Csömörről az első írásos, okleveles említés 1135-ből származik, ezzel a térség legrégebbi dokumentummal rendelkező települése. A község a tatárjárás idején elnéptelenedett, újratelepítése 1715-ben kezdődött meg. Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. Az 1158. évben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében.

1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán Birodalomterületévé vált. Az 1546. évben, a budai szandzsákösszeírásában Csömör már pusztaként Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. 1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János (Wattay Kata fia) szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével. Wattay János és Wattay István 1714. május 19-én Csömörön megbízza Bagho Andrást Csömör és Szentmihály puszták betelepítésével, ekkor magyarokat telepítenek a pusztára. Az 1720-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. Az 1731-ben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura. Az 1733. évben Grassalkovich Antal saját költségén katolikus templomot építtetett Csömörön.

Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide. Az 1851-ben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól. Az 1864-ben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak. Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól. Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. A nagyközség lélekszámára alapvető hatással volt az 1990-es években felerősödött, nagyrészt a fővárosból érkező beköltözési folyamat.

Csömör páratlanul színes kulturális élete szinte minden hétvégére és ünnepre tartalmas kikapcsolódást biztosít a helyiek és a községbe ellátogatók számára. A községben évente több nagy rendezvényt, majálist, falunapokat, bringafesztivált, gasztronómiai és szüreti fesztivált, illetve az adventi ünnepkörhöz kapcsolódóan közös gyertyagyújtást és „mindenki karácsonyát” is tartanak. A rendezvényeken a közismert fellépők mellett számtalan helyi civil kulturális csoport szórakoztatja színvonalas műsorával a közönséget. Csömörön az országban szinte egyedülálló esemény az úrnapi körmenet, melynek során a csömöri római katolikus egyházközség tagjai, valamint a hozzájuk csatlakozó lelkes helyiek páratlan szépségű virágszőnyeggel borítják a körmenet több kilométeres útvonalát.