Keresés

Vörösvári Újság hirdetés

Vörösvári Újság hirdetés

Vörösvári Újság hirdetés

Vörösvári Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Vörösvári Újság hirdetés megrendelés

Vörösvári Újság hirdetés

Vörösvári Újság hirdetés terjesztés

A Vörösvári Újság immár 1996 óta jelenik meg, szolgálja ki Pilisvörösvár 15.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta ingyenesen, A/4 méretben, 24-28 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  2.300 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 2.300 db

Pilisvörösvár Város Önkormányzata kiadó

Vörösvári Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap második hetében ((január és július kivételével)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Megjelenés előtt 16 nappal.

Vörösvári Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

CSAK CÉGNÉV FELTÜNTETÉSÉVEL JELENHET MEG A HIRDETÉS

Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/16   42,2×58,6 mm                       5.906 Ft+áfa =  7.500 Ft                         

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Vörösvári Újság hirdetés

A Pilisi-medencét határoló hegyek barlangjai már az utolsó jégkorszak végén lakottak voltak, ebből az időszakból több ősemberi lelet került elő, részint a Pilisszántói-kőfülkéből, részint a Kis-kevélyi-barlangból. A leletek alapján az itteni ősember vadászterülete nemcsak a Pilisvörösvári-medencére terjedt ki, de Dorogtól egészen a Tétényi-fennsíkig.

A rómaiak korában segédtábor állt a város Karátsonyi-liget (korábban Szabadságliget) nevű részén, ez valószínűleg Traianus császár uralkodása idején, vagy akörül létesült. Erre utalnak a Pilisvörösvár területén előkerült pénz- illetve sírkőleletek is: az itt előkerült domborművek egyikének faragásai jellegzetesen II. századiak. Pilisvörösvár területén húzódott keresztül az Aquincumot Brigetióval összekötő római út is. A mérföldkövek feliratai az egyiket 305–306 körül, míg a másikat 237-ben állították fel.

A középkorban a város mai területén egykor létezett középkori falu a feltételezések szerint Királyszántó / Kisszántó lehetett, ahol földművelésre kötelezett királyi szolganépek éltek.

A 16. század első felében a Podmaniczky-család volt Kisszántó birtokosa, 1528-ban már udvarházuk (castellum) is állt itt. 1562-ben azonban Podmaniczky Rafael utód nélkül hunyt el, ezért itteni birtoka az udvarházzal együtt a királyra szállt, aki másoknak ajándékozta azt tovább. Később, az 1696-os urbáriumban (Jobbágyok kötelező szolgáltatásai) egy romot említettek erről a területről, az talán ez az udvarház lehetett.

Buda törökök általi bevételét (1541) követően 1543-ban megkezdődött egy török palánkvár építése, törökül Kizil hiszár palankaszi nevet viselte. A török uralom alatt a vidék hullámzó sikerű hadi cselekmények színhelye volt. A legismertebb a „vörösvári csata” néven ismert 1595-ös ütközet volt, amelynek célja a török uralom alatt álló esztergomi vár császári csapatok általi felszabadítása volt. És végül augusztus 26-án az esztergomi várat védő Lala Mohamed megadta magát. Úgyszólván lakatlan területté tették az egész környéket. 

Az akkori földesúr Csáky László volt, aki az elsők között kért sváb parasztokat a Fekete-erdőből, így a mai Vörösvárott már 1689-ben megjelentek az első sváb telepesek; ekkor már Vörösvár volt az itt megalapított település neve (ez 1900-tól változott Pilisvörösvárra). Az első telepítési okiratokat 1689. nyarán keltezték, ezzel Vörösvár lett a Budai-hegység első olyan települése, ahol újra élet támadt a török hódoltságot követően.

1895-től áthalad a falun a Budapest–Esztergom-vasútvonal. A 10-es számú főútvonal közelében a város határában 1908-ban az ország legjobb minőségű és legtisztább dolomitlelőhelyét tárták fel.  Az 1946–1947 időszakban más településekkel ellentétben a német lakosságot nem telepítették ki, ennek okairól mind a mai napig viták folynak.  A települést 1997-ben városi rangra emelték. A városban lakik – arányait tekintve – hazánk jelenlegi egyik legnagyobb lélekszámú német kisebbsége, kb. 16%.

Vörösvári Újság hirdetés

Biatorbágyon Magazin hirdetés

Biatorbágyon Magazin hirdetés

Biatorbágyon Magazin hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Biatorbágyon Magazin hirdetés megrendelés

Biatorbágyon Magazin hirdetés
Biatorbágyon Magazin hirdetés

Biatorbágyon Magazin hirdetés

Biatorbágyon Magazin hirdetés terjesztés

A Biatorbágyon Magazin több mint 10 éve jelenik meg, szolgálja ki Biatorbágy 16.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta ingyenesen, A/4 méretben, 28-32 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  5.700 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  Havonta  5.700 db

Biatorbágyi Közösségi Médiaszolgáltató Np. Kft. kiadó

Biatorbágyon Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap közepén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 10.-én 12 óráig!

Biatorbágyon Magazin hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8   92×62 mm                       17.000 Ft+áfa =  21.590 Ft                         

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Biatorbágyon Magazin hirdetés

Biatorbágy az őskor óta lakott terület. Bronzkori földvármaradványokat találtak Bián, a Pap-réti dűlőben. Ugyancsak Bián honfoglalás kori településmaradványokra is bukkantak. Bia legkorábbi írásos említésére 1192-ből van adatunk: a Torbágyerdő alatti Biuai szerepel egy birtokösszeírásban.

A török hódoltság idején Bia és Torbágy fokozatosan elnéptelenedett. A török kiűzése után Biára többségében magyar családok települtek vissza, de nem az eredeti faluba (református temető környéke), hanem mellette építették újjá a falut. A magyarokon kívül más nemzetiségűek a környékbeli falvakból költöztek ide. Míg Bia magyar faluként élt tovább, Torbágyot német nemzetiségűekkel telepítették be.

1712-től Bia a Farkas és Hochenberg család tulajdona volt fele-fele arányban. 1739-ben a nagy pestisjárványban a falu lakóinak fele meghalt. Bia földbirtokosai a helyükre német családokat telepítettek be. Közben 1768-ban tulajdonosváltás történt. Az új tulajdonos, báró Sándor Antal ellen fellázadtak a jobbágyok. Bia egy másik része a 18–19. században a Szily család tulajdona volt.

Az 1780-as években több malmot telepítettek a biai Szelíd-tó mellé, és ezekben az években történt a patakok szabályozása is. 1811-ben gróf Sándor Vince és Szily József lecsapoltatta a Szelíd-tavat. Ugyanezen év szeptember 16-án az osztrák dragonyosok felgyújtották a falut 32 ház porig égett.

Az 1856-os összeíráskor Bián 1600 magyar lakost írtak össze, 1870-ben pedig 1039 katolikus, 930 református és 36 izraelita lakost tartottak számon. Ebben az időszakban élte virágkorát a gróf Sándor Móric tulajdonában lévő földbirtok. Az emeletes kastélyban működött az uradalmi igazgatóság. Az uradalom a környék legkorszerűbb birtokai közé tartozott. A gróf Sándor család birtoka ezután leányági öröklés útján a herceg Metternich családhoz került. A Szily birtok ugyanakkor a Fáy család tulajdona lett, akik igen szép uradalmat hoztak létre több gazdasági épülettel.

1884-ben megépítették az első vasúti vágányt és az első torbágyi viaduktot. 1898-ban megépült a második pálya és a következő viadukt. A vasút megépítésével a két település folyamatosan terjeszkedett a vasútvonal felé. Bia 1886-tól a Pilisi alsó járás székhelye volt, amit 1898-tól Biai járásra neveztek át. A Biai járást végül 1934-ben szüntették meg.

1924. június 13-ánMagyarország eddig ismert legnagyobb tornádója (néhány más környékbeli település mellett) Bián és Torbágyon végzett hatalmas pusztítást, majd egy másik katasztrófa, a torbágyi merényletTorbágyot tette országos hírűvé. 1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta az egyik sínszálat a viadukton a Budapest-Bécs vonalon közlekedő gyorsvonat alatt, amely kisiklott, majd a gőzmozdony és első kocsijai a mélybe zuhantak. A robbantás 22 halálos áldozatot követelt. A merénylet ürügyén kezdődött meg az 1930-as évek politikai leszámolása az illegális kommunistákkal.

A két községet először 1950-ben egyesítették. 1958-ban Bia és Torbágy különváltak, 1966-ban azonban ismét egyesültek. A település és Érd közötti hegytetőn 1978-ban légvédelmi rakétabázis épült, amelyet 1996-ban leszereltek. 1985-ben a település északnyugati területei (Herceghalom, Kozárom, Móriczmajor, Simontanya) Herceghalom néven különváltak Biatorbágytól. Biatorbágy 2007. július 1-jével kapott        városi rangot.

Biatorbágyon Magazin hirdetés

Piliscsabai Polgár hirdetés

Piliscsabai Polgár hirdetés

Piliscsabai Polgár hirdetés

Piliscsabai Polgár hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Piliscsabai Polgár hirdetés megrendelés

Piliscsabai Polgár hirdetés

Piliscsabai Polgár hirdetés terjesztés

A Piliscsabai Polgár több mint 10 éve szolgálja Piliscsaba 9.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  3.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 3.000 db

Piliscsabai Város Önkormányzata kiadó

Piliscsabai Polgár hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 15.-én

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 12-dike 12 óráig

Piliscsabai Polgár hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

CSAK CÉGNÉV FELTÜNTETÉSÉVEL JELENHET MEG A HIRDETÉS!

Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/16   43×62 mm                      3.937 Ft+áfa =  5.000 Ft                               1/8     90×62 mm                      7.087 Ft+áfa =  9.000 Ft                          

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Piliscsabai Polgár hirdetés

Piliscsaba. A rómaiak az „Ad lucum felicem” (Boldog-liget) nevet adták az erdős hegyoldalakkal körülvett helynek. A falu neve a Csaba – bizonyára török eredetű (caba: ajándék) – személynévből keletkezett. A „Pilis” előtag a Pilis-hegységre utal. A néphagyomány a község nevét Csaba királyfitól származtatja.

Piliscsaba területéről őskori, késő bronzkori, római–kelta és középkori leletek ismeretesek. Hajdan erre vezetett keresztül az Aquincumot (Óbudát) Brigetióval (Újszőny) összekötő római hadi út.

Első írott emléke 1263-ból való, amikor a birtokosa Mois ispán és testvére, Sándor volt. 1274-ben Mois ispán hasonnevű fia a falut a nyulak-szigeti apácáknak. 1393-ban a pálosok is kaptak itt birtokot. 1409-ben a solymári várnagy a falut elpusztította. A XV. század végén újra benépesült a falu, de a török hódoltság kezdetén elpusztult, és csak a XVIII. században települt újjá, mint a budai klarisszák birtoka.

1703-ban 13, 1715-ben 17 család lakta a falut. 1728-ban 40, 1744-ben 57, 1760-ban 90 adózó szerepel az összeírásokban. 1800 körül József nádor vásárolta meg a birtokot. A település első ismert pecsétje 1731-ből való, rajta a falu címerével. Az állított ovális gyöngysor- és vonal-gyűrűbe foglalt, körirat által határolt mezőben szántott talajból kinövő három gabonaszál van, melyek a két szélre hajlanak.

Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a falu birtokstruktúrájában meghatározó maradt a nagybirtok: 1935-ben a legnagyobb birtoka (1865 hold) József Károly főhercegnek volt. A tagosítás 1860-ban történt.

1925-ben Klotildliget néven kivált a községből a belterület északi részén kialakult, üdülőterületi jellegű településrész, amely 1949-ben a Pilisliget nevet kapta, de alig egy évvel később, 1950-ben visszacsatolták Piliscsabához. 1950-ben csatolták ide Tinnyétől Jászfalut (a mai Pilisjászfalut).

Az 1945-ös földosztással létrejött (átlagosan 10 holdas) kisbirtokokat az 1950-es évek elejétől kezdték szövetkezetekbe szervezni. Az 1960-1961-es kollektivizáláskor 1133 holdon és 729 taggal létrejött a Haladás nevű termelőszövetkezet (tsz), ami 1977-ben beolvadt a solymári székhelyű Pilisvölgye Ezek egyesülésével (Solymár és Nagykovácsi) 1982-ben létrejött a solymári székhelyű Rozmaring Mgtsz, 4327 hektáron és 1327 taggal.

Az 1956-os forradalom idején kisebb harc tört ki a község határában, illetve több forradalmi cselekmény is érintette a települést (egyebek közt a piliscsabai vasúti alagútban is robbantást kíséreltek meg környékbeli fiatalok). 

Az 1989-es rendszerváltozás után, Piliscsabán is demokratikusan megválasztották az önkormányzatot.

1994. december 11-énszerveződött önálló községgé az 1950 óta Piliscsabához tartozott Pilisjászfalu.

Piliscsaba 2013. július 15. napján kapott városi címet, a városavató ünnepség 2013. október 4-én zajlott.

Piliscsabai Polgár hirdetés

Veresi Krónika hirdetés

Veresi Krónika hirdetés

Veresi Krónika hirdetés

Veresi Krónika hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Veresi Krónika hirdetés megrendelés

Veresi Krónika hirdetés

Veresi Krónika hirdetés terjesztés

A Veresi Krónika több mint 10 éve szolgálja Veresegyháza 21.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról, a digitális változat kiküldjük a helyi feliratkozóknak. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 28-32 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  7.500 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 7.500 db

Pomázi Polgármesteri Hivatal kiadó

Veresi Krónika hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 15.-én

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 25.-én 12 óráig!

Veresi Krónika hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                             1/8  90×62 mm                      21.260 Ft+áfa =     27.000 Ft                              

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Veresi Krónika hirdetés

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Régészeti leletek igazolják, hogy ezen a területen már Krisztus előtt 4000-2500 közötti időszakban is éltek emberek, a „Dunántúli vonaldíszes” kultúra népének telepe állt itt fenn. 1984-ben szarmata síremléket tártak fel, amelyből arany-, ezüstékszerek és használati tárgyak kerültek elő. A Krisztus után 568-670 közötti időkből származó avar kori régészeti leleteket Ivacs területén találták meg. 

Honfoglalás- és Árpád-kori sírleletek pedig a Veresegyház környékén elhelyezkedő településekről kerültek elő. A mai város elődjét már 1375. április 25-n kelt oklevélben említik, melyben ez áll: „Szepesi Jakab országbíró fia Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”.A községet később Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven.

Regionális szerepe először a váci egyházmegye szervezetén belül mutatkozik meg. A XIV. század végén főesperesség székhelye, majd az Anjou-korban létrehozott halastó a váci püspöki halgazdaság részét képezi. A török uralom alatt Veresegyház szultáni hász birtok lett, majd a török kiűzése és a Rákóczy-szabadságharc után a váci püspökség kialakította a veresegyházi ispánságot. 

Az 1810-es években a település híres volt boráról, de az 1880-as filoxéria járvány miatt elpusztultak a szőlőtőkék. 1911-ben megindult a villamos-vontatású vasút a Budapest – Veresegyház – Vác vonalon, Szada – Gödöllő kitérővel. Ez volt az ország első villamosvasútja.

A településen élő lakosság továbbra is mezőgazdaságból élt, a város címerében is megtalálható eper termesztése volt a fő, de a közlekedés fejlődése és a vasúti forgalom megindulása maga után vonta a kereskedelem és a turizmus fejlődését. 1925-ben megalakult a Veresegyházi Tórendező és Fürdő Egyesület, majd 1929-ben megnyitotta kapuit a strandfürdő száz öltöző kabinnal, étteremmel, kiadó szobákkal. Az üdülő és fürdő-turizmus a II. Világháborúig jelentős volt. A II. Világháború azonban, csakúgy, mint az ország összes többi településén, itt is jelentősen visszavetette a település fejlődését.

A háború után megkezdődött az újjáépítés, a károk felszámolása és újra megindult a vasúti közlekedés. 1990 után indult meg az a fejlődés, melynek eredménye a lakosság megháromszorozódása, és egy mára jellemzően agglomerizációs település kialakulása. 1999-ben Veresegyház megkapta a városi címet. Ennek eredményeképpen 2022-ben a Virágos Magyarország díjat, és az Entente Florale Europe ezüst minősítését és elnöki különdíját kapta.

A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.,

Veresi Krónika hirdetés