Erdőkertesi Napló hirdetés

Roheim Sámuel a 20. század elején vásárolta meg a váci püspöki uradalomtól a mai Erdőkertes területének jelentős részét. Fia, Róheim Géza 1891-ben született Budapesten. Iskoláit Budapesten, Berlinben és Lipcsében végezte majd Budapesten doktorált. Híres néprajzkutató, pszichoanalitikus, antropológus, és terapeuta volt. Róla kapta nevét a Géza utca valamint a Géza-hegy (274,6 m) ahol Magyarország egyetlen magaslati fürdője működött.

Róheim először is téglagyár építésébe kezdett, majd felparcelláztatta a Nyíres és Topolyos nevű határrészt építési telkekre.

1910-ben itt készült el az ország első villamos vontatású vasútvonala. A menetrend szerinti forgalom 1911. szeptember 2-án indult meg. Vonatok először 1918. március 26-án álltak meg itt, Kőhídi–kertek megállónév alatt, amit Roheim közbenjárására december 3-án hivatalosan is Erdővárosra változtattak. 1913-ban elkészült a kastély, melynek célja a Róheim-telep vezetőinek elszállásolása volt, illetve gazdatiszti központként működött.

1928-ra felépült egy új, kéttantermes, Klebelsberg típusú állami iskola. Jelenleg több, mint negyven éve Erdőkertes szívében helyezkedik el a Neumann János Általános Iskola. Az iskola eredetileg egy épületszárnyból állt, amihez 2004-ben új, akadálymentesített szárnyat csatoltak a község népességének gyarapodása okán. 2014-ben újabb munkálatokra került sor. Az iskola körülbelül 27 tanteremnek ad otthont, és a legutóbbi (2019-es) adatok szerint 376 diák jár oda.

A háborús évek alatt a volt Roheim-telepen zsidó és egyéb munkaszolgálatosok dolgoztak. A szovjet csapatok december 9-ére elfoglalták a községet. A birtokosok nagy része épületeit hátrahagyva elmenekült. A háborús károk, a fosztogatások és rongálások jelentős mértékűek voltak.

2007-ben, gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójára Erdőkertes egyedüli településként állított szobrot Magyarország első miniszterelnökének. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi VIII. számú határozatával elrendelte az addig Veresegyházhoz tartozó Erdőváros lakott településnek önálló községgé alakulását, Erdőkertes néven. 1956. július 29-én alakult meg az új község, Erdőkertes első irányító testülete.

Nevezetességei:

1.A település 1928-ban épített, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus-stílusban épített templom.

2.A környék kiemelkedő természeti értéke az erdőkertesi homokpusztagyep. Az élőhely fennmaradását annak köszönheti, hogy korábban katonai gyakorlótér volt. Flórája nagy számban tartalmaz Kárpát-medencei őshonos fajokat.

3.Erdőkertes másik természeti értéke a Reveteki-láp, amelynek tőzegpáfrányos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását.