnok. 1876-ban Wimpffen Simonné Sina Anasztázia örökölte a birtokot, amely később házasság és öröklés révén a Károlyi család kezébe jutott.
1913-ban Károlyi Imre grófi eladta a birtokot Üszögi Nagy (Grósz) Sándornak. Ő kezdte mega település mai arculatának kialakítását. 1921-ben parcelláztatta az Újtelepi részt, 1930-ban pedig a ligeti területet. Anasztázián fényűző kastélyt építtetett. 1941-ben anyagi nehézségei miatt az alsóligeti részt és Anasztáziát eladta Juhász István Zoltán mérnöknek, aki 1944-ben nyugatra távozott.
1910-ben 235 birtokos élt a faluban, közülük egy 100 hold feletti nagyságú területen gazdálkodott 187 pedig 10 hold alatti területen. Az I. világháborúban 264 férfi vonult be katonának, közülük 84-en estek el. Az 1930-as évekre a település fejlődésnek indult: helyben volt vasútállomás, szálláshely, posta, távírda, telefon. A településen volt községi elemi iskola, magánorvos, számos egyesület, iparosok, kereskedők.
A II. világháborúban a harcmezőn 77 tárnoki esett el, a háború áldozata lett 48 izraelita vallású lakos, és az 1945. január 8-án málenkij robotra hurcolt tárnoki férfiak és fiúk közül 69 nem tért haza. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.