Kistelek Járási Hirdető Újság hirdetés

Kistelek. Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban templomos, kun település létezett. A település a törökdúlás után hosszabb időre Szeged pusztája lett. A török alatt elpusztult, ám templomának romjai a hódoltság után még állottak. 1702-ben a kun pusztákkal együtt elzálogosították a Német Lovagrendnek. A szegediek, akik még Hunyadi Mátyástól jogot kaptak a kun puszták legeltetésére, ebbe nem nyugodtak bele és igényt tartottak a puszták birtoklására. 1731-ben a király Kisteleket, több más pusztával együtt, Szeged városának adományozta.

Kistelek pusztán 1747-ben, a Télegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott, melyeket jórészt tehetős szegedi polgárok bírtak. A szállási épületekben a tavasztól késő őszig a pusztán legelő szarvasmarhákat, juhot teleltették.

Kistelek újkori benépesítése egészen speciális indokból történt. A szeged-pesti országút a kistelki pusztán menve keresztül, gyakran megtörtént, hogy itt a postát kirabolták. A kormány úgy próbált segíteni a bajon, hogy Szeged  városára 1774-ben ráparancsolt, szakítson ki határából 11 ezer hold földet és azt népesítse be. Némi vonakodás után Szeged, a vár­megye közreműködése mellett Kistelekre 100 családot hozatott, leginkább a Mátra vidékéről, s azoknak elegendő földet bocsátott a rendelkezésükre. A telepítés 1775-76-ban zajlott le.

A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőlőt az 1870-80-as években. Miután rájöttek, hogy a homoki szőlő immunis a filoxérával szemben, a Duna-Tisza közén fellendült a szőlőtelepítés és felértékelődtek a kisteleki homokföldek is. A 19. század második felében kialakult egy kisszámú ipari és kereskedői vállalkozó réteg.

1871.január 1-jétől Kistelek jogot kapott országos vásárok tartására. Évente négy vásárt rendeztek és különösen állatvásárjai voltak forgalmasok. A nagyközség szerepkörének növekedését mutatja, hogy 1874 és 1878 között járási székhely volt. 1881-ben a közigazgatási ügyek ellátására Kistelekhez csatolták a Kecskemét város birtokában lévő Felső-Pusztaszert. Ez a viszony 1934-ig tartott, amikor a gyarapodó lakosságú Felső-Pusztaszert önálló községgé nyilvánították. 1910-ben már 2293 személy, a népesség több, mint 30%-a volt tanyai lakos.

Amikor Kisteleket 1926-ban a csongrádi járáshoz csatolták, a képviselő-testület kérte, tegyék a nagyközséget ismét járási központtá, vagy maradjon a dorozsmai járásban. Kérelmét nem teljesítették, de a következő évben létrehozták a Csongrádi Járási Szolgabíró Hivatal kisteleki kirendeltségét, amivel a megye, Kistelek alközpont szerepét ismerte el.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.