Keresés

Fórum Martini hirdetés

Forum Martini hirdetés

Fórum Martini hirdetés

Fórum Martini hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Fórum Martini hirdetés megrendelés

Fórum Martini hirdetés terjesztés

A Fórum Martini több mint 10 éve szolgálja Martonvásár 6.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-24 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  6.000 db

Terjesztett példány:       2024.  második félév –  Havonta 6.000 db

Martonvásár Város Önkormányzata kiadó

Fórum Martini hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 5.-éig

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 15.-én 12 óráig!

Fórum Martini hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági apróhirdetés                                                                                    minimum  10 szó = 1732 Ft+áfa = 2200 Ft                                                      további szavak           157 Ft+áfa =   200 Ft                                          Közületi apróhirdetés                                                                                    minimum  10 szó = 3543 Ft+áfa = 4500 Ft                                                      további szavak           339 Ft+áfa =   430 Ft

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8   85×58 mm        7632 Ft+áfa =  9700 Ft                                                 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!   

Fórum Martini hirdetés

Martonvásár (németül: Martinsmarkt) város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye. 3215 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű városa; a megye összes (mind a 12) nagyközsége is nagyobb területen fekszik nála.

Martonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros helyet említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér vármegye legnagyobb városa.

A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett. Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban. 1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.

második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket. A település 2005-ben kapott városi rangot. A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.

Nevezetességei: Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár), Óvodamúzeum, Beethoven Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, Római katolikus templom (1773barokk) benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok.

Fórum Martini hirdetés

Magyar Kút hirdetés

Magyar Kút hirdetés 1

Magyar Kút hirdetés

Magyar Kút hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket! 

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Magyar Kút hirdetés megrendelés

Magyar Kút hirdetés1

Magyar Kút hirdetés terjesztés

A Magyar Kút újság több mint 10 éve szolgálja Etyek 5.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  1.600 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 1.600 db

Kornétás Kiadó Kft. kiadó

A kiadó egyéb lapjai: Diósdhéjban, Sóskúti Híradó, Zámori Hírek

Magyar Kút hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 10.-én 14 óráig!

Magyar Kút hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8   86×60 mm                         8.000 Ft+áfa =  10.160 Ft                          1/4    177×60, 86×125 mm    12.000 Ft+áfa =  15.240 Ft      

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Magyar Kút hirdetés

Etyek (németül: Edeck) nagyközség Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. Elsősorban nemzetközi hírű bortermeléséről és az erre épülő turizmusáról ismert, de itt működik Európa egyik legjelentősebb filmstúdiója, a Korda Studios is.

A község neve eredetileg az Ete személynévből származik. I. e. 10-től 379-ig egy római kolónia volt található e helyen. 379-től a honfoglalásig (896-ig) hunokavarokeraviszkuszok éltek itt. 896 és 1326 között a falu a Csák nemzetség 

Fejér vármegyei birtokainak részét képezte. 1326-ban királyi birtok lett, a 14. század közepétől 1543-ig a székesfehérvári káptalan tulajdonába került. 1543 és 1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz csatolták.

1637-ben a jezsuiták komáromi rendházának adományozták a falut, akik 1720 és 1770 között 112 német családot telepítettek a községbe. 1777-ben Mária Terézia Etyeket is a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozta.

A község szomorú eseményei, a kétszer pusztító pestisjárvány, az első és második világháború sok áldozatot követeltek.

Bot községet 1927-ben egyesítették Etyekkel. 1941-ben a községben 1000 kat. holdnál nagyobb birtok volt Metternich Sándor Klementina hercegnő 3000 kat. holdas birtoka, illetve a Székesfehérvári Székes Káptalan 1380 kat. holdas birtoka. 100 kat. holdnál nagyobb volt József főherceg és Kritzer Antal birtoka, és a plébánosi javadalmi terület. Az összterület 52%-a tehát 5 nagybirtokos kezében oszlott meg, míg a fennmaradó területet 766 parasztbirtokos bírta. 

A nagybirtokon a családtagjaikat beleszámítva mintegy 500 mezőgazdasági cseléd élt. A Metternich uradalom egy korszerűen irányított nagybirtok volt, melyen a fő termelési ágat a tehenészet jelentette, valamint külterjes növénytermesztéssel termesztettek nem munkaigényes növényeket.

Az 1944-es Helységnévtár adatai szerint Etyek község határa 8960 kat. hold volt. Hozzátartoztak: Bot, Dávidmajor, Háromrózsa, Józsefmajor, Klementinmajor, Ödönmajor, Paszkalinmajor, Richárdmajor.

1945május 2-ig a Községi Földigénylő Bizottság 213 személynek 2271 kat. holdat osztott ki. 178 személynek 89 kat. hold házhelyet mértek ki. A fennmaradó területből a község és Pusztazámoris igényelt.

A második világháborút követően a település németajkú lakosságának 80%-át (2300 főt) fosztották meg jogtalanul minden tulajdonától és 1946. március 15-ig a romokban lévő németországi Stuttgart környékére telepítették ki. Helyükre érkezett Magyarországról 300 család. 190 őslakó etyeki család maradt. A földművelésszövetkezet 1945-ben egytantermes iskolát létesített Botpusztán és Richárdmajorban, 1947-ben már két iskola fenntartásáról gondoskodott.

A rendszerváltás után a község teljes infrastruktúrája (ivóvíz, szennyvízhálózat, földgáz, telefon, szilárd burkolatú utak, kábel tv) kiépült. Színvonalas énekkar és számos civil szervezet is működik itt, élénk népművészeti és művészeti élettel. Évente megrendezett események: Föld napja (április utolsó előtti vasárnapján), Etyeki Pincefesztivál (május végén), Etyeki Búcsú (július első hétvégéjén, Sarlós Boldogasszony tiszteletére), Etyeki Kezes-Lábos Gasztronómiai Fesztivál (szeptember végén), Etyeki Piknik (évente négyszer)

Magyar Kút hirdetés

Velencei Híradó hirdetés

Velencei Híradó hirdetés 3

Velencei Híradó hirdetés, apróhirdetés!

Velencei Híradó hirdetés 4

Velencei Híradó hirdetés

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Velencei Híradó terjesztés

A Velencei Híradó c. lap 5.000 példányban készül, a város lakói számára ingyenesen. Terjesztése ingatlanonként egy-egy példány házhoz szállításával történik a 8000 fős lakossághoz. A Velencei Híradó megjelenése: A4 méretű, 32-36 oldal színes belívvel, műnyomó papíron.

Megjelenik 36 színes oldalon.

Nyomott példány:           2023. második félév  – Havonta 5.000 db

Terjesztett példány:        2023. második félév –  Havonta 5.000 db

Velence Városgazdálkodási Kft. kiadó

Velencei Híradó újság kiadójának címere

Velencei Híradó hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden hónap első hetében.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):     Előző hónap 15.-én 14-óráig!

Velencei Híradó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

 Keretes hirdetés:             

1/16 oldal    51×72 mm                           16.929 Ft+áfa =  21.500 Ft 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                     

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés 6

 



Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés 7

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés megrendelés

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap2

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés terjesztés

Megjelenik Dunaújvárosban minden postaládába bedobva, A/4 méretben, 16-24 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  22.500 db

Terjesztett példány:        2024. második félév –  Hetente  22.500 db

DS Média Kft. kiadó

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                       Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):     Aktuális héten kedden 10 óráig!

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

 Apróhirdetés (max. 160 karakter)

Lakossági

10 szó   630 Ft+áfa = 800 Ft         + szó       63 Ft+áfa =  80  Ft/szó

 Üzleti

10 szó 1260 Ft+áfa = 1600 Ft          + szó     126 Ft+áfa = 160 Ft

 Kiskeretes hirdetés (20 ill. 40 szó és kép)

82×40 mm          16.000 Ft+áfa = 20.320 Ft

83×60 mm          24.000 Ft+áfa = 30.480 Ft

 

 Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                 kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija,  1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban. A Dunaújvárosi járás székhelye, a megye második legnépesebb települése Székesfehérvár után. Magyarország egyik legmagasabb jövedelmű települése, egyetemváros. 5267 hektáros  kiterjedésével Magyarország legkisebb közigazgatási területű megyei jogú városa.

Intercisa néven ismert a római korban, amelyből hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt létesült római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a Római Birodalom Pannonia provinciabeli keleti határának, limesének a barbár támadások elleni védelmében. 

A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szent Pantaleonról, pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget elődje) Szent Pantaleon-apátság védőszentje után kapta a nevét.

A falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt, a tizenöt éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A 17. században a törökök palánkvárat építettek a falu (mezőváros) magját jelentő Rácdombon. A török uralom alóli felszabadulás után – több Duna menti településhez hasonlóan – a magyar lakosságot rácok váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került, és újból elnéptelenedett.

A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett, ám közben, 1830-ban, a község jogot szerzett évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott „jóságos” V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot adott Pentelének.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a BudaEszék út pentelei szakaszát. A lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkássorba kényszerült. A kiegyezést követően 1870-ben, Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. 

A település a második világháború alatt bombakárokat szenvedett. Az MDP 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart. Az eredetileg Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar–jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a mezőföldi plató szélén álló településre: az első ötéves terv beruházásaként kezdődött– akkori nevén Sztálinváros – építése Weiner Tibor tervei szerint.

A város neve – 1961-től – Dunaújváros. A Sztálin vasműből (még 1956-ban) Dunai Vasmű, majd Dunaferr Zrt., legújabban pedig ISD Dunaferr Zrt. lett. Egységes, ám mégis sokszínű, szocreál és szocmodern stílusú, parkokkal rendkívül gazdagon tarkított városképe kiemelkedő építészeti és várostervezési értéket képvisel.

Dunaújvárosi Közéleti Hetilap hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés 8

Fehérvár Magazin hirdetés!

Fehérvár Magazin hirdetés 9

Fehérvár Magazin hirdetés feladás

A Hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Fehérvár Magazin hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Fehérvár Magazin hirdetés 10

Fehérvár Magazin hirdetés terjesztés

2009 nyarán alapítva. Az ingyenes, színes újság minden héten negyvenhétezer példányban jut el Székesfehérvár 96.000 lakosságához, valamint közületeihez. A 32, 24 vagy 16 oldalon megjelenő szórakoztató-közéleti hetilapban a várost érintő minden fontos közéleti téma helyet kap, a lap rendszeresen tudósít a kulturális és egyházi élet eseményeiről, valamint portrék keretében mutatja be Székesfehérvár büszkeségeit.  2013 augusztusától pedig minden héten 1-1 tematikus oldalpárral („Otthon, Életmód, Stílus, Lendület”) egészítjük ki hetilapunk palettáját.

Nyomott példány:    2024. második félév – Hetente 40.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 39.500 db

Fehérvár Médiacentrum Kft. kiadó

Fehérvár Magazin hirdetés 11

Fehérvár Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 14 óráig!

Fehérvár Magazin hirdetési ár

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés: (Max. 25 vagy 50 szónak)
1/32 oldal   22.000 Ft+áfa = 27.940 Ft    (51×32,5 mm)
1/16 oldal   40.000 Ft+áfa = 50.800 Ft    (51×74 vagy 106×32,5 mm)  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                    kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!      

Fehérvár Magazin hirdetés

római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem, kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stílusú templommal. Ez volt az ország egyik első keresztény temploma.

A város középkori latin neve Alba Regia („Királyi Fehér”) volt. Szent István emelte Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává. Ő építtette a királyi bazilikát is (10031038). Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést. 1526-ig 34 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron. Fejlődését a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, amely Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette. A török hódoltság kezdetéig (1543) Székesfehérvár volt a kizárólagos koronázóváros.

1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát (a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen). Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja. 1242 tavaszán a mongolok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, de sikertelenül. Viszont 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a Habsburg Miksa főherceg vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig Miksa kezén maradt.

1543-ban Fehérvár is török kézre került. A török hódoltság idején a budai vilajet fehérvári szandzsákjának székhelye volt. 1688-ig a város végig török kézen volt. A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, az adminisztráció nyelve is német lett. A helyi magyar és szerb lakossághoz német és morva földről érkeztek új lakók. A 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a középkori és török kori építmények bontásával. Ekkor pusztult el végleg a Szent István által alapított királyi bazilika is.

A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, amely a 19. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

A város gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az első világháború után a nagy múltú és lélekszámú magyar kulturális központok többsége a határon túlra került, így Fehérvár a korábbinál lényegesen előrébb jutott a városok rangsorában. Több szülötte, illetve patrónusa vezető pozíciókba jutva támogatta fejlesztését. (pld. Klebelsberg Kuno, Hóman Bálint)

A második világháborúban Székesfehérvár Budapest után a legtöbbet szenvedett város volt az országban. A hatvanas és hetvenes években a fallal körbevett műemlék belvárost ugyan megvédték, a külvárosokban viszont jelentősen átszabták a várost. 1980 és 2000 között Európa egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, sorra épültek ipari parkjai. Székesfehérvár 1989. április 1-jén megyei városi rangot kapott.

Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyváros lett, adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2–2,5-szer nagyobbak.

Fehérvár Magazin hirdetés