Kunsági Hírmondó médiaajánló








Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Helyi ONLINE információs portál.
Alapítva 2007-ben. A Váci Napló Online a Váci Napló print
kiadásának szerkesztett változata. Naponta frissülő online tartalommal Vác 34.000 lakosának.
Proxa Kft. kiadó
Megjelenés: Minden nap
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Megelőző nap.
Hirdetési tarifa:
Fej alatti banner 1400×200 px 4000 Ft+áfa/nap
Főoldali csíkbanner 728×120 px 3000 Ft+áfa/nap
Főoldali kiskocka 390×390 px 2000 Ft+áfa/nap
Szövegközi banner 728×120 px 1500 Ft+áfa/nap
PR cikk készítése 10.000 Ft+áfa/cikk
PR cikk megjelentetése 10.000 Ft+áfa/alkalom
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Vác. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét.
A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való Garamszentbene- deki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város. A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.
A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel intézményeiket, lakóházaikat.
A 14–15. században a békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmán kézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt.
Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc–rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett, helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.
A ’40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus-kápolnát, 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, akinek tiszteletére Vácott megépítették az ország máig egyetlen diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette.
A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák, majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.
1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944. december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.
Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították. Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak.
Programok: Váci Tavaszi Fesztivál – Váci Humor- és Karikatúra Fesztivál – Váci Lecsófesztivál – Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny – Váci Világi Vigalom – Európa fesztivál – Gyalogtúrázók Országos Találkozója – Őszi Művészeti Hetek

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

A Tárnoki önkormányzat újságja, havonta megjelenő információs lapja.
Megjelenik: havonta (január és augusztus kivételével), kihelyezett pontokon jut el a 11.000 fős lakossághoz, 20-24 A/4 színes oldalon nyomtatva.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 2.200 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 2.200 db
Megjelenés: Minden hónap első hetében
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 20.-án 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Keretes hirdetés:
1/1 oldal A/4 hátoldal 50.000 Ft+áfa = 63.500 Ft
1/1 oldal A/4 beloldal 35.039 Ft+áfa = 44.500 Ft
1/2 oldal A/5 17.323 Ft+áfa = 22.000 Ft
1/4 oldal A/6 9.449 Ft+áfa = 12.000 Ft
1/8 oldal A/7 6.000 Ft+áfa = 7.620 Ft
Kedvezmény: 3+1 és 8+2 grátisz!
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Tárnok. Tárnok határában, a Fundoklia-völgyben a neandervölgyi ember kultúrájának egyik legnagyobb magyarországi lelőhelyét tárták fel: egy vadásztábort. Az i.sz. 1-4. században római lakhelyek voltak településünk területén – a legnagyobb a mai halastó melletti üdülőfalu területén volt, amely római település az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. Egyes források szerint i.sz. 381-ben a hunok és a rómaiak között Pannónia birtoklásáért folyt egy nagy csata Tárnokvölgyénél.
Tárnok nevét 1250-es évek végén említették először Tavarnuk néven a szomszédos Deszka falu nevével együtt. Ezután 1280-as évektől az 1500-as évekig Tawarnucweg, Taarnuk, Thárnok, Tharnuk néven. Tárnok egyike volt a Buda környék szolgálónépi falvaknak – itt a tárnokok éltek, míg a szomszédos Érd területén erdőőrök, fegyvernökök laktak
A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte. A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták. 1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek. IV. László a szigeti apácáknak adományozta
Tárnok más a török uralom elején elpusztult, Berki viszont a hódoltság első felében virágzó település volt, amely adót fizetett a töröknek, majd a 15 éves háborúban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett Tárnokot a XVIII. században lengyel, szlovák és magyar családok népesítették be újra. Szlovák népessége máig őrzi nyelvét, hagyományait, szokásait.
Az 1300-as évektől Wlwing István budai polgár leszármazottaié a környék. 1519-től a terület birtokosa a Sárkány család volt, majd utánuk az Illésházy családé lettek a környék falvai és pusztái. 1832-ben Batthyány Fülöp vette meg az uradalmat. 1848-ban a görög származású Sina György, majd fia tulajdonába került Érd és Tárnok. 1876-ban Wimpffen Simonné Sina Anasztázia örökölte a birtokot, amely később házasság és öröklés révén a Károlyi család kezébe jutott.
1913-ban Károlyi Imre grófi eladta a birtokot Üszögi Nagy (Grósz) Sándornak. Ő kezdte mega település mai arculatának kialakítását. 1921-ben parcelláztatta az Újtelepi részt, 1930-ban pedig a ligeti területet. Anasztázián fényűző kastélyt építtetett. 1941-ben anyagi nehézségei miatt az alsóligeti részt és Anasztáziát eladta Juhász István Zoltán mérnöknek, aki 1944-ben nyugatra távozott.
1910-ben 235 birtokos élt a faluban, közülük egy 100 hold feletti nagyságú területen gazdálkodott 187 pedig 10 hold alatti területen. Az I. világháborúban 264 férfi vonult be katonának, közülük 84-en estek el. Az 1930-as évekre a település fejlődésnek indult: helyben volt vasútállomás, szálláshely, posta, távírda, telefon. A településen volt községi elemi iskola, magánorvos, számos egyesület, iparosok, kereskedők.
A II. világháborúban a harcmezőn 77 tárnoki esett el, a háború áldozata lett 48 izraelita vallású lakos, és az 1945. január 8-án málenkij robotra hurcolt tárnoki férfiak és fiúk közül 69 nem tért haza. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.