Pesterzsébet hirdetés

Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. A település 1870-ben alakult meg Erzsébetfalva néven. Névadója Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége volt, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadig évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta.

Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. A kerület nyugati peremén, Gubacsidűlő és Gubacs határán található az 1924-ben átadott Gubacsi híd, amely a XXI. kerülettel teremtett kapcsolatot. A hídtól délre a Gubacsi lakótelep 1953-1957 között épült épült jellegzetes szocreál stílusban.

A Soroksári út folytatásaként a Helsinki út 1976-1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra.  Az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza 1984-ben készült el irányonként három sávosra.

A kerület központjában 1962–1987 között házgyári panelházakból álló lakótelepet építettek fel. Ekkor a Topánka utcát mai formájára kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek „Kosuti”-nak neveznek. A Topánka és a Vörösmarty utca sarkán 1985-ben adták át a Erzsébet Áruházat.

1990-től, a Fővárosi Tanács 1990. (IX.30.) 149. sz. határozata alapján a városrészt újra Pestszenterzsébetnek hívták. Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykor önálló Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület, illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.

A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből Erzsébetfalva, Pesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult. A kerület neve változatlan maradt.