Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyháza.  Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt.

A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban a Dessewffy, majd 1824-ben a Károlyi családtól örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: a várost 1859-ban érte el a vasút, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés (1911) is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Tanácsköztársaság után Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt. A második világháború után több száz családot telepítettek át a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében. A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához, majd 1978. december 31-től maga Oros is Nyíregyháza részévé vált. Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város.

Rendezvények: Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje,  augusztus-szeptemberben + Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál + Cantemus Fesztivál, a kétévente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. + Helló Nyíregyháza! + Szelektív Szombat + Tirpák Fesztivál