Zirc és Vidéke hirdetés

Zirc (németül: Sirtz város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”. A település Magyarország legmagasabban fekvő városi rangú települése. A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.

A legkorábbi évszámhoz kapcsolódó esemény, amely Zirchez kötődik a Képes Krónikában olvasható. A tudósítás szerint 1060-ban az itteni udvarházban hunyt el I. András király, akit sebesülten öccse, a trónkövetelő Béla herceg fogott el a Moson közelében vívott csata után.

Ezt a területet adományozta 1182-ben III. Béla a Clairvaux-ból hívott cisztercieknek, akik az udvarházban élve építették fel apátságukat. Az udvarház körül alakult ki a középkori falu, ennek plébániatemploma pedig az udvarház kápolnája lett. A falu lakói az apátság jobbágyai voltak. Az Oszmán Birodalom uralma alatt a terület lakossága folyamatosan csökkent olyannyira, hogy 1552-re, amikor a török elfoglalta Veszprém várát, valószínűleg elnéptelenedett.

1699-ben a település harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek házait 1704-ben a kurucok felégették. A falu felélesztéséhez újabb főleg német nyelvterületről érkeztek katolikus telepesek 1715-25 között, így többek között Sziléziából, Türingiából, Brandenburgból és az osztrák tartományokból. Kezdetekben mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 18. század második felére kialakult az iparosság is. Az alapfokú oktatás kezdete is erre az időszakra tehető, 1771-ben az iskola rektora német nyelven tanította az elemi ismereteket.  

Zirc fejlődésének nagy lendületet adott, amikor 1814-ben az apátság függetlenedett Heinrichautól, és egyesítették Pilis és Pásztó apátságával. A település városi jellegét nagyban befolyásolta, hogy 1867-ben a járás székhelye lett Zirc, ezzel a Magas-Bakony közigazgatási, gazdasági és kulturális központjává vált. A gazdaságra előnyösen hatott a Veszprém-Győr vasútvonal megvalósulása (1906). Az 50-es évek elejétől, a kistérség fejlődésének irányát, a dudari szénbánya nagyszabású fejlesztése és működése határozta meg. (2000-ben felszámolták a bányászatot)

A fejlesztéseknek köszönhetően Zirc 1984-ben városi rangot kapott. A rendszerváltás után a szerzetesek visszatérhettek, így újra Zirc lett a ciszterciek központja Magyarországon. Az apátságot több ütemben újították fel, 2013 óta modern látogatóközponttal is várja az érdeklődőket

Látnivalók:

Kolostor. III. Béla királyunk alapította 1182-ben és a 15. századig élte virágkorát. Első ismert nevű apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. Most látható formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. A kommunista államhatalom 1950-ben betiltotta a legtöbb szerzetesrend, köztük a ciszterciek működését is.

Arborétum. A híres zirci arborétumot is a ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 Ha-os területen fekvő élőfa gyűjteményében, 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt.

Reguly. A település leghíresebb szülöttjét, Reguly Antalt (1819-1858), aki néprajzkutató és a magyar finnugrisztika kiemelkedő képviselője volt. 1992-ben nyílt meg a Reguly Antal Múzeum.

A város nagy, országosan is ismert rendezvényei a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta.