© Minden jog fenntartva a 3S Karakter Kft. részére.
Készítette ❤ Richárd
Szerencsi Hírek hirdetés!
Szerencsi Hírek hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Szerencsi Hírek hirdetés megrendelés
Szerencsi Hírek hirdetés megjelenés
A Szerencsi Hírek újság több mint 30 éve szolgálja Szerencs 8.500 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon, terjesztik Szerencs város közigazgatási határán belül postaládázva.
Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 3.800 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 3.800 db
Szerencs Város Önkormányzata kiadó
Szerencsi Hírek hirdetés terjesztés
Megjelenés: Minden hónap 4. péntekén
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Minden hónap harmadik hetének péntekén
Szerencsi Hírek hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (max. 400 karakter)
80 karakter 788 Ft+áfa = 1.000 Ft
+40 karakter 315 Ft+áfa = 400 Ft
Kiskeretes
1/32 44×31 mm 4.882 Ft+áfa = 6.200 Ft (20 szó)
1/16 44×65 mm 8.110 Ft+áfa = 10.300 Ft (30 szó)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Szerencs (németül: Serentsch) kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járás székhelye, Miskolctól mindössze 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. A város történelme gazdag és szorosan összefonódik a környék kulturális és gazdasági életével.
Szerencs nevezetességei közé tartozik a szerencsi vár, mely a 16. században épült, ma pedig a város egyik jelképének számít. A várkastély nemcsak történelmi, hanem kulturális központként is funkcionál, hiszen múzeumnak és kiállításoknak ad otthont.
A város ipari örökségéről is híres, ugyanis itt működött a szerencsi cukorgyár. Az 1889–2007 között üzemelő cukorgyár a magyarországi rendszerváltáskor működő 12 cukorgyár egyike volt. A külföldi és magyarországi bankok által alapított, kedvezményes állami kölcsönnel támogatott cég több mint százéves működése alatt meghatározó szerepet játszott a szerencsi térség fejlődésében.
Szerencs az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál nőtte ki magát várossá. Napjainkban a város központi szerepét erősítik alap- és középfokú oktatási intézményei, egészségügyi szolgáltatásai, sportlétesítményei és egyéb szolgáltatásai.
A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.
A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való.
A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.
A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.
1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.
A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”