Keresés

Diósd Héjban hirdetés

Diósd Héjban hirdetés 1

Diósd Héjban hirdetés feladás

Válasszon körzetet!



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Diósd Héjban hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Diósd Héjban hirdetés terjesztés

A Diósdi Városgazda Np. Kft. megbízásából kiadja a Kornétás Kiadó  Kft. A ma közel 12.000 lelket számláló Diósd a KSH adatai alapján a leggazdagabb települések rangsorában dobogós helyen szerepel. Méret A/4, 12-20 oldalon, 90 gr műnyomón jelenik meg, ingyenesen terjesztve a postaládákba.

Nyomott példány:    2024. első félév – Havonta 4.000 db
Terjesztett példány: 2024. első félév – Havonta 4.000 db

Kornétás Kiadó Kft. kiadó

Diósd Héjban hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap 20-23 között

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott hónap 5.-én 13 óráig!

Diósd Héjban hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés
1/16 oldal    86×27 mm   6.063 Ft+áfa =   7.700 Ft   (kb. 20-30 szó)
1/8 oldal      86×60 mm 10.000 Ft+áfa = 12.700 Ft   (kb. 30-40 szó)

készen kapott nyomdai anyag esetén, ellenkező esetben 6000 Ft+áfa a szerkesztési díj!

Kedvezmény: 3 megjelenésnél: -10%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Diósd Héjban hirdetés

Diósd (németül: Orasch) város, a budapesti agglomerációbanPest vármegyében, az Érdi járásban, annak legkisebb területű települése, és Magyarország legkisebb területű városa. Diósd, melynek nevét „csaknem mindig másképp és másképp írják”, eredetileg Diód (Dyod, Gyod, Gyog, Gyogh, Gyough, Gyoug-h) alakban használatos.

A letelepedés, faluforma a Duna jobb partján viszonylag korán jött létre. Elsősorban királyi birtokokat vagy királyi emberek birtokát találjuk itt. Az államalapítás idején már feltehetően népes faluról III. Béla királyunk jegyzője, Anonymus a honfoglalás kapcsán megemlíti: „Árpád… Kendnek földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Dyodig, fiának meg egy várat népe őrizetére.” 

A Szent Gellért legenda és az ezt átvevő krónikák tanúsága (a Dió nevű faluban fogták el a III. István ellen vonuló IV. Istvánt) szerint pedig állíthatjuk, hogy 1046-ban már templomos hely Diósd. S ha Szent István törvényét is felidézzük („Tíz falu építsen egy templomot”), hozzátehetjük, jelentős településnek kellett lennie.

Diód birtokosa kezdetben a Kartal, majd névadója, a Diódy nemzetség. A Diódy nemzetség tagjai gyakran szerepeltek királyi emberként és szolgabírói tisztséget is viseltek nemegyszer. Jelentős közéleti tevékenységükről és a család kiterjedt voltáról is tájékoztatnak a korabeli oklevelek. Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom. Nem kizárt, hogy már 1526-ban megsemmisült, amikor Szulejmán seregei a mohácsi csata után egész Budáig nyomultak. A portyázó csapatok a Dunántúl java részét felprédálták.

A török uralom ujtán valószínűleg Diósdon is a megtelepülők között elsőként a szerbek jelentek meg, de népesebb csoport érkezett német nyelvterületről. Az új lakosok ősei a néphagyomány szerint Schwartzwaldból származnak. A telepesek zömét azonban feltehetően a bajorok alkották. A rácok már az 1690-es években szórványosan lakhattak Diósdon. A németség feltehetően Diósdra is a XVIlI. század elején jött. A benépesítésre vonatkozó évszám: 1746. Az új népesség az egykori Diósdtól mintegy 1,5 km-re építette fel faluját.

Diósd községi szervezete 1853 körül alakult meg. A falu népe 1848 után is elsősorban a szőlőműveléssel foglalkozott. Az 1880-as években a filoxéra kipusztította a szőlők nagy részét. Bár a megfelelő védekezés hatására újra nőtt a szőlőterület, de 1935-re alig érte el a réginek 40%-át. 

2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, majd az Érdi járás része lett. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

Nevezetességei: Rádió- és Televíziómúzeum – Tájház – Szent Gellért-kápolna – KaptárkövekKaptárkői-barlang – Felhagyott mészkőkőbánya, benne a Diósd nyugati határában mészkővonulatú magaslat látható:  Már a XVIII. században megkezdődött a kő fejtése, mely munkát adott a település férfi lakosságának. A kitermelt követ az ország különböző részeibe szállították. Diósdi mészkőből épült sok budapesti bérház, felhasználták a Parlament, a Műszaki Egyetem építésénél és a budai Vár helyreállításánál is. Az 1900-as évek közepe táján a bányaüreg nagy területen beomlott. A megmaradt bányarészen még az 1980-as évekig folyt a kitermelés.

Diósd Héjban hirdetés