Sárga Hirdető hirdetés

Tamási. A város Tolna vármegyében, a Tamási járás központja. A Szent Tamásról elnevezett, hozzávetőlegesen 8000 fős település mindössze 30 kilométerre található délre a Balatontól. A települést − 1984 óta visel városi rangot.

E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. Ezt azok a 3700 éves bronzkori leletek is bizonyítják, melyet a Várhegyen találtak. a központban található katolikus templom pedig az ókori templom romjaira épült.. A régészeti leletek tanúsága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé. A középkorban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és Tolna vármegye egyik jelentős mezővárosává fejlődött.

Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. Az 1525−1665 közötti időszakban a területet a betörő törökök foglalták el.  A török terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna vármegye vidékét. A település a török hódoltság alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.

A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A település 1730-ban már mezővárosként szerepelt az összeírásokban. A Dél-Dunántúlon a meggyérült lakosság miatt német bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A német ajkú népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.

Ebben a főként mezőgazdasági városban találhatók a vár romjai, amelyeket a hódító osztrákok döntően az 1848–1849-es szabadságharc után bontottak le. A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek ide.

A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek ide. 1945−1989 között a város határában lévő szovjet laktanyát a megszálló erők kivonulása óta lakóépületként hasznosítják.

Az 1945−1989 közötti időszakban a budapesti párthivatalnokok itt szerveztek nagy vadászatokat, utána pedig nagy tivornyákat. Itt, mintegy 7,8 hektáros területén él a világ egyik legnagyobb dámszarvasállománya. A közeli Pacsmag-tó környékén vízimadarak és ragadozó madarak madármegfigyelésére szaktáborokat szerveznek, ornitológusok vezetésével.

Az 1960-as évektől a szocialista vidékfejlesztés idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, melynek következtében 1984-ben városi címet nyert.

Nevezetességek: A város legfőbb nevezetessége a Várhegy alatti termálfürdő, ami Tolna vármegye jelentős fürdőhelyeinek egyike. Kútját 1967–69 között fúrták, 2011-ben újították fel. + Esterházy-vadászkastély (18. század) + Vadászmúzeum Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római kori Minerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva. + Nevezetes vadász erdőjéhez, a tamási vadasparkhoz a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra. +

 Az 1775-ben emelt Miklósvárat 1819-ben átépítették. + A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. + Gyulaji erdő + Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág + DámPont Ökoturisztikai Látogatóközpont – ebben az Esterházyaik híres vadaskertjéről és a város múltjáról is számos érdekességet megtudhatunk.