Budaörsi Napló hirdetés

Budaörs (németül: Wudersch, horvátul: Jerša, Erša, Vundeš) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése. Német nevét annak köszönheti, hogy a közösség valójában sváb település volt. Ez látható például a település épületeiről és rendszeréről.

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kavar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor, mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.

A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. A budaörsi Zichy-major az 1720-ban épült a gróf Bercsényi-Zichy kastély gazdasági központjaként készült. Épülettömbje már a 18. század közepén keletkezett térképeken jól kivehető. Manapság egy részében lakások találhatóak, másik részében a Budaörsi Művészek Egyesületének központja működik. A Zichy majorban gyerekeknek képzőművészeti táborokat szerveznek, az új Pincegalériájában pedig rendszeresen rendeznek kiállításokat.

1921. október 23.-án a  Károly magyar királyt és csapatait szállító vonatot a település határában tartóztatták fel. A legitimistákkal szemben álló erőket főleg budapesti egyetemisták alkották, akiket Gömbös Gyula szervezése alapján 22-én este gyűjtöttek össze sietve. Gömbös számára ez egy kétségbeesett lépés volt, ugyanis kiderült, hogy nem számíthat sem az időt húzó hadseregre, sem senki másra. 

Az első összecsapás október 23-án hajnalban történt, amikor Károly csapatai beleütköztek a Törökugratón lévő 80 fős, orvostanhallgatóból álló előőrsbe, majd elfoglalták a magaslatot, az összecsapásban pedig többen meghaltak, illetve megsebesültek. De felhagytak az előre nyomulással és Károly király utasításait várták. Károly maga azonban nem akart vérontást, így nem tett mást, mint várakozott és misét hallgatott Bicskénél. A legitimista erők végül kudarcot vallottak.

Budaörs határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét. A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, ami a falu lakosainak szép jövedelmet biztosított. Budaörs vasútállomás mellett Möller Károly építész által tervezett hűtőházat építtetett 1937-ben Lenz József, kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, gyümölcs nagykereskedő, aki népszerű volt a nagy bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. A hűtőházból szállították a gyümölcsöt Ausztriába és az egész világra.

1946 január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítővonatszerelvények. Az 1946-1947-es kitelepítésekés az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs elvesztette lakossága 85%-át. A települést 1986-ban nyilvánították várossá.