Dabasi Újság hirdetés
Dabasi Újság hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Dabasi Újság hirdetés terjesztés
A lap 6900 példányban készül, a város lakói számára ingyenesen. Terjesztése ingatlanonként egy-egy példány házhoz szállításával történik a 18.000 lakoshoz. A Dabasi Újság megjelenése: 20 – 24 oldal, A4 méretű, színes borítóval, 8 oldal színes és 12-16 oldal fekete-fehér belívvel, műnyomó és offszet papíron.
Megjelenik minden hónap utolsó hetében..
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 6.900 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 6.900 db
Pressman Nyomdaipari Bt. kiadó
Dabasi Újság hirdetés megrendelés
Dabasi Újság hirdetés
Dabasi Újság hirdetés megjelenés
Megjelenés: Minden hónap utolsó hetében
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Aktuális hónap 20.-án 13 óráig!
Dabasi Újság hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Keretes hirdetés: (Max. 20 szó)
1/32 oldal fekete-fehér 41,5 x 29 mm 9.055 Ft+áfa = 11.500 Ft
1/32 oldal színes 41,5 x 29 mm 11.024 Ft+áfa = 14.000 Ft
10% felár nem kész anyag esetén!
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Dabasi Újság hirdetés
Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye. Alsódabas és Felsődabas egyesítésével keletkezett 1950-ben, majd 1966-ban hozzá csatolták Gyónt és Sárit is.
Először 1264-ben említik Dobos és Babos néven, valószínűleg a királyi dobosok lakhelyekén. Dabas első említése oklevelekben 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. 1345-ben Dabasi előnevű köznemesi család először szerepel az írott forrásokban. A tatárjárás lényegében elpusztította a két falut. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált.
1669-ben I. Lipót nádori adományként Halász Ferenc és György birtokába adja Dabast. A települések ismételt benépesedése csak a 18. század elején indult meg. Elsősorban katolikus szlovák és magyar jobbágycsaládok költöztek a területre. Az 1720-as években a Halász család vált Alsódabas és Gyón nagy részének tulajdonosává, mellettük még öt nemesi család volt birtokos. A birtokszerzést követő időszakban a település nagy fejlődésnek indult, népessége megsokszorozódott protestáns szlovák és magyar lakosokkal.
Közben egy újabb falu, Felsődabas is kialakult, lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű és katolikus volt. 1783-ban Gyónon az evangélikusok felépítik templomukat. A 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak. Sári lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségű jobbágyok voltak, a 20. századig nagyban elzárkóztak a külvilágtól.
A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete is megindult, 1836-ban létrejött a nemesi alapítású Kaszinó. Az 1820-as, 30-as években Dabason és Gyónon klasszicista stílusú kúriák, udvarházak egész sora épül. Ebben az időszakban indult meg Alsódabas és Gyón iparosodása is, amelyhez kiegyezést követően a pesti járás déli részének közigazgatási funkciói is társultak.
Amikor 1886-tól a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Alsódabas lett a Pesti közép járás székhelye, melynek elnevezése 1898-tól Alsódabasi, majd 1950-től Dabasi járás lett. Vasúti kapcsolata 1895-től van Budapesttel. 1916. december 31-én a Vay-kastélyban megnyílt Első Magyar Hadiárvaház.
Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattal egyesítették. Az 1960-as években a község arculata nagyban megváltozott, amint a közintézmények, hivatalok új épületbe költöztek. 1966-ban Sári és Gyón is Dabas részévé vált, 1970-ben nagyközséggé lett majd 1984-től városi jogú nagyközségi rangot kapott majd 1989-ben várossá nyilvánították.