Hétről-Hétre Komló hirdetés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Komló és vonzáskörzetében 31 településen: Komló, Sásd, Hosszúhetény, Mánfa, Kisújbánya, Mecsekpölöske, Magyarszék, Liget, Oroszló, Baranyajenő, Godisa, Mindszentgodisa, Palé, Szentlászló, Bodolyabér, Magyarhertelend, Meződ, Varga, Vázsnok, Felsőegerszeg, Mecsekjánosi, Barátúr, Kishajmás, Bakóca, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Pécsvárad, Hird, Gödreszentmárton, Gödrekeresztúr és Gödre településeken.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Hetente  15.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Hetente  15.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/

A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Komló (németül: Kumlau, horvátul: Komlov, város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Hozzá tartozik   Sikonda üdülőfalu, 1954 a Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

A Mecsek és a Baranyai-Hegyhát határán elhelyezkedő Komló Árpád-kori eredetű település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott. 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

A város mai népessége gyors ütemben fogy, elsősorban a kevés munkalehetőség miatt. Míg az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón, az 2009-ben 25 881, 2015-ben 23 604, 2024-ben 19 679 lakosa volt a városnak.

A mai Mecseket hordozó lemeztöredék ugyanis a jura időszak elején (a liászban, kb. 200 millió évvel ezelőtt) olyan ősföldrajzi (vagy idegen kifejezéssel paleogeográfiai) környezetben helyezkedett el, amely kedvezett a szénképződésnek (természetesen kiegészülve az ehhez szükséges meleg és csapadékos klímával).

A lassan süllyedő folyóvízi, tavi, majd tengerparti környezetben valaha élt hatalmas mennyiségű növényi anyag iszappal temetődött be, s oxigénmentes (anoxikus) környezetben, a fokozódó nyomás és növekvő hőmérséklet hatására hosszú idő alatt feketekőszénné alakult, ennek vastagsága Pécs körül 1000 méternél is vastagabb, míg észak felé haladva pár 100 méteresre vékonyodik, amelyeket évszázadok óta bányásznak a térségben.

Az egyébként középkori eredetű Komló térségében már a 18. század óta ismerték a felszínközeli szénkibúvásokat, de jelentősebb mélyműveléses bányászata csak a 19. század végén kezdődött el. 1892-ben kezdett el termelni az első tárna, s 1898-ban kezdte meg működését az első függőleges akna. A szénbányászat, s az infrastruktúrát fejlesztő hatásai a két világháború közötti időben nem csak Komlón jelentős fejlődést indítottak el. Az 1950-es évek elején Komló lakosságának a fele (kb. 11 ezer fő) a szénbányákban dolgozott, s ekkor vált igazi szocialista bányavárossá is. Az 1951-ben városi rangot kapott település lakossága az 1990-es évek elejére 30 ezer fölé emelkedett.

A ’90-es évek végén bezártak a bányák (gazdaságossági okokra hivatkozva), 2000. január 31-én gördült fel az utolsó csille szén a Zobák-aknából.

Nevezetességei: Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény – 13. századi gótikus (Hasmányi templom) templom romjai – Komlosaurus carbonis – Magyarország első dinoszaurusz-lelete, mely Komlóról és az itt bányászott kőszénről kapta a nevét és 2019-ben az év ősmaradványának is megválasztották – A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben.