Keresés

Tisza Infó apróhirdetés

Tisza Infó apróhirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Tisza Infó apróhirdetés megrendelés

Tisza Infó apróhirdetés1

Tisza Infó apróhirdetés terjesztés

Tisza Infó információs és hirdetési kétheti lap, megjelenik minden páros héten csütörtökön. Terjesztik: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén, Lakiteleken, Tiszaalpáron, Nyárlőrincen, Szentkirályon, Kocséron, Szolnokon, Cserkeszőlő és Tiszaug településeken. Megjelenik A/4 méretben, 4-8 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente  20.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Kéthetente 20.000 db

Stílus Magyarország Kft. kiadó

Tisza Infó apróhirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páros héten csütörtökön.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 14 óráig!

Tisza Infó apróhirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes szöveges hirdetés                                                                 10 szó keretben             6.000 Ft+áfa =    7.620 Ft                                       20 szó keretben           11.500 Ft+áfa =  14.605 Ft                                        

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                     

Tisza Infó apróhirdetés

Lakitelek. Anonymus, III. Béla királyunk jegyzője Árpád hadai felvonulási területként említi vidékünket. Erre vezethető vissza az a törekvés, hogy a törzsszövetséget vezérlő fejedelem emlékét megörökítsék eleink. Így kapta a Tőserdő melletti terület jó évszázada az Árpádszállás nevet.

A falu földjét I. Géza királyunk oklevele említi először. A garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapító levelében olvashatjuk, hogy itt volt a Tisza partján a királyi ménes itatója (Bocztelek), s szőlőskertek is zöldelltek vidékünkön. Ezen oklevél említi az első név szerint ismert lakost, Bocz udvarnokot, aki testvérével az apátság halastavait (1276-ban Nána adományozta a margitszigeti apácák számára), s a ménes itatóját őrizte. Az okirat Felsőalpárnak nevezi ezt a földet.

A Lak elnevezés először 1488-ban fordul elő oklevélben, egy határjárás alkalmával szerepel Alsóalpár, Szentkirály és Szentlőrinc települések neve mellett. A váci egyházmegye névtára, valamint a Lázár-deák féle XVI. század elejéről való térkép is templomos faluként örökítik meg Felsőalpárt. Szabó Kálmán ásatásai nyomán halászfalu maradványai kerültek elő a 44-es számú főútvonal mellől.

A török hódoltság korából a defterek tanúsága szerint a XVI. században nem néptelenedett el Felsőalpár, hanem még gyarapodott és gazdagodott is népessége. A Kecskemét környéki falvak pusztulása a 15 éves háború idején következett be. Abban az időben a törökök és tatár segédcsapataik többször is végigrabolták a Duna-Tisza közét. Sokan Kecskeméten találtak menedéket. A “hírös város” ügyes birtokpolitikát folytatott, a török hatóságoktól bérbe vették a város környéki pusztákat. Ekkor került Lakitelek területe is a város kezére.

A Rákóczi szabadságharc lezárása után hosszabb békés időszak következett. Megkezdődött a kitelepülés a városból a folyóparti vidékekre, ahol jórészt állattartással, halászattal, valamint földműveléssel foglalkoztak az emberek. Állandó lakásuk Kecskeméten volt, az esztendőnek csak egy részét töltötték a pusztákon. Gyökeresen megváltozott a helyzet a XIX. század második felében. A filoxéra pusztítása tönkretette a hegyvidéki szőlőkultúrákat, többen szőlőnemesítéssel próbálták javítani az itteni fajtákat, s Kecskemét környéke “aranyhomokká” változott. Sokakat vonzott ez a Tisza mellékére, Felsőalpár, Lakitelek népessége gyors ütemben nőtt.

A területtel való jobb összeköttetés igénye az 1890-es években két helyi érdekű vasútvonal létrehozását eredményezte. 1927-ben Horthy Miklós jelenlétében adták át a tiszaúgi hidat, a híd mellett hajóállomás létesült. Lakitelek közlekedési csomópont lett. Mindezek további népességnövekedést eredményeztek.

Szerencsére a 2. világháború pusztítása kevés kárt tett Lakiteleken, a környező településekről többen találtak itt menedéket a dúló, fosztogató csapatok elől. Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 19491950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.

Lakitelek igazi vonzerejét természeti szépségei adják. A Holt-Tisza mentén a Tőserdő területe a Kiskunsági Nemzeti Park része, a termálvizes strand sok üdülőt vonz a nyári időszakban. Az 1970-es években kezdődött meg az üdülőterület fejlesztése, húsz év alatt közel annyi nyaralót építettek ide, mint amennyi a falu házainak száma.

Településünk országos hírnévre 1987-ben tett szert, amikor rendszerváltoztatást sürgetve 150 értelmiségi tartott tanácskozást Lezsák Sándor portáján A magyarság esélyei címmel. Később itt alakult meg a Magyar Demokrata Fórum, az első szabad választások győztes politikai ereje.

Tisza Infó apróhirdetés