Keresés

Budai Polgár hirdetés

Budai Polgár hirdetés

Budai Polgár hirdetés 1

Budai Polgár hirdetés feladás





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Budai Polgár hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Budai Polgár hirdetés4

Budai Polgár hirdetés

Budai Polgár hirdetés2 apróhirdetésguru

Budai Polgár hirdetés terjesztés

A II. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Budai Polgár Nonprofit Kft. Megjelenik páratlan héten, pénteken. Terjesztik 50.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente 50.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente  50.000 db

Budai Polgár Nonprofit Kft. kiadó

Budai Polgár hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páratlan héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten pénteken 13 óráig!

Budai Polgár hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Max.: 20 szó lehet

Magán Apróhirdetés:                                               
10 szó                                  2756 Ft+áfa =  3500 Ft
további szavak                      228 Ft+áfa =   290 Ft / szó

Közületi Apróhirdetés:      5276 Ft+áfa = 6700 Ft 

Üzleti: 
– amelyekből a hirdetőnek folyamatos bevétele/jövedelme származik (függetlenül attól, hogy a hirdető magánszemély, egyéni vállalkozó vagy cég). 
– ami nem egy alkalomra szóló bevételt okoz, az minden esetben üzleti hirdetésnek minősül (pld. lakáseladás magán, de lakás kiadása üzleti)
A Kiadó fenntartja magának a jogot, hogy a magánjellegű kategóriában feladott, de egyértelműen üzleti hirdetéseket csak a teljes díjtétel beérkezése után jelentesse meg.

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                 kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!  

Budai Polgár hirdetés

Az 1. század közepétől kezdődően a térség meghódítása során a rómaiak a főbb útvonalak mentén katonai táborokat hoztak létre. Ezek közül egész Kelet-Pannoniában az első a mai II. kerület területén, a Vízivárosban jött létre, a Duna partján. Miután északabbra felépült Aquincum, az erődítmény elsősorban a település déli oldalának védelmét szolgálta. A 2. század elején megszűnt a katonai funkció és egy kisebb polgári település épült fel itt, amelyet végül a 4. század második felében hagytak el.

A rómaiak távozása után a terület a honfoglalás korában is lakott volt, számos kisebb Buda-környéki település helyezkedett el ezen a területen. Ezek egyike a Nyék nevű falu volt, itt épült fel a nyéki vadászkastély, amely valószínűleg Zsigmond uralkodása idején volt először a királyi vadászatok fő helyszíne. Mária királynő, a Jagelló-házi uralkodók, majd pedig Mátyás király is rendszeresen használták a palotakomplexumot, és az 1480-as években itt élt a király anyja, Szilágyi Erzsébet is.

Hidegkúton királyi trombitások kaptak földeket, az 1212-ben alapított Gercsében pedig vagyontalan paraszt-nemesek éltek. A dunaparti részén a 12. században jött létre Felhévíz (másik nevén Budafelhévíz), amely a meleg vizű forrásairól kapta nevét. A Szent Lőrinc kolostort 1300 körül alapították pálos szerzetesek és 1381-től itt őrizték a rend névadójának, Remete Szent Pálnak csontjait is. 1526-ban egy fosztogató török csapat felgyújtotta monostort és az épülettel együtt megsemmisült annak értékes könyvtára is.

Az oszmánok 1541-ben elfoglalták Budát, és a környező települések az összecsapások hatására mind rohamos gyorsasággal elnéptelenedtek. A török építészet emlékei: a Rózsadombon álló Gül Baba türbéje egy harcos muszlim szerzetesnek állít emléket,  a Császár fürdőt és a Király fürdőt pedig Szokollu Musztafa budai pasa irányítása alatt építették meg. 

A törökök kiűzése után Budát a belvárost jelentő Várra és az ezt körülvevő külvárosi városrészekre osztották fel, ezek közül három feküdt a kerület mai területén. Legészakabbra az Óbudával határos Újlak jött létre az elpusztult Felhévíz helyén, itt katolikus német telepesek telepedtek le. Az Országút városrész lakói a Bécsbe vezető országútról nevezték el a településrészt és többnyire kereskedők voltak. A budai várhoz közeli Dunaparton kialakult a Víziváros, ami szintén egy soknemzetiségű településrész volt, a horvátok külön negyeddel rendelkeztek Horvátváros néven.

Az 1838-as dunai árvíz súlyosan érintette a városrészeket. A 19. század végén a város gyors növekedésnek indult és azzal párhuzamosan, hogy a dombokon zajló szőlőtermesztést az 1880-90-es években megsemmisítette a filoxéria járvány, megkezdődött a villák kiépülése a Rózsadombon, a Dunaparti rész pedig bérházakkal épült be. 1873 november 17-én PestBuda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, ekkor történt meg a város kerületekre osztása, így létrejött a II. kerület, mint adminisztratív egység.

1950.január 1-én a kommunista vezetés döntésének értelmében kiterjesztették a főváros határait, létrehozva Nagy-Budapestet. A második kerülethez csatolták Pesthidegkutat, és több helyen is átrajzolták a kerület határait. A Vízivárosdéli részét az I. kerülethezcsatolták ezzel szemben északon jelentősen megnövelték a II. kerület területét, Újlak egy része, Szemlőhegy és Pálvölgy is a kerület részévé vált.

A 21. század elején lezajlott a belvárosban található barnamezős ipari területek átalakítása, a Ganz Villamossági Művek telepei új funkciót kaptak, a Vízivárosban az Öntödei Múzeum, a Millenárison pedig egy park jött létre a rozsdaövezet helyén.

Budai Polgár hirdetés

Hegyvidék hirdetés

Hegyvidék hirdetés

Hegyvidék hirdetés

Hegyvidék hirdetés

Hegyvidék hirdetés feladás

A hirdetés típusa maximum 25 szó





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Hegyvidék hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hegyvidék hirdetés3

Hegyvidék hirdetés

Hegyvidék hirdetés2

Hegyvidék hirdetés terjesztés

A XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat lapja, kiadja a Hegyvidék Lapkiadó. Megjelenik kéthetente. Terjesztik 40.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/3-mas, terjedelme 16-28 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:    2024. második félév – Kéthetente 40.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente 40.000 db

Hegyvidék Lapkiadó   kiadó

Hegyvidék hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Kéthetente keddenként.                                                                             Nyári szünet: július 8 – augusztus 25 között!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző hét szerda 13 óráig.

Hegyvidék hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:                             160 Ft+áfa =       204 Ft/szó (max. 25szó)  Apróhirdetés keretezve:                                                              Apróhirdetés                               190 Ft+áfa =       242 Ft/szó (max.25 szó)

Kiemelt apróhirdetés:              8000 Ft+áfa = 10.160 Ft/megjelenés      (42×25 mm keret)
Emblémás apróhirdetés:      11000 Ft+áfa = 13.970 Ft/megjelenés    (42×35 mm keret emblémával)

Kedvezmények:
5 db hirdetésnél   15% kedvezmény
10 db hirdetésnél 20% kedvezmény
20 db hirdetésnél 25% kedvezmény

Amennyiben szeretne nagyobb, keretes hirdetést feladni,                   kérjük vegye fel a kapcsolatot a Hegyvidék Lapkiadóval a szerkesztoseg@hegyvidekujsag.hu e-mail-címen!  

Hegyvidék hirdetés

A várhegy, vagy pontosabban Buda városa és a Budai-hegyek közötti, a hajdani Ördög-árok formálta völgyben a alakult ki a Krisztinaváros. A várhegy nyugati lábánál – a mai Vérmezőnél jóval nagyobb területen – a XVIII. században az ún. „Glacis”, a vár védelmi övezetéhez tartozó, és a vár katonai kormányzója által kezelt terület volt. Ez akadályozta hosszú ideig az itteni külváros létrejöttét is. Albert szász–tescheni herceg akkori helytartó feleségének, Mária Krisztina főhercegnőnek (Mária Terézia leányának) közbenjárására 1772-ben megkezdődhetett a terület egy részén a parcellázás. Ugyanettől az évtől nevezték a területet hivatalosan mai nevén Krisztinavárosnak.

Öt kisebb területe közül a Városmajor tartozik a XII. kerülethez. A „Major”, ahogy a helybéliek hívják, eredetileg az Ördög-árok árterületén elterülő kaszáló volt. A mai parkot II. József alapította 1787-ben, és ekkor kapta a Stadt-Meierhof (Városmajor) nevet is. A parkon vezetett keresztül a legjelentősebb budai vízfolyás, az Ördög-árok1920-ban az árkot beboltozták, a fákat pótolták, és a terület egy részén engedélyezték az építkezést. A park északi sarkában található a budapesti fogaskerekű vasút (60-as villamos) alsó végállomása.

A kerület északi részének legnagyobb része a 18. század végéig a budai karmeliták birtoka volt. Neve a 18-19. században először Sauwinkel (Disznó-zug), majd Auwinkel (Liget-zug) volt. Az 1847-ben Döbrentei Gábor keresztelte el az északi szűkebb völgyszakaszt Zugligetnek, a Krisztinaváros felé kiszélesedő déli részt Virányosnak. Ez utóbbi déli csücskében terült el a régi vízivárosi temető, ahova a Martinovics Ignác-féle felkelés Vérmezőn kivégzett tagjait is eltemették.

A Hunyad-orom déli oldalán futó völgy, a német Brunnthal (Brunnental) szintén 1847-ben „magyarosodott” Kútvölgyre. A még a 19. században is sűrű erdőkkel borított vidék volt. A Zugliget hajdan Mátyás király vadaskertjéhez tartozott, és gazdag volt vadkanokban, innen eredt valószínűleg a német elnevezése, ami az itteni Disznófő-forrásban ma is él.

A városrészek a 19. század második felében, különösen a szőlők pusztulása után kezdtek beépülni. A vidék jelentős része azonban ma is beépítetlen kirándulóterület. A 17. század végén, Buda felszabadításakor bekerültek a várostörténelembe is, mert kedvező stratégiai helyzetük miatt itt voltak a keresztény seregek állásai. A 19. században ezen a vidéken is jelentős szőlőművelés folyt, a század második felében – különösen Jókai Mór hatására – egyre több villa épült. Betelepülését és turistaforgalmát is jelentősen előmozdította az 1874-ben megindult Fogaskerekű vasút.

A kerület legjellemzőbb és legismertebb részét azonban a Budai-hegyek koszorúja (Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Budai Tájvédelmi Körzet) alkotja. A János-hegy, Sváb-hegy (Buda török alóli felszabadítása után nevezték el Svábhegynek, utalva az ostromkor a hagyomány szerint itt felállított sváb tüzérségre), Széchenyi-hegy, a Csillebérc és a Budakeszi-erdő „megfizethetetlen” természeti értéke a fővárosnak.

A hegyvidék északnyugati és délkeleti lankáit több völgy alkotja. Az itteni városrészek közül a legnagyobb Németvölgy, mely a 17. század végén kapta a Deutschenthal nevet, a törökök által megszállt Buda ellen itt felvonuló német csapatokról. (Magyar nevét, a német név fordításaként, 1847-től viseli.)

Az itteni szántóföldek és szőlőskertek helyén a 19. század második felétől lett egyre kedveltebb nyaralóhely. Eleinte hétvégi telkekkel üdülőterületként népesült be. A 20. század elején a korabeli elit, jómódú vállalkozók, kereskedők, gyártulajdonosok építettek maguknak impozáns, tágas villákat. A néhány évtizeddel később beépült II. kerületi Rózsadombhoz hasonlóan itt állnak a város legelegánsabb villanegyedei. A Kis-Sváb-hegy lejtője az ügyvédek és jogászok körében vált népszerűvé, amire a domboldal utcanevei is utalnak.

A XII. kerület 1930-ban jött létre Budapest közigazgatásának átszervezése kapcsán az I. kerület egy részéből. Tényleges működését csak 1940-ben, a Böszörményi úti elöljárósági épület elkészülte után kezdte meg. 1930 és 1940 között az I. kerület intézett minden hivatalos ügyet, többek között az anyakönyvezést is.

Hegyvidék hirdetés

Várnegyed hirdetés

Várnegyed hirdetés

Várnegyed hirdetés

Várnegyed hirdetés

Várnegyed hirdetés feladás


Várnegyed hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Várnegyed hirdetés3

Várnegyed hirdetés

Várnegyed hirdetés 2

Várnegyed hirdetés terjesztés

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának lapja. Megjelenik minden hónapban páros hetében, csütörtökön. Terjesztik 18.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen: Budai Vár, Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán és Víziváros.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente 18.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Kéthetente  18.000 db

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatal kiadó

Várnegyed hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                                              Minden második héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten szerdán 14 óráig!

Várnegyed hirdetési árak

Apróhirdetés nincs!                  

Színes keretes hirdetés

1/8 oldal   170×31 mm    50.000 Ft+áfa = 63.500 Ft    

kizárólag 4 megrendelés esetén egy lapszámban (összevárva):

1/16 oldal 42,5×31 mm   12.598 Ft+áfa = 16.000 Ft   (10-12 szó)

Kedvezmény:

Több lapszámra előzetesen lekötött hirdetések esetén kedvezményt biztosítunk, amelyek a következők:

2 megjelenésnél   -10%                                                                                    3 megjelenésnél   -15%                                                                                    4 megjelenésnél   -20%                                                                                    5 megjelenéstől    -25%

  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                      kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!           

Várnegyed hirdetés

Víziváros: Területén fontos római út vezetett (a mai Fő utca alatt) keresztül. Lakott volt a népvándorlás korában is. A középkorban Buda külvárosai terültek el itt: Tótfalu-Taschental, Szent Péter, Szent Mihály és Szent István. Feltehetően Szent Péter területén állhatott a Krisztus Teste-kápolna, ahová a lefejezett Hunyadi Lászlót temették. A 17. század végén a napi és a heti piac helye a mai Szilágyi Dezső téren volt. A Fő utca 3-5. szám alatt található házak helyén állt a középkorban épült és a török hódoltság alatt is használt vízmű. 

Az 1684. évi sikertelen ostrom idején elpusztult, újjáépítése sokáig húzódott. Fejlődése a II. világháború után kapott lendületet, amikor teljesen új házsorokkal és közintézményekkel gazdagodott. Az addig teljes egészében a II. kerülethez tartozó Vízivárosnak a Csalogány utcától délre eső részét Nagy-Budapest 1950-es kialakításakor kapcsolták az I. kerülethez.

Budai várnegyed: Története akkor kezdődött, amikor IV. Béla az 1241-42. évi tatárjárást követően falat húzatott a Budavári Palota köré. 1247-től alig néhány évtized alatt királyi lakóhely és templomokkal, kolostorokkal díszes város születik. Buda gyorsan az ország fővárosává vált, a palota pedig a 14. század második felétől királyi székhelyként működött. A Táncsics utcában királyi pénzverő működött. A város a 14-15. században élte fénykorát, amikor politikai, gazdasági és kulturális központként funkcionált, és a településen kialakult az az elrendezés, mely a török kor végéig megmaradt, és még a mai városképről is leolvasható. I. Mátyás uralkodása idején a beépítés súlya a palotára helyeződött át, létrejött a Városkút, és a vízvezeték is.

A 16. században megindult a hanyatlás, a török uralom alatt az egykor virágzó középkori város elpusztult, a palota többször kiégett. Az újjáépítés Buda 1868-as visszafoglalása kezdődött, ismét fejlődést hozva. Az 1700-as években a középkori falakat alapjaikig lebontva helytartói palota épült. A 19. században megépült a Lánchíd, Görgey és csapatai 1849. május 21-én bevonultak a várba. A palota mai formáját a kiegyezés után Ybl Miklós és Hauszmann tervei alapján nyerte el. Alajos A 20. században a Budai Vár polgárvárosi részét, és a palotaegyüttest is súlyos károk érték. A II. világháborús pusztulások helyreállítására a század második felében került sor.

Krisztinaváros: A Nyugati-várlejtőn, a vár Logodi- vagy Zsidó-kapujának közelében a középkorban Logod falu húzódott, amely a török uralom alatt nyomtalanul elpusztult. A Naphegy lankáin még a 19. század közepén is szőlőművelés folyt. A Vérmező a 18. században a vár védelmi övezetéhez tartozott, és szigorú építési tilalom alatt állt, de ezt a szerepet egy idő után elvesztette. Itt végezték ki Martinovics Ignácot és az általa szervezett felkelés vezetőit, 1795 márciusában. Krisztinaváros nehezen alakult ki, mert a folyamatot a várparancsnokság a terület katonai szerepe miatt hátráltatta.

Tabán: Már az új-kőkortól kezdve megtelepedett itt az ember. A 4. században a rómaiak a túlparti Contra Aquincummal szemben őrtornyot építettek. Kezdetben Kis-Pestnek hívták, de a középkor során viselte a Szent Gellért falva, Kelenföld és Alhévíz nevet is. Mai elnevezése a törökök által adott Debághánéból, azaz Tímár-telepből eredeztethető, amelyből később Tabahon, majd Tabán lett. A magyar lakosság elmenekülése után ide költöző rác és német telepesek legnagyobb része szőlőműveléssel foglalkozott, de voltak közöttük iparosok és kereskedők is.

Többször pusztította tűzvész és árvíz, utoljára 1875-ben érte katasztrófa, majd 1880-as években a filoxéra. Sorsát megpecsételte az Erzsébet-híd megépülése, 1932-33-ban nagy részét lebontották, az 1945-ös ostrom után pedig a többi épülete is eltűnt. Azóta Buda egyik legnagyobb parkjának funkcionál, ahol nyaranta több szabadtéri rendezvényre kerül sor.

Gellérthegy: Első lakói a kelták voltak. A honfoglaló magyarok felfedezték a hegy lábánál lévő kedvező dunai átkelési lehetőséget, és révet alapítottak. A legenda úgy tartja, hogy 1046-ban innen gurították a mélybe a pogány magyarok a hittérítő Gellért csanádi püspököt. Ennek hatására, a 15. századtól kezdték Szent Gellért-hegynek nevezni. A 18. század vége felé népszerű kirándulóhellyé vált, mai képét 1873-ban, harmincezer facsemete elültetésével alapozták meg. A hegyet 2000-ben védett területté nyilvánították, a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezeli.

Várnegyed hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés feladás

A hirdetés típusa maximum 20 szó




Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Csepeli Hírmondó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepeli Hírmondó hirdetés2

Csepeli Hírmondó terjesztés

A XXI. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Csepeli Városkép Kft. Megjelenik páratlan héten, pénteken. Terjesztik 32.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/3-as, terjedelme 24-32 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Kéthetente 32.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Kéthetente 32.000 db

Csepeli Városkép Kft. kiadó

Csepeli Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten csütörtökön

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten szerdán 13 óráig!

Csepeli Hírmondó hirdetési árak

Apróhirdetési árak:

     Lakossági:                1732 Ft/10szó +áfa = 2.200 Ft                                                              2835 Ft/20 szó+áfa = 3.600 Ft                                          Üzleti:            4094 Ft/20szó+áfa  = 5.200 Ft

     Keretben:                 50% felár

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                       kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Csepeli Hírmondó hirdetés

Csepel-sziget földjének nagy része a jégkorszak után a Duna árterülete lett. Leszámítva a mai Csepel területének délkeleti részét, lényegében az egész sziget a Duna jelenkori árteréből alakult. (A folyam medrét mélyítette, és így kiemelkedett az ártéri terasz.)

Csepelt közvetlenül a honfoglalás után, még az államalapítás előtt megszállták a magyarok. Szinte közvetlenül a VIII-IX. század fordulóján bekövetkezett honfoglalás után Árpád vezér megszállt a Csepel-szigeten, ahogy ezt egy, a XII. század végén élt, ismeretlen nevű krónikaíró (akit ezért Anonymusnak, névtelennek nevezünk) megírta. 

Sőt, szerinte ez a sziget volt –legalábbis egy ideig – a magyar törzsszövetség élén álló fejedelem székhelye (a sziget a későbbi királyok – Árpád leszármazottainak – birtokában volt, időnként megszálltak itt). Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság.

falu újra telepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet – a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt – jelölték ki. Ekkortól már jelentősen befolyásolta a község életét a közeli, erőteljesen fejlődő Buda és Pest, majd az egyesült főváros.

Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. Nemcsak Csepel, az ország is jelentősen gyarapodott az 1912-1927 között felépült Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő átadásával. A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett.

kerület 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz, következménye a jelentős népességbeáramlás lett, az óriási építkezések elindulása, a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítés volt. A korábbi, nemzetiségi (sváb) lakosság létszámát sokszorosan felülmúlták a vidékről betelepülők. 1948-1989 között erőteljes ütemben épültek az elmúlt évtizedek korstílusát hűen tükröző lakótelepek, közintézmények.

A kerületnek három testvérvárosa is van Lengyelországból, Kielce, Wolomin és Szczecin. A Polonia hadisegély. A magyar kormány – a lengyelek egyedüli támogatójaként – 1920 augusztusában a csepeli Weiss Manfréd Művekben legyártatott 80 vagonnyi hadianyagot juttatott el a frontra. Az utolsó pillanatban kiosztott muníció hozzájárult ahhoz, hogy 1920. augusztus 15-én Varsó mellett a lengyelek megfordították a bolsevikokkal folytatott háború menetét, és kivívták a győzelmet velük szemben. A varsói csatát „Visztulai csoda” néven is emlegetik.

A XXI. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 70 442 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,2%-át tette ki. A 19. század utolsó harmadától a XXI. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1930-ig. A 30-as években ugrásszerűen nőtt a népesség száma a kerületben. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 2,5%-át veszítette el. A háború után dinamikusan nőtt tovább a lakosság száma, egészen 1990-ig. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben 90 197 fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XXI. kerületben, mint 1970-ben.

Csepeli Hírmondó hirdetés

Mai Belváros hirdetés

Mai Belváros hirdetés

Mai Belváros hirdetés

Mai Belváros hirdetés

Mai Belváros hirdetés feladás

Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Mai Belváros hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Mai Belváros hirdetés

Mai Belváros hirdetés2

Mai Belváros terjesztés

Az V. Kerület független lapja, kiadja az IMPRESS RÉGIÓ Lapkiadó Kft. Kft. Megjelenik páros héten, pénteken. Terjesztik 25.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente 20.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente 19.500 db

IMPRESS RÉGIÓ Lapkiadó Kft. kiadó

Mai Belváros hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten pénteken 13 óráig!

Mai Belváros hirdetési árak

Árak: (Max. 20 szó)

10 szóig:                                  3000 Ft+ áfa = 3810 Ft

10 szó fölött szavanként:        228 Ft + áfa =   290 Ft

Kiemelések árai:               (sima hirdetési ár duplája)

10 szóig:                                   6000 Ft+ áfa = 7620 Ft

10 szó fölött szavanként:        457 Ft + áfa =   580 Ft

 A. keretezve  (színes/fekete)                                                                 B.  színes háttér

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Mai Belváros hirdetés

A Római Birodalom idejében a mai Március 15. tér helyén állt a Contra Aquincum későrómai erőd. A régi Pest alapja a XI. sz. elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. A XII. századra városfal vette körül (a mai Kiskörút ennek vonalát követi. Pest 1230-ban II. Endrétől kiváltságlevelet kapott. 1241-ben a tatárok felégették a várost, a pestieket a város nagytemplomában, a mai Belvárosi Plébániatemplomban koncolták fel. A város csak a XV. században nyerte vissza bíróválasztási jogát. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt érte el, 1470-ben szabad királyi város lett.

A török uralom alatt (1541-1686) Pest jelentősége csökkent, Buda visszafoglalásakor pedig teljes lakossága elpusztult. Az 1690-es években csak néhány száz német telepes lakott a romok között, a XVIII. század elején a németek mellett szerb és görög telepesek érkeztek. 1773-ban választották meg az első pesti polgármestert. A század végére Pest túlterjeszkedik a városfalon, ekkor született meg Teréz-, József-, Ferenc- és Lipótváros. Ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata.

Az igazi fejlődést a reformkor hozta el, egymás után épültek a pesti és budai paloták. A város az irodalmi-szellemi élet központjává vált. A Széchenyi István neve által fémjelzett új nemzeti mozgalom célja a hajdani dicső főváros feltámasztása volt. Ezt szolgálta a pesti Magyar Tudományos Akadémia alapítása (1825. november 3.) vagy a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi lánchíd építésének megkezdése is. 

1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott. 1848. március 15-én kitört a pesti forradalom, 1848 júliusában megnyílt az első pesti országgyűlés és ezzel minden szempontból Pest-Buda vált az ország fővárosává. Azonban az év végén az osztrákok elfoglalták a várost, és itt rendezték be katonai főhadiszállásukat. A szabadságharc leverése után Pest lett az osztrák elnyomó rendszer székhelye.

A kiegyezés után, 1873-ban született meg Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött el a nagyszabású városrendezési program. Ekkor épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Ferenc József (ma: Szabadság) és Erzsébet híd, az Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is. Az 1896-os Ezredévi Kiállításra elkészült a kontinens első földalatti vasútja és félig megépült már az Országház is.

Lipótváros

középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török hódoltság alatt elpusztultak. A 18. század végétől előbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Szabadság tér és a szomszédos háztömbök területén felépült Újépület és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros nevet. 

Schilson János készítette az első rendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülő Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.

Az 1838-as pesti árvíz csaknem teljesen elöntötte; vízborítottsága néhol a két métert is elérte. A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér. Ekkor alakult ki az Országház építésével a Kossuth Lajos tér is. A terület az ország politikai-közigazgatási központjává vált, az ide települt ipart kitelepítették.

Mai Belváros hirdetés