Lépés Magazin hirdetés
Lépés Magazin hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Lépés Magazin hirdetés megrendelés
Lépés Magazin hirdetés
Lépés Magazin hirdetés terjesztés
A Lépés Magazin több mint 20 éve szolgálja Kisbér, Mór, Oroszlány 46.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthetente, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 28.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 28.000 db
Lépés Média Group Kft. kiadó
Lépés Magazin hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden második héten pénteken, (évente 22x)
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 14 óráig!
Lépés Magazin hirdetés árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés (Max. 30 szó) Első 10 szó 1969 Ft+áfa = 2.500 Ft További szavak 157 Ft+áfa = 200 Ft Kiskeretes színes hirdetés 1 egység 37,5×20 mm 5606 Ft+áfa = 7.120 Ft 2 egység 78,20 37,5×43 mm 11205 Ft+áfa = 14.230 Ft 3 egység 119×20, 37,5×66 mm 16803 Ft+áfa = 21.340 Ft 4 egység 37,5×89, 78×43 mm 22402 Ft+áfa = 28.450 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Lépés Magazin hirdetés
Oroszlány
Szokatlanul hangzó nevét a népetimológiás magyarázat szerint azért kapta, mert a várúr két rossz lányát tartotta bezárva az erődítmény börtönében („Ó, rossz lány…” – hangoztatta gyakran). A tudományos etimológia szerint azonban nevét a Csák család címerállatáról, az oroszlánról kapta.
A város közelében fekvő Környén már a római korban is település volt (Quirinum). Középkorban első említése 1383-ból ismert, ekkor Oroszlankew (Oroszlánkő) néven tűnik fel, aztán a 15. században Possesio Orozlankew néven említik egy oklevélben, a Csák nemzetség birtokaként. A Csák nemzetség építette a Vértes egyik legszebb és legnagyobb várát, Gesztest, amely 1327-től királyi vár. Zsigmond király és Mária királynő kedvelt vadászó helye volt a Vértes. A gesztesi az egyetlen vár a Vértesben, amelyet régészeti feltárás és korszerű helyreállítás után turistaszállónak használnak.
A török az 1543-as hadjárata során felgyújtotta Tata, Gesztes, Vitány és Oroszlánkő várát is. A török kiűzését követő betelepítési politika révén köszöntött fellendülés a vidékre: a terület ekkori birtokosai, Eszterházy Antal főispán, majd Eszterházy József gróf Pozsony, Nyitra és Trencsén vármegyéből származó szlovákokat telepítettek be a puszta vidékre.
A majki kamalduli remeteség Franz Anton Pilgram, a nagy osztrák építész terve és irányítása alapján épült a kamalduli szerzetesek számára. A XVIII. század végétől az Eszterházyak kastélyként használták. Parkjával, halastavával, építészeti szépségeivel még a meg nem talált funkció hiányában is sok csodálót szerzett. A bencésekből kivált, Romuáld által 1012-ben alapított kamalduli rend tagjai némabarátokként, szigorú regulák szerint éltek; épp ilyen szigorú a kolostoregyüttes építészeti alaprajza, a maga kiegyensúlyozott négyszögszimmetriájával.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után a fejedelemhez hű Esterházy Antal követte urát a száműzetésbe, így birtokai a császárhű Eszterházy Józsefre szálltak. Ez idő tájt mindössze húsz körüli volt az itt élő jobbágycsaládok száma, az 1820-as években már a csaknem 200 házban élték nehéz életüket. Az 1848–49-es események utáni jobbágyfelszabadítás némileg könnyített a jobbágyok terhein, ám szűkös bevételeik miatt gyakran kénytelenek voltak a közelben fekvő Eszterházy-birtok számára dolgozni.
A nehéz körülmények miatt százak vándoroltak el a vidékről, a helyzetet tovább súlyosbították az első- majd a második világháború emberveszteségei. Az 1920-as években kezdődött a környék meglehetősen gazdag szénvagyonának feltárása. A barna kincs teremtette meg a fejlődés lehetőségét, amivel éltek is az itt élő emberek.
A szocialista időkben a várost övező széntelepekre tevődött át a hangsúly, (a barnakőszén nyomait már a 20. század elején kimutatták), amelynek nyomán a település 1954-ben városi rangot nyert, és Oroszlány városa az ország egyik legfőbb szénbányászati térségévé vált. Ennek azonban vége: az aknák mára mind bezártak.