Informayer hirdetés
Informayer hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Informayer hirdetés megrendelés
Informayer hirdetés terjesztés
Az Informayer Kft. kiadásában készülő hirdetési hetilap. Terjesztése az alábbi településeken: Babarc, Bár, Belvárdgyula, Bezedek, BÓLY, Borjád, Dunaszekcső, Erdőfű, Erdősmárok, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hásságy, Himesháza, Homorúd, Ivándárda, Kátoly, Kékesd, Kisbudmér, Kislippó, Kölked, Lánycsók, Lippó, Liptód, Majs, Maráza, Máriakéménd, MOHÁCS, M-Szőlőhegy, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Olasz, Palotabozsok, Pócsa, Sárhát, Sárok, Sátorhely, Szederkény, Székelyszabar, Szellő, Szűr, Töttös, Udvar, Újmohács és Véménd településeken.
A/4 méretben 4-8 fekete-fehér oldalon. Az Informayer egy Mohácson és környékén hetente megjelenő hirdetőújságság. Internetes kiadásunkban rendszeresen olvashatják a nálunk megjelenő apróhirdetéseket, elolvashatják négysoros bölcsességeinket (ebből a legújabb a főoldalon található) és használhatják Internetes panaszirodánkat, illetve írhatnak az Informayer fórumába is.
Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 25.800 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 25.800 db
Informayer Kft. kiadó
Informayer hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten csütörtökön
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten péntek 12 óráig!
Informayer hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Gyászhír, köszönetnyílvánítás: 45×35 mm 17.323 Ft+áfa = 22.000 Ft 45×73 mm 25.748 Ft+áfa = 32.700 Ft 45×111 mm 33.543 Ft+áfa = 42.600 Ft
Kiskeretes fekete-fehér hirdetés Lakossági Közületi 45×10 mm 3150 Ft+áfa = 4000 Ft 5512 Ft+áfa = 7000 Ft 45×15 mm 4331 Ft+áfa = 5500 Ft 7087 Ft+áfa = 9000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Informayer hirdetés
Mohács (horvátul: Mohač németül: Mohatsch, Moosach, szerbül: Мохач) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése Pécs és Komló után. Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legismertebb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára.
A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születtek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.
Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. A római birodalom bukása után, egy 6–7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú gepidák lakta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.
Nevét a források először 1093-ban említik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. A 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.
A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től a Mohácsi szandzsák(wd) központja lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata.
Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott. A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, amelyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, amit onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.
1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Mohácsot 1944. november 26-án foglalta el a Vörös Hadsereg.
1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. 1983-ig a Mohácsi járás székhelye volt. A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.
Rendezvények a városban: A mohácsi busójárás – Nepomuki Szent János ünnepség – Szent Miklós-malomnap a mohácsi vízimalomnál – Mohácsi Tamburafesztivál – Hal- és sörfesztivál – Dunai mosás – Nemzetközi Néptáncfesztivál – Mohácsi Sokácok Babfőző Fesztiválja – Szüreti és Borfesztivál – Mohácsi csata ünnepségsorozat – Mohácsi disznótoros és pálinkafesztivál.