Kistarcsai Híradó médiaajánló


Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
A Kistarcsai Híradó több mint 10 éve szolgálja Kistarcsa 14.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 5.300 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 5.300 db
PO-KER Bt.. kiadó
Megjelenés:
Minden hónap 15-20. között
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 5.-én 14 óráig
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés Lakossági: 1969 Ft+áfa = 2500 Ft/25 szó további szavak: 197 Ft+áfa = 250 Ft/szó Közületi: 2756 Ft+áfa = 3500 Ft/10 szó további szavak: 176 Ft+áfa = 350 Ft Közületi kiemelés: 2756 Ft+áfa = 3500 Ft
Kiskeretes színes hirdetés 1/16 43×63 mm 11.575 Ft+áfa = 14.700 Ft (kb. 20 szó)
Kedvezmény: 6 megjelenésnél -20%
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Bár bizonyítékaink egyelőre nincsenek, a hely közelsége valószínűsíti, hogy szerepe volt az Árpád-házi hercegek (Szt. László és Salamon) mogyoródi csatájában (1074). Az első írásos emlék 1352-ből származik Tarcsa néven. 1452-ig a Tarchai család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely – Felsőtarcsa néven – különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát. A püspök jobbágyai elhajtották a közös legelőről Peczeli Benedek lovait, ami miatt a kárvallott panaszt tett. Mátyás király 1467-ben kelt ítéletlevele ebben a peres ügyben rendelkezik.
A török hódítás nem követelt helyi emberáldozatokat, viszont a XVI. század végén kezdődött tizenöt éves háború idején (1593–1606) elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi-szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket. Az új birtokosok a visszatérő magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket. Így kerültek Kistarcsára 1727-ben tótok – Grassalkovich gróf jóvoltából – a felvidéki Trencsén és Nyitra vármegyékből. A jövevények száma nagyobb volt a magyar őslakosságétól, így Kistarcsa a házasodások révén elszlávosodott.
Az 1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején Kistarcsán fejlődött fel az Aulich Lajos vezette sereg. Jelentős változás állt be a település életében, amikor 1888-ban beindult a vasúti közlekedés. A gőzmozdony vontatta szerelvények eleinte a Keleti pályaudvartól csak Kerepesig közlekedtek. 1911-ben meghosszabbították Gödöllőig és villamosították az egész vonalat. A helyi érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 3-as főúttal jelenleg is fontos szerepet tölt be a Kistarcsai lakosok közlekedési lehetőségei szempontjából.
A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép- és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. A gyár 1928-ban csődeljárás alá került és egy éven belül felszámolták. 1930–31 folyamán a Belügyminisztérium kezelésébe kerül, később megkezdődött egy internálótábor kialakítása, majd a második világháború második felében, az SS alakulatok használták a zsidó lakosság összegyűjtésére. A háborút követően a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályát, az ÁVO-t használta a területet gyűjtő- és fogolytáborként. A főváros területén és környékén létesített táborok száma a kistarcsaival együtt összesen 14 volt, a foglyok száma 17 700 körüli. Később a BM Alapfokú Rendőriskola, majd a BM Tartalékos Tisztképző Iskola működött területén 1990-ig.
A rendszerváltást követően a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiek közösségi szállása, azaz menekülttábor volt éveken keresztül. Jelenleg egy része már a helyi önkormányzat tulajdonát képezi, de az egész komplexum épületei többsége még kihasználatlanul áll.
Kistarcsát 1978. december 31-én egyesítették Kerepessel Kerepestarcsa néven. 1994. december 11-ével a két település ismét önállóvá vált. Kistarcsa 2005. szeptember 1. óta város.
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
A Magyar Kút újság több mint 10 éve szolgálja Etyek 5.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 1.600 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 1.600 db
Kornétás Kiadó Kft. kiadó
A kiadó egyéb lapjai: Diósdhéjban, Sóskúti Híradó, Zámori Hírek
Megjelenés:
Minden hónap első péntekén
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 10.-én 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/8 86×60 mm 8.000 Ft+áfa = 10.160 Ft 1/4 177×60, 86×125 mm 12.000 Ft+áfa = 15.240 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Etyek (németül: Edeck) nagyközség Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. Elsősorban nemzetközi hírű bortermeléséről és az erre épülő turizmusáról ismert, de itt működik Európa egyik legjelentősebb filmstúdiója, a Korda Studios is.
A község neve eredetileg az Ete személynévből származik. I. e. 10-től 379-ig egy római kolónia volt található e helyen. 379-től a honfoglalásig (896-ig) hunok, avarok, eraviszkuszok éltek itt. 896 és 1326 között a falu a Csák nemzetség
Fejér vármegyei birtokainak részét képezte. 1326-ban királyi birtok lett, a 14. század közepétől 1543-ig a székesfehérvári káptalan tulajdonába került. 1543 és 1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz csatolták.
1637-ben a jezsuiták komáromi rendházának adományozták a falut, akik 1720 és 1770 között 112 német családot telepítettek a községbe. 1777-ben Mária Terézia Etyeket is a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozta.
A község szomorú eseményei, a kétszer pusztító pestisjárvány, az első és második világháború sok áldozatot követeltek.
Bot községet 1927-ben egyesítették Etyekkel. 1941-ben a községben 1000 kat. holdnál nagyobb birtok volt Metternich Sándor Klementina hercegnő 3000 kat. holdas birtoka, illetve a Székesfehérvári Székes Káptalan 1380 kat. holdas birtoka. 100 kat. holdnál nagyobb volt József főherceg és Kritzer Antal birtoka, és a plébánosi javadalmi terület. Az összterület 52%-a tehát 5 nagybirtokos kezében oszlott meg, míg a fennmaradó területet 766 parasztbirtokos bírta.
A nagybirtokon a családtagjaikat beleszámítva mintegy 500 mezőgazdasági cseléd élt. A Metternich uradalom egy korszerűen irányított nagybirtok volt, melyen a fő termelési ágat a tehenészet jelentette, valamint külterjes növénytermesztéssel termesztettek nem munkaigényes növényeket.
Az 1944-es Helységnévtár adatai szerint Etyek község határa 8960 kat. hold volt. Hozzátartoztak: Bot, Dávidmajor, Háromrózsa, Józsefmajor, Klementinmajor, Ödönmajor, Paszkalinmajor, Richárdmajor.
1945. május 2-ig a Községi Földigénylő Bizottság 213 személynek 2271 kat. holdat osztott ki. 178 személynek 89 kat. hold házhelyet mértek ki. A fennmaradó területből a község és Pusztazámoris igényelt.
A második világháborút követően a település németajkú lakosságának 80%-át (2300 főt) fosztották meg jogtalanul minden tulajdonától és 1946. március 15-ig a romokban lévő németországi Stuttgart környékére telepítették ki. Helyükre érkezett Magyarországról 300 család. 190 őslakó etyeki család maradt. A földművelésszövetkezet 1945-ben egytantermes iskolát létesített Botpusztán és Richárdmajorban, 1947-ben már két iskola fenntartásáról gondoskodott.
A rendszerváltás után a község teljes infrastruktúrája (ivóvíz, szennyvízhálózat, földgáz, telefon, szilárd burkolatú utak, kábel tv) kiépült. Színvonalas énekkar és számos civil szervezet is működik itt, élénk népművészeti és művészeti élettel. Évente megrendezett események: Föld napja (április utolsó előtti vasárnapján), Etyeki Pincefesztivál (május végén), Etyeki Búcsú (július első hétvégéjén, Sarlós Boldogasszony tiszteletére), Etyeki Kezes-Lábos Gasztronómiai Fesztivál (szeptember végén), Etyeki Piknik (évente négyszer)






