Maglód hirdetés
Maglód hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Maglód hirdetés megrendelés

Maglód hirdetés
Maglód hirdetés terjesztés
A Maglód Újság több mint 10 éve szolgálja Maglód 12.500 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon postaládákban terjesztve.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 4.400 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 4.400 db
MagHáz Centrum Nonprofit. Kft. kiadó
Maglód hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap 15.-én (január és július kivételével)
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 20.-án 12 óráig!
Maglód hirdetési Árak
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/16 90×29 mm 11.024 Ft+áfa = 14.000 Ft 1/8 185×29 mm 16.929 Ft+áfa = 21.500 Ft 1/8 90×63,5 mm 16.929 Ft+áfa = 21.500 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
A Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el, 180 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió. Budapest keleti szomszédságában helyezkedik el, központja a Belvárostól mintegy 28 kilométerre, a főváros XVII. kerületének határától azonban csak 3 kilométerre található keleti irányban.
További, közvetlenül határos települések: észak felől Pécel, kelet felől Mende, délkelet felől Gyömrő, dél felől Üllő, délnyugat felől pedig Ecser. Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj– és a Testvériség földgázvezeték halad.
Maglód területén talált gazdag régészeti leletanyag bizonyítja, hogy a környék már az időszámítást megelőzően is lakott volt. Késő bronzkori, ill. kora vaskori épületmaradványok, kemencék, használati eszközök nagy számban kerültek elő a település határában. Kelta, szkíta, avar jelenlét a feltárást követően egyértelműen bizonyítható. A maglódi avar aranykincs a Nemzeti Múzeumban került kiállításra. Az időszámítást követő korokból a hunokra utaló temetkezés nyomai is napvilágra kerültek. A régészek beazonosítottak egy késő Árpád-kori település maradványt is egy korabeli templom létezését bizonyító burkolólapokkal, szenteltvíz tartó töredékkel.
Maglód nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, aki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott. A Gyulazombor nemzetség Pest vármegyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.
1344-ben mint királyi embert, Maglódi Domokost említ egy oklevél. A 14. században a település a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett; 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.
A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, amire az Ófaluban tábla emlékeztet.
1882-ben Maglód társadalmi és gazdasági élete teljesen új dimenzióba került a Budapest-Maglód-Újszász-Szolnok vasútvonal megnyitása után. Bár a községet a „gründolási láz” elkerülte, munkavállalói előtt új perspektívaként megnyílott a Budapestre ingázás lehetősége.
Sokan napi rendszerességgel szálltak vonatra, hogy valamely fővárosi ipari üzemben, esetleg irodában ledolgozva munkaidejüket este ismét visszatérjenek lakóhelyükre. Maglódon csak egy nagyobb ipari üzem, a vasforgácsolással és öntéssel foglalkozó, Dóra Tivadar tulajdonában álló, 10-15 főt foglalkoztató vállalat telepedett meg.
A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint tízezren lakják, nagy részük Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utcát aszfaltburkolattal láttak el.
2007. július 1-jén városi rangot kapott.