Ajkai Szó hirdetés
Ajkai Szó hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Ajkai Szó hirdetés megrendelés
Ajkai Szó hirdetés
Ajkai Szó hirdetés terjesztés
Az Ajkai szó c. újság Ajka Város Önkormányzatának ingyenes információs kiadványa, amelyet minden héten Ajka közigazgatási határán belül minden postaládába terjesztenek (27.000 fős lakosságnak). Mérete A/4, 4-8 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db
Ajkai Média Nonprofit Kft. kiadó

Ajkai Szó hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Kéthetente, páratlan héten pénteken.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten hétfőn 12 óráig!
Ajkai Szó hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó) Lakossági apróhirdetés 1969 Ft+áfa = 2500 Ft/20 szó 2756 Ft+áfa = 3500 Ft/30 szó Üzleti apróhirdetés 2992 Ft+áfa = 3800 Ft/20 szó 3543 Ft+áfa = 4500 Ft/30 szó
Kiskeretes fekete-fehér hirdetés 1 hasáb 45×50 mm 6693 Ft+áfa = 8.500 Ft 1 hasáb 45×100 mm 12598 Ft+áfa = 16.000 Ft 1 hasáb 45×150 mm 19685 Ft+áfa = 25.000 Ft
Kiskeretes színes hirdetés 1 hasáb 45×50 mm 8701 Ft+áfa = 11.050 Ft 1 hasáb 45×100 mm 18630 Ft+áfa = 23.660 Ft 1 hasáb 45×150 mm 25591 Ft+áfa = 32.501 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Ajkai Szó hirdetés
Ajka (németül: Eickau) város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Veszprém és Pápa után. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. A keltákat később a rómaiak váltották fel. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.
A falvakat, amelyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.
A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított.
1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára (nemesgáz töltés az izzókba), amelynek épülete a mai napig látható. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.
1950-ben Ajkához csatolták Bódét, majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd községet is. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is.
A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de a 90-es években létrehozott az Új Atlantisz Térségi Szövetség újra beindította a fejlődést. A 2010-es ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét. Fejlődése azonban nem állt meg, a 21. században is több nagy, látványos beruházás történt Ajkán, többek között a városi uszoda felújítása és egy jégcsarnok építése is.