Tisza-tavi Napló hirdetés

Ingyenes terjesztés kéthetilap (postaládába szórás): Tiszafüred, Abádszalók 15.000 fős lakossága részére. Terjesztési pontokon kihelyezve: Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön, Tiszaderzsen, Tiszaörsön, Tiszaigaron, Poroszlón. Színes újság, 12-16 oldalban A/4 formátumban.

Tiszafüred. A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt a 20. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.

A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ez az időszak az, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település.

1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult. Kossuth Lajos többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.

Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került. 1886-tól, amikor minden járás számára állandó székhelyet jelöltek ki, a település a Tiszafüredi járás székhelye lett, és e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig meg is őrizte.

A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek. Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Szolnok megyébe került.

A duzzadó népesség és területi növekedés miatt 1966-ban magába olvasztotta Tiszaörvényt; majd 1984-ben várossá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták Tiszaszőlőst is. Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is, ahol a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az „osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulagot.

Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Turisztikai vonzerejét a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.

Természeti kincsek: Tiszafüredi madárrezervátum + Hortobágyi Nemzeti Park + A Kiskörei-víztározó (köznapi nevén: Tisza-tó) morotvái, holtágai + Termálvíz