Duna Part Programajánló hirdetés

Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik. Egyesek szerint az Isztergamból ered (az Iszter jelentése Duna, a Gam jelentése pedig a közeli Garam folyó, a gom utótagos jelentése lehet a hajlat, görbület (például: gomb, gömb, gumó). További elképzelés szerint a szláv sztregomj (akire vigyáznak) szó is szóba jöhet. Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való.

A római korban egy Salvio Mansio nevű település volt megtalálható a mai város helyén, ahol castrumot építettek ki, amely a limes része lett. A magyarok 900-as években való érkezését követően végül 972-ben Géza nagyfejedelem új székhelyének Esztergomot választotta, ahol római alapokon kővárat is építtetett.

A Szent István-kislegenda szerint itt született fia, Vajk, a későbbi Szent István király, aki itt keresztelkedett, majd itt koronázták királlyá. István uralkodása alatt és azt követően több évszázadon át a város a Magyar Királyság központja volt. Itt működött a 13.század közepéig          Magyarország egyetlen pénzverdéje. Az esztergomi Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, amit István nevelőjéről, Szent Adalbert-templomnak neveztek el.

A város III. Béla király uralkodása alatt élte egyik fénykorát, megújult, kibővült a királyi palota és ekkor épült a Várkápolna, amely Közép-Európa legrégibb gótikus emléke. 1242 telén a tatárok a várost szinte teljesen elpusztították, de a fellegvárat nem tudták bevenni.

Esztergom a 15. században, főleg Vitéz János érsekségének idején kulturális központtá nőtte ki magát. Az ország egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épülete, a Bakócz-kápolna a 16. század elejéről maradt ránk. A várost 1543-ban elfoglalták a törökök, és az Oszmán Birodalom végvárának, az esztergomi szandzsák központjává tették. A vár végleges felszabadítására 1683-ban került sor a lengyel király, Sobieski János párkányi győzelmével.

1706. szeptember 16-ána kurucokhatheti ostrom után, személyesen  Rákóczi Ferenc vezetésével foglalták el a várat. Esztergom 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért vissza, majd két évre rá, 1822-ben megkezdték a bazilika építését, melyet 1856-ban szenteltek fel.

1876-banEsztergom törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. (lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt,  gazdasága sem volt elég erős). 1895 szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd Esztergom és Párkány között, valamint Esztergom ebben az évben egyesült véglegesen a három szomszédos településsel ( Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező)

1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az 1923-ban létrejött Komárom és Esztergom vármegyének Esztergom lett a székhelye. A város kiemelt helyszíne volt az 1938-as Szent István emlékévnek. 

A város 1952-ig maradt megyeszékhely. Több megyei intézmény azonban az 1980-as évek végéig Esztergomban maradt. 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd, így az megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. 2022. május 1-jétől megyei jogú város, bár az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.