Vörösvári Újság hirdetés
Vörösvári Újság hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Vörösvári Újság hirdetés megrendelés
Vörösvári Újság hirdetés terjesztés
A Vörösvári Újság immár 1996 óta jelenik meg, szolgálja ki Pilisvörösvár 15.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta ingyenesen, A/4 méretben, 24-28 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 2.300 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 2.300 db
Pilisvörösvár Város Önkormányzata kiadó
Vörösvári Újság hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap második hetében ((január és július kivételével)
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt 16 nappal.
Vörösvári Újság hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/16 42,2×58,6 mm 5.906 Ft+áfa = 7.500 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Vörösvári Újság hirdetés
A Pilisi-medencét határoló hegyek barlangjai már az utolsó jégkorszak végén lakottak voltak, ebből az időszakból több ősemberi lelet került elő, részint a Pilisszántói-kőfülkéből, részint a Kis-kevélyi-barlangból. A leletek alapján az itteni ősember vadászterülete nemcsak a Pilisvörösvári-medencére terjedt ki, de Dorogtól egészen a Tétényi-fennsíkig.
A rómaiak korában segédtábor állt a város Karátsonyi-liget (korábban Szabadságliget) nevű részén, ez valószínűleg Traianus császár uralkodása idején, vagy akörül létesült. Erre utalnak a Pilisvörösvár területén előkerült pénz- illetve sírkőleletek is: az itt előkerült domborművek egyikének faragásai jellegzetesen II. századiak. Pilisvörösvár területén húzódott keresztül az Aquincumot Brigetióval összekötő római út is. A mérföldkövek feliratai az egyiket 305–306 körül, míg a másikat 237-ben állították fel.
A középkorban a város mai területén egykor létezett középkori falu a feltételezések szerint Királyszántó / Kisszántó lehetett, ahol földművelésre kötelezett királyi szolganépek éltek.
A 16. század első felében a Podmaniczky-család volt Kisszántó birtokosa, 1528-ban már udvarházuk (castellum) is állt itt. 1562-ben azonban Podmaniczky Rafael utód nélkül hunyt el, ezért itteni birtoka az udvarházzal együtt a királyra szállt, aki másoknak ajándékozta azt tovább. Később, az 1696-os urbáriumban (Jobbágyok kötelező szolgáltatásai) egy romot említettek erről a területről, az talán ez az udvarház lehetett.
Buda törökök általi bevételét (1541) követően 1543-ban megkezdődött egy török palánkvár építése, törökül Kizil hiszár palankaszi nevet viselte. A török uralom alatt a vidék hullámzó sikerű hadi cselekmények színhelye volt. A legismertebb a „vörösvári csata” néven ismert 1595-ös ütközet volt, amelynek célja a török uralom alatt álló esztergomi vár császári csapatok általi felszabadítása volt. És végül augusztus 26-án az esztergomi várat védő Lala Mohamed megadta magát. Úgyszólván lakatlan területté tették az egész környéket.
Az akkori földesúr Csáky László volt, aki az elsők között kért sváb parasztokat a Fekete-erdőből, így a mai Vörösvárott már 1689-ben megjelentek az első sváb telepesek; ekkor már Vörösvár volt az itt megalapított település neve (ez 1900-tól változott Pilisvörösvárra). Az első telepítési okiratokat 1689. nyarán keltezték, ezzel Vörösvár lett a Budai-hegység első olyan települése, ahol újra élet támadt a török hódoltságot követően.
1895-től áthalad a falun a Budapest–Esztergom-vasútvonal. A 10-es számú főútvonal közelében a város határában 1908-ban az ország legjobb minőségű és legtisztább dolomitlelőhelyét tárták fel. Az 1946–1947 időszakban más településekkel ellentétben a német lakosságot nem telepítették ki, ennek okairól mind a mai napig viták folynak. A települést 1997-ben városi rangra emelték. A városban lakik – arányait tekintve – hazánk jelenlegi egyik legnagyobb lélekszámú német kisebbsége, kb. 16%.