Kecskeméti Lapok hirdetés

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség szerint a Dél-Alföldön a második és Magyarországon a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint Magyarországon a hetedik, a Dél-Alföldön a harmadik legnagyobb település. Bács-Kiskun vármegye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten.

Nyelvészek szerint a mét járást, menetet jelent. (Bolgárul a „kozicska meta” kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő– és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította. Ekkor kun szállásterületnek számított, a Kecskemét-szék központja.

A török hódoltság időszakában különleges és kivételezett jogi helyzete megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án. Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább.

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet. 1911. július 8-ána 20. század második legnagyobb magyarországi földrengéserázta meg a várost.

A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1950 -ben  Bács-Kiskun megyének lett a székhelye. A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. 1989. április 1-jén a város megkapta a megyei városi rangot, majd az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetésekor megyei jogú várossá alakult.

A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. Kecskeméti Városháza –Lechner Ödön, Evangélikus bérház (Luther-palota) – Mende Valér, Cifrapalota –  Márkus Géza. Kiemelkedő építményei: az Öregtemplom (Nagytemplom) mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett – a város legrégebbi, eredetileg román stílusban épült Barátok temploma – Evangélikus temploma– Ybl Miklóstól – az 1684-ben felszentelt Református templom –  mór stílusú, egykori zsinagóga – 1896-ban felavatott Katona József Színház –bécsi Fellner és Helmer cég tervezte.

Hagyományos kecskeméti rendezvények: Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente) – Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente) – Hírös Hét Fesztivál (évente) – Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente) – Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente) – Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató