Keresés

Sóskúti Híradó hirdetés

Sóskuti Híradó hirdetés

Sóskúti Híradó hirdetés

Sóskúti Híradó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Sóskúti Híradó hirdetés megrendelés

Sóskúti Híradó hirdetés

Sóskúti Híradó hirdetés terjesztés

A Sóskúti Híradó több mint 10 éve szolgálja Sóskút 4.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  1.500 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  1.500 db

Kornétás Kiadó Kft. kiadó

A kiadó további kiadványai: Diósdhéjban, Magyar Kút, Zámori Hírek

Sóskúti Híradó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 20.-án

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 5.-én 14 óráig!

Sskúti Híradó hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8   86×60 mm                       7.500 Ft+áfa =    9.525 Ft    (Max. 40 szó)    1/4    177×60,86x125mm    11.500 Ft+áfa =  14.605 Ft      

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Sóskúti Híradó hirdetés

Sóskút területén már a legősibb kultúrák nyomai is megtalálhatók. Az első leletek a kőkorszakból maradtak ránk. Az előkerült leletek alapján a Kálvária-hegyen keresztül római hadiút húzódott. Árpád fejedelem a seregeivel Sóskút térségében készült a Dunántúl meghódítására. Ebben az időben a mai Sóskút helyén található települést „Ad Fontein Salsum”-nak nevezték.

 

A 13. század eleji, Anonymus-féle Gesta Hungarorumban is szerepel a település. Árpád vezér honfoglalási manővereit leírva ezt olvashatjuk: „Ezután Árpád vezér meg nemesei a sereg harmadik részével Ecilburgból kivonulva a sóskút mezeje mellett szálltak táborba. „

Az első ismert, írott forrás, amely Sóskutat említi, II. András király 1233-ban kiadott birtokadományozó oklevele. 1233-ig a honfoglalás kori Tétény nemzetség birtoka, amelynek legfőbb központja a közeli Budatétény volt. 1266-ban Sóskutat az apácáknak adományozták, hosszas pereskedés végén, 1276-ban oklevélben is rögzítették, hogy a Nyulak-szigeti apácák megkapják Sóskút földjét. 1300 körül Berky Mihály fia Tamás Sóskút földjét 15 márkáért megvásárolta az apácáktól. A feljegyzések csak Sóskút földjéről tettek említést, magát a falut egy 1292 körül keltezett oklevél említi először. 1330-ban már Róbert Károly kezében találjuk Sóskutat.

A török hódoltság idején Sóskút fejlődésnek indult, a kitermelt kövekből a környező városokban dzsámikat – fürdőket – építettek. A török elleni háborúk idején a falvak nagyrészt elpusztultak. Csernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével 1695-ben szerbek települtek Sóskútra, Tárnokra és Százhalombattára, akik 1748-ig mint jobbágyok művelték a földeket. 1748-ban a sóskúti szerb pópát rablásban való cinkosság miatt elfogták és kerékbe törték, sőt papjuk bűne miatt a sóskúti szerbeket is elűzték. Helyükbe katolikus szlovákokat telepítettek, akiknek késői utódai még ma is a községben élnek.

1777-ben Bécsben Mária Terézia a birtokot a Székesfehérvári Püspökség és Káptalan számára adományozta. Ekkor a kőbánya, melynek bérlője az olasz származású Andreetti Károly (1878–1949) országgyűlési képviselő, a Képzőművészeti Főiskola rektora volt (Andreetti Antal és családja az észak-olaszországi tavak vidékéről, Lainóból érkezett.). A sóskúti mészkő felhasználásával épült nevezetesebb épületek: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vigadó, Operaház, Szent István-bazilika, Országház, Budavári Palota, Citadella, Lánchíd, krasznahorkai Andrássy-síremlék, temesvári és bécsi színházak.

1930-ban népszámlálást végeztek és a lakosság számát 2698 lélekben állapították meg. A II. világháború utáni áttelepítések során szlovák családokat telepítettek ki a községből, helyükre pedig sok család költözött Csehszlovákiából és az ország más részeiből. „Egy 1927/28-ban végzett helytörténeti adatgyűjtés szerint a bánya valamikor a község lakosságának egyharmad részét foglalkoztatta; volt idő, hogy 400 munkás is megélhetést talált ott.” (…) Ipartörténeti érdekesség, hogy 1870-től a kőbánya kiszolgálására több mint 40 éven át széles nyomtávú lóvasút üzemelt a község területén =hossza mintegy 10 km volt), melynek működése az I. világháború idején szűnt meg, a síneket pedig az 1920-as évek elején szedték föl.

Sóskúti Híradó hirdetés

Solymári Hírmondó hirdetés

Solymári Hírmondó hirdetés

Solymári Hírmondó hirdetés

Solymári Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Solymári Hírmondó hirdetés megrendelés

Solymári Hírmondó hirdetés1

Solymári Hírmondó hirdetés

Solymári Hírmondó hirdetés terjesztés

A Solymári Hírmondó több mint 10 éve szolgálja Solymár 11.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  4.400 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 4.400 db

Solymári Településüzemeltetési Kft. kiadó

Solymári Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 20.-án

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 13.-án 14 óráig

Solymári Hírmondó hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/32   42×28 mm                       3.937 Ft+áfa =    5.000 Ft   (1 mondat+tel)  1/16   42×60 mm                       7.480 Ft+áfa =    9.500 Ft  (2 mondat+tel)    1/8     88×60 mm                   14.173 Ft+áfa =  18.000 Ft  (3 mondat+tel)  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Solymári Hírmondó hirdetés

Solymár. A római időkben biztosan lakott volt Solymár területe. A település nevének eredetét valószínűleg az ide telepített királyi solymászok emlékét őrzi, amely a hasonló foglalkozást jelentő szláv szokolár szóval rokon, így abból eredeztethető a neve. 1266-ban neve Salamar néven szerepelt az oklevelekben. A településen ezt az adatot tekintik Solymár első okleveles említésének, ennek megfelelően 1966-ban ünnepelték a község 700 éves fennállását.

Első birtokosa a 13. század második felében a Bár–Kalán nemzetség volt, amelyről egy végrendelet is megemlékezik.

A solymári vár feltételezhetően a XIV. században épült, a települést akkoriban birtokló Lackfi család építtette. A várról az első említés 1401-ből való. 1435-ben Borbála királyné birtokában találjuk, aki után Erzsébet királynének, I. Albert király özvegyének a birtokába került, aki 1442-ben  zálogba adta.

1490-ben pedig Corvin János birtokában találjuk. A település főleg királyi szolgálók, solymászok és vadászok lakóhelye volt, a vár pedig elsősorban vadászkastélyként működött. Solymár a török hódoltság alatt elnéptelenedett, a vár pedig romlásnak indult; az 1629–1695 évi összeírásokban az elpusztult helyek között szerepelt.

A pusztává vált település területe 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka ( Rákóczi-szabadságharc idején                    

kuruc alispán) aki nem kapott engedélyt arra, hogy közvetlenül Németországból költöztessen telepeseket a birtokaira, ezért sokkal szórványosabban, és némileg később érkeztek az első telepes családok, Frankföldről majd Mária Terézia uralkodása alatt fokozatosan egyre több sváb (német) telepes érkezett a területre.

Az 1700-as évek derekán a község a Tersztyánszky-család, majd később, 1848-ig a Majthényi– és Kállay-családok birtoka volt. A 19. század második felében gróf Karátsonyi Guido volt itt birtokos, halála után pedig, a század végén és a 20. század első harmadában fia, gróf Karátsonyi Jenő volt Solymár legnagyobb birtokosa és utolsó földesura.

1862-ben nagy tűzvész pusztított itt, melyben a település jelentős része (61 lakóház) leégett. A tűzben leégett az akkori plébánia épülete, és megsemmisült az ott őrzött anyakönyvek, illetve egyéb iratok jelentős része is.

A falu a 19. századtól dinamikus fejlődésnek indult. 1895-ben a vasút (Budapest-Esztergom) bevezetésével még könnyebbé vált a kapcsolattartás Budapesttel.

Az első világháborúban a község mintegy 3300 lakosa közül 525 fő teljesített hosszabb-rövidebb időtartamú katonai szolgálatot. A Tanácsköztársaság időszaka Solymáron szerencsés módon véráldozatok nélkül zajlott. A II. világháború után, 1946. április 18-án és 23-án a falu lakosságának közel felét, s a sváb lakosság nagy többségét (mintegy 1960 főt) kitelepítették Németországba, helyükre még abban az évben mezőkövesdiek, illetve a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok, majd – jóval szerényebb számban – erdélyi származású családok is kerültek.

Az 1950-60-as években beinduló országos iparosítási hullám jegyében, az 1970-es évek első felében újabb téglagyár épült itt, ezen kívül gyárak is létesültek Solymáron, ezek közül legfontosabbak a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (PEMŰ) és a Pest Megyei Faipari Vállalat, melyek sok száz munkahelyet teremtettek a térségben lakók számára. Az 1980-as években egyre több budapesti vásárolt telket a község zöldövezeteiben. Először csak hétvégi pihenőhelynek, majd a rendszerváltás után egyre többen választották állandó lakóhelyüknek Solymárt.

A hivatalos helyi újság – az 1989-től létező Solymári Hírmondó – mellett 1999-től több mint egy évtizeden át jelentek meg egyéb (iskolai, egyházi, de legfőképp civil közéleti) újságok), ezek egyikéből, az eredetileg a katolikus egyházközség folyóirataként indult Solymár Csillagából nőtt ki országos lappá a Képmás családmagazin. A Solymári Hírmondó a település egyetlen hivatalos nyomtatott lapja, minden háztartásba ingyenesen kézbesített, néhány hónapig 20, majd 2015 májusától 36 oldalas havilapként.

Solymári Hírmondó hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Pomázi Polgár hirdetés megrendelés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés terjesztés

A Pomázi Polgár több mint 10 éve szolgálja Pomáz 19.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 20-24 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  6.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 6.000 db

Pomázi Polgármesteri Hivatal kiadó

Pomázi Polgár hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 20.-án 14 óráig!

Pomázi Polgár hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/32   41×30 mm                      4.016 Ft+áfa =     5.100 Ft                               1/16    41×64,5 mm                  8.268 Ft+áfa =  10.500 Ft                           Kiskeretes fekete-fehér hirdetés                                                               1/32  41×30 mm                       3.543 Ft+áfa =    4.500 Ft                                 1/16 41×64,5 mm                     6.063 Ft+áfa =    7.700 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Pomázi Polgár hirdetés

A Pomáz név eredetét illetően több teória is ismert. Létezik olyan feltevés, amely szerint a Pomáz elnevezés forrása talán a római kor lehet, ez esetben a név a pomosus (almás), esetleg pomesia (alma-telep) kifejezésből eredhet, és a rómaiak idejében itt működött sok gyümölcstermelő majorságra utalhat. Egy másik verzió szláv személynevet sejt a településnév mögött.

Első írásos említése 1138-ból ismert: Vak Béla jegyeztette fel egy oklevélben, hogy a falu akkor a dömösi apátság tulajdona volt. 1277-ben IV. László király rendelkezett pomázi birtokokkal, s azokat akkor Erzsébet hercegnőnek, illetve a szigeti apácáknak adományozta. 1348-ban árvíz pusztított, és azt követően pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A csapás 1364-ben megismétlődött, újabb árvíz, és újabb pestisjárvány következett el. Részben a 14. század végén, valamint 15. század elején épült fel az un. Klisszai királynői vár és templom, amely nem is annyira vár, mint inkább egy középkori többszintes palota lehetett. 

Az 1546. évi török adóösszeírás (defter) szerint a magyar őslakosságból a faluban akkor már csak 10 család élt, akik évi 1615 akcsét fizettek az akkori „zaimet” tulajdonosnak, a budai Huszein Isztrafcsa csausnak. Az 1562, 1580 és 1590. évi összeírásokból látszik, hogy a falu tartósan néptelen. 

A tizenöt éves háború, majd a zsitvatoroki béke után a Bolgár nevű falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak szerb lakosságával. A török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek.1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt, ők fogadták be a Csarnojevity pátriárka vezette menekült szerbeket és telepítettek be magyar, német és szlovák lakosságot.

A 18. század második felétől a település fellendülése megindult. A község fejlődésének egyik fontos mérföldköve lett, amikor a vasút elérkezett Pomázra: 1888. augusztus 17-én helyezték üzembe a Budapest-Szentendre vasútvonalat. Az 1880-as évek végén ideérkező filoxéravész a hegyi szőlőket szinte teljesen kipusztította, amely Pomáz fejlődését is rövid idő alatt átalakította. 

A két világháború közötti időszakban az ipari fejlődés hatására jelentősen megnövekedett a lakosság lélekszáma a beköltözések miatt, amely új lakóövezetek kialakításához vezettek. 1944-ben a község német megszállás alá került, sőt egy katonai reptér kialakítása is megkezdődött. 1944. december 26-án szabadult fel a község. A település 2000-ben városi rangot kapott.

Pomázi Polgár hirdetés