Mozaik Siófok hirdetés

Siófok. A város nevének első említése a tihanyi apátság 1055-ben keletkezett alapítóleveléből ismert, mint helységnév, majd az 1528 előtt készült Tabula Hungariae térképén is szerepelt Fok néven. A Siófok szóösszetétel 1790-ben jelent meg először, és azóta használatos. Az előnevet a rajta átfolyt, ma már nem létező Sió-patakról kapta, amelynek helyén épült meg a Sió csatorna.

Siófok környéke már a rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az 1. században ért el a mai Siófok környékére. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk a hely említésével: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, azaz „A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is”. Fuk mint falunév először 1137-ben szerepelt írásban az adózó helységek között.

A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török megszállás alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, amely telepesekkel népesítette be. Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső pontja volt a siófoki erősség.

Jelentősebb fejlődés a 19. században indult el a településen. 1810-től az Erdély–Adria gyorspostakocsi-járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt. A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak, a részvénytársaság örökös elnökének.

1861-ben adták át a forgalomnak a Buda–Nagykanizsa közötti vasutat. 1864-ben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszintszabályozás volt. A fazsilipet betonszerkezetből készült tartósabb zsilip váltotta fel 1891-ben. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település.

1866-ban jelent meg az első hirdetés „Balatontavi Fürdő Siófok” címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni, ezzel megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. 1891 áprilisában Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi területet.

Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, a belügyminiszter a fürdőtelep részére a „gyógyfürdő” elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. 1919 augusztusában Horthy Miklós a Tanácsköztársaság bukása után főhadiszállását itt alakította ki. A második világháború végén a két hónapig itt húzódó frontvonal miatt az építményekben rendkívüli károk keletkeztek Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett.

1947-ben a Sió-csatorna felújítási munkálatainak keretén belül elkészült az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé tette. 1950-től Somogy megyéhez tartozik a település és ugyanebben az évben járási székhellyé is vált. 1958-tól indultak meg újból a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, melyek hatására ismét megjelentek a külföldi vendégek.

Az Aranyparton a szállodasor 1962-1966 és 1974-1982 között épült. 1968. december 31. volt Siófok várossá válásának időpontja. 1971-ben érte el a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. (még 27 év a teljes befejezésig) Napjainkra a minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú wellness- és konferenciaközpontjává lépett elő, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket.