SiklósPress hirdetés

Siklós. Az i. e. 6. századtól a pannonok lakták a vidéket. Ők az első, név szerint ismert lakói a mai Siklós vidékének.  A rómaiak róluk nevezték el egyik tartományukat, amikor i. e. 15-ben kezdték meghódítani a területet, és csak majdnem 100 évvel később tudták bejezni a teljes Dunántúlt. A Római Birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak.  450 körül a germánok, majd 456-ban a keleti gótok uralma alá került a vidék. 473-ban a bizánciak, majd tőlük 504-ben visszahódították a keleti gótok. A keleti gótokat a longobárdok követték, akik már határvédelmi gyepűnek használták a vidéket.

Az avarok a hetedik század tájékán érkeztek ide, akiket a frankok 803-ban hódoltattak be. A továbbiakban az e térségben még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank megyerendszert átvevő magyar telepesek csak a tizedik század végén érkeztek Baranyába.A Kán nemzetség Suklous, Soklous ága uralta Baranya déli részét, akiket egy 1251-es oklevélben említenek először. A siklósi várat valószínűleg Siklósi Gyula kezdte el építtetni az 1270-es években. Siklós vásáros hely volt (in foro Soklous). A vásár kialakulása az uradalmi központok sajátosságai voltak. 

Zsigmond király 1387-ben elkobozta a siklósi várat hűtlenség miatt. Újdonsült híveinek, Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta át, a haláluk után a király a Garaiakkal birtokokat cserélt, így lett a Garaiaké Siklós, ahol nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Az 1490-es években Siklósról, mint pénzváltóhelyről írnak, vagyis más országokból is érkeztek kereskedők.

1494-ben bajnai Both Andrásnak megvette a várat, de 1506-ban Perényi Imre nádor szembeszállt a lázadó Both családdal, és sikeresen elfoglalta Siklós várát, majd adás-vétel ürüggyel megszerezte a vár a tulajdonjogát. 1511-1513 között reneszánsz stílusban átépítette a várat.

Siklós védői kéthetes ostrom után 1543. július 7-én kapituláltak a török előtt. Ezzel a vidék az Oszmán Birodalom részévé vált. Az új közigazgatás következtében Siklós a Mohácsi szandzsák egy települése lett, kereskedelmi központ, drávai átkelő, hadidepó lett az évtizedek alatt.

1686-ban, Buda visszafoglalása után egy hónappal a Szent Liga serege sorban foglalta vissza a várakat. 1686. október 30-án került a település ismét a keresztények uralma alá, miután a törökök kitűzték a megadást jelző zászlókat a várfalra. Siklós és környéke a kamara tulajdonába került, és 1698-ig így is maradt.

A szatmári békeután kezdett újra benépesülni a mezőváros. 1728-ban új földesura lett Siklósnak: a Batthyány család. Az 1840-ben kihirdetették az örökváltságról szóló törvény. Ezen szerződések a földesúrnak is kedveztek, ugyanis a kapott pénzt az uradalom üzemeinek korszerűsítésére fordította. Batthyány Kázmér kötötte meg a legtöbb örökváltsági szerződést az országban, Siklóssal 1847. június 20-án.

1918.november 13-án a belgrádi egyezmény alapján Baranya vármegye területének nagy részét megszállták a szerbek. 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságnevű szerb bábállam része. Siklóson 1944 októberében többször is bombatámadásokat hajtottak végre a szövetségesek, amik halálos áldozatokat is követeltek.

Siklós 1970-ben kapott nagyközség jogot, 7 évvel később, 1977. április 1-jén városi rangra emelték. Siklós 2013 óta újra járási központ.