Miként tudta megőrizni egy évszázadon át a lap népszerűségét? A magyarázat a történetében van. A történet pedig a valósághoz való folyamatos alakulásról szól. A lap elődjét 1903-ban alapították Baromfitenyésztés címen. Túlélve minden válságot, háborút, az 1970-es évekig az egyetlen fórum volt, ahol a baromfitartással kapcsolatos tudományos kutatások mellett a gyakorlati ismeretek is helyt kaptak. Később egy melléklettel bővítve nyúltenyésztési rovat is indult. Ezt követően felvállalta az egész háztáji termelést, s Kistenyésztők Lapja címen jutott el az olvasókhoz. 

A rendszerváltáskor, témakörét kibővítendő kapta a Kistermelők Lapja címet. Ma már a termelés vertikumának kiépítéséhez nyújt segítséget a lap. Az állattenyésztés témakörén belül jelzi a világ élvonalába tartozó legmodernebb technológiákat, azokról bővebb információt szolgáltató honlapok elérhetőségeit, a fajtakísérletek eredményeit, a gyakorló állattenyésztők tapasztalatait. Igyekszik mindenhol a témához kapcsolódó közgazdasági vonatkozásokat is elemezni, hogy a gazdálkodó összevethesse saját tevékenységének eredményességét a hazai és nemzetközi színvonallal. Mivel sok termelőnek a feldolgozás és az értékesítés jelentheti a kitörési pontot, a lap témái között egyre inkább előtérbe kerülnek a helyi élelmiszer előállítás, a helyi marketing, s a regionális értékesítés témakörei. 

Mind több olvasó érdeklődik a hobbi állattartás, vagy a társállattartás iránt. Három vonatkozásban tárgyalja a lap e témaköröket. Egyik az önellátást szolgáló kisállattartás, mint például a nyúl és a galamb tenyésztése, másik a kedvtelésből folytatott tevékenység mint a díszbaromfi tenyésztés, harmadik a társállatok, például kutya, macska, hüllők tenyésztése.

Magyarország egyik legnagyobb múltú (1945 óta van a lappiacon) hetilapja, büszkélkedhet az egyik legnagyobb és legstabilabb előfizetői táborral is, bizonyítva, hogy olvasóink mindig nagy bizalommal fordultak hozzánk. A Szabad Föld nem csupán egy hetilap, a vidék családi hetilapja.