Média Reklámújság hirdetés
Média Reklámújság hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Média Reklámújság hirdetés megrendelés
Média Reklámújság hirdetés
Média Reklámújság hirdetés
Média Reklámújság hirdetés terjesztés
Ingyenes információs és hirdetési kéthetilap.
Terjesztése: Celldömölk 10.000 fős lakosságának, valamint Nemeskocs, Boba, Kemenespálfa, Jánosháza, Kissomlyó, Egyházashetye, Mesteri, Nagysimonyi, Csönge, Ostffyasszonyfa, Kenyeri, Tokorcs, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Vönöck, Kemenesszentmárton, Kemenesmagasi, Mersevát, Külsővat, Adorjánháza, Egeralja, Csögle, Kispirit, Nagypirit településeken.
Megjelenik A/4 méretben 4-8 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Kéthetente 11.500 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente 11.000 db
Média Téka Reklámstúdió kiadó
Média Reklámújság hirdetés megjelenés
Megjelenés: Minden páros héten pénteken!
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző héten pénteken 14 óráig!
Média Rekámújság hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
Apróhirdetés
10 szó 1378 Ft+áfa = 1750 Ft további szavak 102 Ft+áfa = 130 Ft
Kiemelés
Fekete: 512 Ft+áfa= 650 Ft
Piros: 606 Ft+áfa = 770 Ft
Kiskeretes hirdetés
50×40 mm 7087 Ft+áfa = 9.000 Ft (10 szó)
50×65 mm 9449 Ft+áfa = 12.000 Ft (16 szó)
49×85 mm 12598 Ft+áfa = 16.000 Ft (25 szó)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Média Reklámújság hirdetés
Celldömölk város Vas vármegyében, a Kemenesalján, a Ság-hegy lábánál, a Celldömölki járás székhelye. Kiscell és Nemesdömölk 1903-ban egyesült Celldömölk néven, Alsóságot 1950-ben, Izsákfát pedig Celldömölk várossá nyilvánításakor (1978. december 31-én) csatolták Celldömölkhöz. A mai település területén egy ötödik település, Pórdömölk is volt a középkorban, ez azonban a 20. század elején már nem volt önálló.
Pórdömölk a ma ismert első okleveles említés 1252-ből származik. A helység akkori neve MUNK, amely egy birtokper végén született, a birtokvitában az apátság javára születik a döntés egy Kamund nevű birtokról. A környék Pannoniához tartozott, lakott volt a Sághegy is, tetején táborhegy, castrum őrködött a környék biztonságára. Ennek maradványait és építőanyagát használhatták fel hittérítő szerzetesek, akik az 1100-as években érkeztek csónakokkal Győr irányából.
Az „ecclesia Sancta Marie de Demunk”-ból több változat után a XVII. századra tisztult le a Pórdömölk név. A fejlődést a XVI. század viharai törték derékba. A török dúlások, a trónért való küzdelem, a német alatt pusztulhatott el a dömölki apátság monostora, és később helyreállított temploma is. Egyházi földesúri birtok lévén ide nem települnek új lakosok. Az 1828 évi összeírás Pórdömölköt már, mint Kis-Czellhez csatolt külterületi lakott részt tartja nyilván.
Nemesdömölk első okleveles említése 1410-ből való. Kialakulása az itt elmenő Szombathely-Győr kereskedelmi országútnak köszönhető. E mellé települhettek az első épületek. Hányattatása során nem csak a különféle hadseregek dúlásait éli túl, hanem az 1710-es pestis járványt is. Az 1681. évi soproni országgyűlés kimondotta ugyan a szabad vallásgyakorlatot, ekkor ún. artikuláris hely lett, (egy megyében kettő lehetett csak, ahol istentiszteletet tartottak). Fejlődését az újraéledő katolikus kultusz, majd az új település, Kis-Czell megjelenése hátráltatta olyannyira, hogy utóbbi település magába is olvasztotta.
Alsóság egy kaszálójoggal kapcsolatos per évszáma 1221. Ez a dátum a mai Celldömölk részét képező Alsóság, így településünk első okleveles említése. A település sorsa szorosan kötődött a Veszprém megyei Somló várához. Sűrűn váltakoznak tulajdonosai, akik között megtalálható a Garai család, a Kanizsayak, Kinizsi Pál stb. Olyan jelentős mezőgazdasági központ lehetett, hogy 1787-ben mezővárosi rangot kapott. Későn kezdődött az iparosítás, Sághegyi bányászat 1910-1958, a település jellegében falusias középkori szerkezete megmaradt. Celldömölkhöz közigazgatásilag 1951-ben csatolódott.
Média Reklámújság hirdetés
Izsákfa 1311-ben említik először Bukud néven, majd a XIV. század végétől a Bokod néven. E név mellett jelenik meg az 1400-as években az Isakfalva (1435.), Isakfalwa, más néven Kis Bokod (1516.) név. A falu névadója minden bizonnyal Izsák de Bukud, akinek nevével 1350-ben mint tanúval egy perben találkozunk. Izsákfa névrövidülés 1873-tól használatos területére. 1683-ban a törökök Kemenesalján 40 települést hamvasztottak el, köztük Bokodot is. Növekszik az elszegényedett rész (nő a zsellérek száma), s mivel ipar nem települ, a lakosság egy része elvándorol, ki egészen Amerikáig a századfordulón. 1979-ben Celldömölk újbóli várossá nyilvánításakor került egy közigazgatási egységbe a várossal.
Kis-Cell a rajongó és építő vallásosságnak köszönheti létezését a csodatévő Mária-képéről híressé vált búcsújáróhely, Kismáriacell. Koptik apát a helységet az ausztriai Maria-Zell mintájára és hasonlatosságára (templom, kegykép és búcsújárás) Kismária-cellnek nevezte. Az 1840-es évektől használatos a Kis-Czell elnevezés, majd Nemesdömölkkel, Pórdömölkkel való 1904-es egyesítés óta a Celldömölk név.
1739-ben a pannonhalmi főapát a Csehországból származó, a bencés rend salzburgi egyetemén tanító papot nevezi ki dömölki apáttá. Aki egy apátsági birtokon építi fel a település magvát képező Szent Anna kápolnát, majd egy csodatörténés után egy új barokk jellegű templomot (1744-48). Tűzvész majd dögvész pusztít, emiatt szinte kihal a település. Az átmeneti mélypontról az 1790. évi vásártartási kiváltság megszerzése jelentette az újbóli fellendülést a most már mezőváros életében. A XIX. század közepétől járási székhely lett.
A város 1871 -től vasúti csomóponttá vált. Az akkori befolyásos üzletembereknek köszönhetően, Kiscell lett a gócközpont Pápa városával szemben. A 1886. évi XX. törvény a mezővárost közönséges nagyközséggé minősítette vissza, ettől a terjeszkedés szinte természetes következmény lett, hogy a három község Celldömölk néven 1904-ben közigazgatásilag is egyesült.” A II. világháború végéig a település arculatát a vasúti csomópont és a Ság hegyi bazaltbánya határozta meg. A hegy szőlőtermelésének védelméért a bányát 1957-ben bezárták, leszerelték. 2005. szeptemberében elkészült, a Vulkán Gyógy-és Élményfürdő.