Ráckevei Újság hirdetés

Ráckeve. Területe már a rézkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első ismert írásos említése 1212-ből való.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett itt le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), ami később Ráckevévé módosult. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték Magyarországon.) A 16. században török uralom alá került. A török háborúk idején feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A településre német telepesek érkeztek; ettől kezdve a helyi lakosságot három nemzetiség alkotja.

A 19. század végén járási székhely lett, de ekkora már elveszítette városi rangját. A századfordulón építették meg az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából a lebontott réginek a helyén készült el az új, ún. tornyos városháza, Szilágyi Lajos főszolgabíró szervezésében. A Tanácsköztársaság idején halálos áldozatot is követelő összecsapások folytak a településen. Az 1930-as években Ráckeve a „körök és egyletek” községének számított, virágzó kulturális élettel. Ekkor működött a Gyenes szikvíz üzem a településen.

A Vörös Hadsereg 1944. november 22-én szállta meg a várost, és elfoglalta a Savoyai-kastély épületét. A második világháborúban egy bombatalálat következtében megsemmisült a városháza nyugati szárnya, benne felbecsülhetetlen értékű dokumentumokkal, bírósági és községi iratokkal. A település jelentős iratállománya később, az 1956-os forradalom idején veszett el, a Ráckevei Rendőrkapitányság épületének elfoglalását követően, amelyet Rácz-Steller László rendőr adott át a felkelőknek, megakadályozva ezzel egy lehetséges.

1976-77-ben megkezdődött Ráckeve Nagyközség (önkormányzati rendszer) termelőszövetkezeti földjeinek parkerdősítése és a turizmus fejlesztése érdekében a kirándulóerdők telepítése, főként Szigetszentmárton (Tókerti Parkerdő) és Kiskunlacháza (Peregi Parkerdő) irányában. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot, amelyet 1983-ban Lázár György a minisztertanács elnöke is felkeresett. A szocialista időkben járási székhely volt, Raffay Béla tanácselnök kezdeményezésére szerezte vissza városi rangját a Gál Zoltán által átadott oklevéllel 1989. március 15-én.

2000 nyarán Fegyó János történész, múzeumigazgató kutatásai nyomán Horváth Nepomuki János, a Napóleon elleni háborúk ráckevei hőse emlékére elindult a „János Vitéz Napok”. 2017-ben – harminc év után – bezárt a Savoyai-kastély szállodája és étterme, amelyet azóta sem nyitottak meg újra.

Visszatérő rendezvények: Népművészeti Ház évadnyitója, Dr. Czerny Károly-emléktábla koszorúzása (március) + János Vitéz Napok (június első hétvégéje) + Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében) + Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 19.) + Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége) + Kis-Duna Maraton hosszútávfutó verseny + ÁSZOK Fesztivál (szeptember második hétvégéje) + Veterán Autók Találkozója (szeptember hónapban) + Duna-part Feszt