Keresés

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés feladás

A hirdetés típusa maximum 20 szó




Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Csepeli Hírmondó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés2

Csepeli Hírmondó terjesztés

A XXI. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Csepeli Városkép Kft. Megjelenik páratlan héten, pénteken. Terjesztik 32.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/3-as, terjedelme 24-32 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Kéthetente 32.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Kéthetente 32.000 db

Csepeli Városkép Kft. kiadó

Csepeli Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten csütörtökön

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten szerdán 13 óráig!

Csepeli Hírmondó hirdetési árak

Apróhirdetési árak:

     Lakossági:                1732 Ft/10szó +áfa = 2.200 Ft                                                              2835 Ft/20 szó+áfa = 3.600 Ft                                          Üzleti:            4094 Ft/20szó+áfa  = 5.200 Ft

     Keretben:                 50% felár

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                       kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepel-sziget földjének nagy része a jégkorszak után a Duna árterülete lett. Leszámítva a mai Csepel területének délkeleti részét, lényegében az egész sziget a Duna jelenkori árteréből alakult. (A folyam medrét mélyítette, és így kiemelkedett az ártéri terasz.)

Csepelt közvetlenül a honfoglalás után, még az államalapítás előtt megszállták a magyarok. Szinte közvetlenül a VIII-IX. század fordulóján bekövetkezett honfoglalás után Árpád vezér megszállt a Csepel-szigeten, ahogy ezt egy, a XII. század végén élt, ismeretlen nevű krónikaíró (akit ezért Anonymusnak, névtelennek nevezünk) megírta. 

Sőt, szerinte ez a sziget volt –legalábbis egy ideig – a magyar törzsszövetség élén álló fejedelem székhelye (a sziget a későbbi királyok – Árpád leszármazottainak – birtokában volt, időnként megszálltak itt). Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság.

falu újra telepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet – a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt – jelölték ki. Ekkortól már jelentősen befolyásolta a község életét a közeli, erőteljesen fejlődő Buda és Pest, majd az egyesült főváros.

Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. Nemcsak Csepel, az ország is jelentősen gyarapodott az 1912-1927 között felépült Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő átadásával. A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett.

kerület 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz, következménye a jelentős népességbeáramlás lett, az óriási építkezések elindulása, a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítés volt. A korábbi, nemzetiségi (sváb) lakosság létszámát sokszorosan felülmúlták a vidékről betelepülők. 1948-1989 között erőteljes ütemben épültek az elmúlt évtizedek korstílusát hűen tükröző lakótelepek, közintézmények.

A kerületnek három testvérvárosa is van Lengyelországból, Kielce, Wolomin és Szczecin. A Polonia hadisegély. A magyar kormány – a lengyelek egyedüli támogatójaként – 1920 augusztusában a csepeli Weiss Manfréd Művekben legyártatott 80 vagonnyi hadianyagot juttatott el a frontra. Az utolsó pillanatban kiosztott muníció hozzájárult ahhoz, hogy 1920. augusztus 15-én Varsó mellett a lengyelek megfordították a bolsevikokkal folytatott háború menetét, és kivívták a győzelmet velük szemben. A varsói csatát „Visztulai csoda” néven is emlegetik.

A XXI. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 70 442 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,2%-át tette ki. A 19. század utolsó harmadától a XXI. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1930-ig. A 30-as években ugrásszerűen nőtt a népesség száma a kerületben. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 2,5%-át veszítette el. A háború után dinamikusan nőtt tovább a lakosság száma, egészen 1990-ig. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben 90 197 fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XXI. kerületben, mint 1970-ben.

Csepeli Hírmondó hirdetés