© Minden jog fenntartva a 3S Karakter Kft. részére.
Készítette ❤ Richárd
Békési Újság hirdetés
Békési Újság hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Békési Újság hirdetés megrendelés
Békési Újság hirdetés
Békési Újság hirdetés
Békési Újság hirdetés terjesztés
A Békési Újságot kiadó közhasznú Családért Alapítványt 1996-ban két békési magánszemély hívta életre. Fő profilja 2004 júniusa óta a Békési Újság Megjelentetése és terjesztése Békés, Kamut, Murony, Tarhos és Bélmegyer településeken. Így öt település mintegy 24 ezer lakosához jut el. Az alapítvány azért vette át a már 1994 óta magánkezdeményezésre létező újság kiadását, mert úgy vélte, olyan sajtótermékre van szükség Békés városában, amely hitelesen és átfogóan tudósít a városban történt politikai-közéleti és társadalmi, illetve egyházi eseményekről, valamint a helyi civil szféra és sportélet történéseiről.
A Békési Újság az olvasóknak ingyenes. Nem csak hiteles és sokoldalú tájékoztatásra van ugyanis szükség ugyanis, hanem arra is, hogy mindezt olyanok is elérjék, akik esetleg már hosszabb ideje nem jutnak semmiféle helyi sajtótermékhez, mert nem tudják megvenni, előfizetni. Az alapítvány így tudja – nevéhez híven – betölteni szerepét.
Lapunk nyolc színes oldalon, kéthetente jelenik meg. Az újságírói etika szabályait teljes körűen betartjuk.
A Békési Újságban hirdetések is szerepelnek, amelynek elsődleges célja, hogy jutányos áron bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a városban tevékenykedő vállalkozóknak és cégeknek. A lakosság számára ingyenes apróhirdetési lehetőséggel kedveskedünk.
Az eddigi olvasói vélemények alapján elmondható, hogy a város lakói elfogadták és megszerették a lapot, amelyet hiteles hírforrásként tartanak számon. A Családért Alapítvány vezetőinek és az újság munkatársainak célja, hogy az öt éve elkezdett munkát a lehető legjobb minőségben folytassák.
Nyomott példány: 2024. második félév – Kéthetente 8.800 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente 8.800 db
Családért Alapítvány
Békési Újság hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap első és harmadik keddjén
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten szerdán 13 óráig!
Békési Újság hirdetési árak
Keretes: színes fekete-fehér
1/40 44,1×44,1 mm 3150 Ft+áfa = 4000 Ft 2520 Ft+áfa = 3200 Ft
1/20 44,1×100 mm 5906 Ft+áfa = 7500 Ft 4724 Ft+áfa = 6000 Ft
92,3×44,1 mm 5906 Ft+áfa = 7500 Ft 4724 Ft+áfa = 6000 Ft
1/10 44,1×125 mm 8661 Ft+áfa = 11000 Ft 6693 Ft+áfa = 8500 Ft
1/5 44,1×150 mm 12205 Ft+áfa = 15500 Ft 9055 Ft+áfa = 11500 Ft
92,3×100 mm 12205 Ft+áfa = 15500 Ft 9055 Ft+áfa = 11500 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Békési Újság hirdetés
Az i. sz. első évezredben állattenyésztő lovas nomádok követték egymást területén (szkíták, gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok). Békés város nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, ekkor a területet szétszórt avar és bolgár telepesek népesítették be, akik felett a balkáni Bolgár Birodalom ispánjai (első ispánja Békés volt) gyakoroltak fennhatóságot. A magyarok Árpád vezetése alatt győzték le őket, majd Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg a vidéket.
A település, mint megyeszékhely szépen fejlődött, virágzott. Okleveles említése 1220-ban fordul elő, ahol „Bekues” néven írnak róla. Az 1241-es tatárjárásnál a lakosság elmenekült, Békés elnéptelenedett. A tatár pusztítást követően lakói 1295-ben tértek vissza, régiós központi szerepének elvesztette, mivel várát nem állították helyre. Mint város csak 1405-ben fordul először elő. Luxemburgi Zsigmond király Maróthy János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott. A gyulai várat is Maróthy János építtette 1403-1405 között, amely egyúttal az uradalom központja lett; Békés ezzel elvesztette addigi centrális szerepét, a gyulai uradalom fennhatósága alá került.
A Maróthyak kihaltával Békés is a királyra, 1482-ben pedig jogilag annak fiára, Corvin Jánosra szállt. Békésen a 16. században 2 malom volt. Halastó három volt. 1563-ban a várost 515 család alkotta. A családok némelyikéről nevezték el Békés egy-egy pontját.
A 15 éves háború (1591–1606) megrendítette a török uralmat, így Gyula parancsnoka, hogy minden erejét Gyula védelmére koncentrálhassa, 1595 októberében felégettette a békési palánkot, melynek során szinte elnéptelenedett a település. Békés számára újra nehéz idők következtek, hiszen hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki. Rákóczi 1703. november 28-án a lakosságot a könnyebb védhetőség érdekében Karcagra költözteti, egészen 1707-ig, majd innen Sarkadra telepíti őket. Otthonaikba csak 1711-ben a szatmári békét követően költözhettek vissza, innentől számítjuk a mai város alapítását.
A földbirtokos, hogy a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe fogott. Az első telepesek az Alföld északi vármegyéiből (Nyírség és Bihar) jöttek, és a sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően a falu lakossága növekedésnek indult, 1730-ban megszerezték a vásártartás jogát. A magyar lakosság mellett csak kis számban, leginkább házasodás révén kerültek ide más nemzetiségűek. 1739-ben a pestis Békés akkori lakosságának mintegy felét elragadta.
Az 1848-as forradalmat követően a település rendezett tanácsú város lett, de a vasút a várost nem érintette. Ez odáig vezetett, hogy 1872-ben Békés elvesztette városi rangját, nagyközséggé vált. A XX. század elején megindult a polgárosodás, ennek a fejlődésnek az első világháború vetett véget. A világháború vége felé a román megszállás nehézségeit kellett elviselnie. 1939-ben az ország legnagyobb községe volt. A második világháború után 1969-ben a nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a városi címet is visszakapta.