SopronPress hirdetés

Fertőd. Győr és Sopron között, Soprontól délkeletre, a Fertő-Hanság kistájon fekvő település. Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő.

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban még meglévő -1234. Villa Ferteud, 1265. Villa Ferteu – Iván, Sajtoskál, Nemesládony között lokalizálható település után. A középkorban jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 14–15. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak udvarmesteréjé. Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok.

Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad. Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély (1720-as években Esterházy József ) főúri pompával való átépítése. 

Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár.

Haydn (1732-1809) a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzője közel két évtizedet (1769-1790) töltött a „pompakedvelő”, művészeteket is támogató Esterházy Miklós szolgálatában az eszterházi Muzsikaház lakójaként, ahol emlékét emlékszoba őrzi. Európában számos francia, angol, német nyelvű leírás jelent meg Eszterházáról, az „Eszterházi vígasságokról.”

Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította községgé Eszterházát. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában, mely 2014-ig üzemelt itt Porpáczy Aladár Művelődési Központ néven. Az iskola korábbi neve Porpáczy Aladár Kertészeti Magyar–Osztrák Vállalkozási Ügyintézőképző Szakközépiskola és Szaktanácsadó Központ volt. 2009-től a csermajori Ujhelyi iskolával közösen egy új intézményt hoztak létre melynek neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja.

1950.május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Miklós herceg levelében (1766) olvasható:”Schloss Eszterháza”.

A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995. július 1-jével Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította. A közelben lévő Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, a Fertő tó és környékét, a Fertő-menti településeket a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001-ben az Unesco a „Világörökség” részévé nyilvánította. Ausztriával a Fertőd-Pamhagen (Pomogy) határátkelő és kerékpárút köti össze.