Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben 4-8 színes oldalon. Terjesztve: Mozaik Dél-nyugat Balatoni: Balatonszárszó, Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonszemes, Lengyeltóti, Gyenesdiás, Marcali és Kéthely településeken havonta.

Nyomott példány:     2024. második félév – Havonta: 12.000 db
Terjesztett példány:  2024. második félév – Havonta: 12.000 db

AB Marketing Kft. kiadó

Fonyód. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét először Szent László király 1093–95. évi összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt. Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordult elő.

Az 1563: LV. törvénycikk szerint Fonyód várát, Palonai Magyar Bálint tartotta hatalmában. Az ellenség kezére végleg 1575-ben, Magyar Bálint halála után került az erődítmény, ők azonban porig rombolták, a Lengyel-féle jószágokra pedig, az 1612. évi tanúvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. 1726-ban puszta és a Lengyel családé. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését.

Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforga­lomba. A fonyódi pusz­ta lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon.

A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt a vármegyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni.

Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4–5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz.

A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg. 2013-tól Fonyód ismét járási székhely lett.

Események: A Fonyódi Nyári Fesztivált egyidőben a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezéssel, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. + Szent István-napi rendezvények, minden év augusztus 20-án., a népviseletbe öltözött táncosok felvonulása és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. + 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket. + Továbbá van egy tökfesztivál, amely a „Tök jó nap” névre hallgat.