Keresés

Váci Napló hirdetés

Váci Napló hirdetés 6

Váci Napló hirdetés ONLINE hirdetési portál!

Váci Napló hirdetés 7

Váci Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Váci Napló hirdetés megrendelés

Váci Napló hirdetés

Váci Napló hirdetés terjesztés

Helyi ONLINE információs portál.

Alapítva 2007-ben. A Váci Napló Online a Váci Napló print
kiadásának szerkesztett változata. Naponta frissülő online tartalommal Vác 34.000 lakosának.

Proxa Kft. kiadó

Váci Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden nap

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Megelőző nap.

Váci Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Fej alatti banner 1400×200 px         4000 Ft+áfa/nap

Főoldali csíkbanner 728×120 px     3000 Ft+áfa/nap

Főoldali kiskocka 390×390 px         2000 Ft+áfa/nap

 Szövegközi banner 728×120 px     1500 Ft+áfa/nap

PR cikk készítése                           10.000 Ft+áfa/cikk

PR cikk megjelentetése                 10.000 Ft+áfa/alkalom

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Váci Napló hirdetés

Vác.  A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét.

A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való  Garamszentbene- deki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város. A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel intézményeiket, lakóházaikat.

A 14–15. században a békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmán kézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc–rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett, helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.

A ’40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus-kápolnát, 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, akinek tiszteletére Vácott megépítették az ország máig egyetlen diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák, majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944. december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.

Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították. Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak.

Programok: Váci Tavaszi Fesztivál – Váci Humor- és Karikatúra Fesztivál – Váci Lecsófesztivál – Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny – Váci Világi Vigalom – Európa fesztivál – Gyalogtúrázók Országos Találkozója – Őszi Művészeti Hetek

Váci Napló hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés1

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Tárnoki Tények hirdetés megrendelés

Tárnoki Tények hirdetés 8

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés terjesztés

A Tárnoki önkormányzat újságja, havonta megjelenő információs lapja.

Megjelenik: havonta (január és augusztus kivételével), kihelyezett pontokon jut el a 11.000 fős lakossághoz, 20-24 A/4 színes oldalon nyomtatva.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  2.200 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  2.200 db

Tárnok Köz-Ért Kft. kiadó

Tárnoki Tények hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                          Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Előző hónap 20.-án 14 óráig!

Tárnoki Tények hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés: 

1/1 oldal   A/4 hátoldal             50.000 Ft+áfa = 63.500 Ft

1/1 oldal A/4 beloldal               35.039 Ft+áfa = 44.500 Ft

1/2 oldal   A/5                            17.323 Ft+áfa = 22.000 Ft

1/4 oldal    A/6                             9.449 Ft+áfa = 12.000 Ft

1/8 oldal    A/7                            6.000 Ft+áfa =   7.620 Ft

Kedvezmény: 3+1 és 8+2 grátisz!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnok. Tárnok határában, a Fundoklia-völgyben a neandervölgyi ember kultúrájának egyik legnagyobb magyarországi lelőhelyét tárták fel: egy vadásztábort. Az i.sz. 1-4. században római lakhelyek voltak településünk területén – a legnagyobb a mai halastó melletti üdülőfalu területén volt, amely római település az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. Egyes források szerint i.sz. 381-ben a hunok és a rómaiak között Pannónia birtoklásáért folyt egy nagy csata Tárnokvölgyénél.

Tárnok nevét 1250-es évek végén említették először Tavarnuk néven a szomszédos Deszka falu nevével együtt. Ezután 1280-as évektől az 1500-as évekig Tawarnucweg, Taarnuk, Thárnok, Tharnuk néven. Tárnok egyike volt a Buda környék szolgálónépi falvaknak – itt a tárnokok éltek, míg a szomszédos Érd területén erdőőrök, fegyvernökök laktak

A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte. A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták. 1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek. IV. László a szigeti apácáknak adományozta

Tárnok más a török uralom elején elpusztult, Berki viszont a hódoltság első felében virágzó település volt, amely adót fizetett a töröknek, majd a 15 éves háborúban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett Tárnokot a XVIII. században lengyel, szlovák és magyar családok népesítették be újra. Szlovák népessége máig őrzi nyelvét, hagyományait, szokásait.

Az 1300-as évektől Wlwing István budai polgár leszármazottaié a környék. 1519-től a terület birtokosa a Sárkány család volt, majd utánuk az Illésházy családé lettek a környék falvai és pusztái. 1832-ben Batthyány Fülöp vette meg az uradalmat. 1848-ban a görög származású Sina György, majd fia tulajdonába került Érd és Tárnok. 1876-ban Wimpffen Simonné Sina Anasztázia örökölte a birtokot, amely később házasság és öröklés révén a Károlyi család kezébe jutott. 

1913-ban Károlyi Imre grófi eladta a birtokot Üszögi Nagy (Grósz) Sándornak. Ő kezdte mega település mai arculatának kialakítását. 1921-ben parcelláztatta az Újtelepi részt, 1930-ban pedig a ligeti területet. Anasztázián fényűző kastélyt építtetett. 1941-ben anyagi nehézségei miatt az alsóligeti részt és Anasztáziát eladta Juhász István Zoltán mérnöknek, aki 1944-ben nyugatra távozott.

1910-ben 235 birtokos élt a faluban, közülük egy 100 hold feletti nagyságú területen gazdálkodott 187 pedig 10 hold alatti területen. Az I. világháborúban 264 férfi vonult be katonának, közülük 84-en estek el. Az 1930-as évekre a település fejlődésnek indult: helyben volt vasútállomás, szálláshely, posta, távírda, telefon. A településen volt községi elemi iskola, magánorvos, számos egyesület, iparosok, kereskedők.

A II. világháborúban a harcmezőn 77 tárnoki esett el, a háború áldozata lett 48 izraelita vallású lakos, és az 1945. január 8-án málenkij robotra hurcolt tárnoki férfiak és fiúk közül 69 nem tért haza. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.

Tárnoki Tények hirdetés