Tuti Tipp hirdetés

Jászberény. Régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban. Egy elmélet szerint a mandzsu-tunguz beri szavából származik, amely íjat jelent. A rekonstruálható berin jelentése íjász törzs, íjász nemzetség.

A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település.

Ekkor a várost nagy megrázkódtatások érték, kifosztásra került 1526-ban, majd 1536-ben is. Buda török kézre kerülésével a település határvidékre került és állandósultak a portyák. Először a magyarok akartak itt várat építeni, végül azonban a törökök húztak fel 1566-ban palánkvárat ferences kolostor köré. A törökök nem sokkal később, 1594-ben felgyújtották és elhagyták a palánkot menekülve a császáriak elől. Ezzel párhuzamosan a település lakossága is elmenekült és feltehetőleg nem is lakták egészen 1618-ig.

Végül 1685-ben szabadult fel a város a török uralom alól és indulhatott ismét fejlődésnek.

A jászok kiváltságai 1702-ben kerültek veszélybe, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio, magyarul önmegváltás.

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred. Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, az 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, mint a Lehel Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és jobb megélhetési biztonságot jelentettek.

A szocializmus évtizedeiben egy kifejezetten jól prosperáló város volt Jászberény. A város sokat köszönhetett a Lehel Hűtőgépgyár igazgatójának Gorjanc Ignácnak, aki befolyását kihasználva tartotta többször is a gyár forrásait a városban. Neki köszönhetően Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött.

Érdekességek: 2012-ben itt mérték a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget. Ebben az évben mindössze 324,5 mm csapadék hullott. 2016. nyarán bemutatásra került a „JÁSZOK” történelmi táncjáték, ami feldolgozza a jászok történelmét.