Miskolci Napló hirdetés

Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és a Miskolci járás székhelye. A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és      Szeged után.

Ez Magyarország legrégebben lakott területe a több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek alapján. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül („que nunc uocatur miscoucy”). A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király eladományozta a birtokot. Új tulajdonosai szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.

Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra – oppidummá, azaz mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával –, 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. 

Zsigmond király 1435. október 2-ai oklevelében pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.

1706. szeptember 25-énaz osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárványpusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult.

1870.január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel, 1874-ben pedig bekötötték az első telefonkészüléket Miskolcon. 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvízkövetelt több száz emberéletet.

A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét. Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – amely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte a várost. A Szovjetek december 4-én foglalták el Miskolcot. A háború alatt 350 épület semmisült meg és 7150-ben esett komoly kár.

1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót. Miskolc 2005-ben az Európa kulturális fővárosa pályázaton Pécs után a második helyet szerezte meg. 2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost, 2010-ben pedig megkapta az Értékgazdag Település címet.

Rendezvények:  Országos grafikai biennálé (változó időpontban) + Becherovka Miskolci kocsonyafarsang (február) + Miskolci kocsonyafesztivál (február) + Kamarakórus fesztivál (március) + Diósgyőri várjátékok (májusban) + Miskolci Tévéfesztivál + MEN, Miskolci egyetemi napok (május) + Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (minden nyáron) + Diósgyőri várjátékok (augusztus) + Gyár fesztivál (augusztus) + Katonazenekarok nemzetközi fesztiválja (nyáron) + Nemzetközi dixieland fesztivál (nyáron) + Jameson CineFest –Nemzetközi Filmfesztivál (szeptemberben) + Görömbölyi ősz (szeptemberben) + Rocktóber fesztivál + Téli tárlat (december) + Borsodi sörfesztivál + Miskolci fröccsfesztivál június 24-én vagy egy ehhez közeli hét végén