Keresés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Pomázi Polgár hirdetés megrendelés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés terjesztés

A Pomázi Polgár több mint 10 éve szolgálja Pomáz 19.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 20-24 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  6.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 6.000 db

Pomázi Polgármesteri Hivatal kiadó

Pomázi Polgár hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 20.-án 14 óráig!

Pomázi Polgár hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/32   41×30 mm                      4.016 Ft+áfa =     5.100 Ft                               1/16    41×64,5 mm                  8.268 Ft+áfa =  10.500 Ft                           Kiskeretes fekete-fehér hirdetés                                                               1/32  41×30 mm                       3.543 Ft+áfa =    4.500 Ft                                 1/16 41×64,5 mm                     6.063 Ft+áfa =    7.700 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Pomázi Polgár hirdetés

A Pomáz név eredetét illetően több teória is ismert. Létezik olyan feltevés, amely szerint a Pomáz elnevezés forrása talán a római kor lehet, ez esetben a név a pomosus (almás), esetleg pomesia (alma-telep) kifejezésből eredhet, és a rómaiak idejében itt működött sok gyümölcstermelő majorságra utalhat. Egy másik verzió szláv személynevet sejt a településnév mögött.

Első írásos említése 1138-ból ismert: Vak Béla jegyeztette fel egy oklevélben, hogy a falu akkor a dömösi apátság tulajdona volt. 1277-ben IV. László király rendelkezett pomázi birtokokkal, s azokat akkor Erzsébet hercegnőnek, illetve a szigeti apácáknak adományozta. 1348-ban árvíz pusztított, és azt követően pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A csapás 1364-ben megismétlődött, újabb árvíz, és újabb pestisjárvány következett el. Részben a 14. század végén, valamint 15. század elején épült fel az un. Klisszai királynői vár és templom, amely nem is annyira vár, mint inkább egy középkori többszintes palota lehetett. 

Az 1546. évi török adóösszeírás (defter) szerint a magyar őslakosságból a faluban akkor már csak 10 család élt, akik évi 1615 akcsét fizettek az akkori „zaimet” tulajdonosnak, a budai Huszein Isztrafcsa csausnak. Az 15621580 és 1590. évi összeírásokból látszik, hogy a falu tartósan néptelen. 

tizenöt éves háború, majd a zsitvatoroki béke után a Bolgár nevű falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak szerb lakosságával. A török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek.1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt, ők fogadták be a Csarnojevity pátriárka vezette menekült szerbeket és telepítettek be magyar, német és szlovák lakosságot.

A 18. század második felétől a település fellendülése megindult. A község fejlődésének egyik fontos mérföldköve lett, amikor a vasút elérkezett Pomázra: 1888. augusztus 17-én helyezték üzembe a Budapest-Szentendre vasútvonalat. Az 1880-as évek végén ideérkező filoxéravész a hegyi szőlőket szinte teljesen kipusztította, amely Pomáz fejlődését is rövid idő alatt átalakította. 

A két világháború közötti időszakban az ipari fejlődés hatására jelentősen megnövekedett a lakosság lélekszáma a beköltözések miatt, amely új lakóövezetek kialakításához vezettek. 1944-ben a község német megszállás alá került, sőt egy katonai reptér kialakítása is megkezdődött. 1944. december 26-án szabadult fel a község. A település 2000-ben városi rangot kapott.

Pomázi Polgár hirdetés

Budaörsi Napló hirdetés

Budaörsi Napló hirdetés apróhirdetésguru

Budaörsi Napló hirdetés

Budaörsi Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Budaörsi Napló hirdetés megrendelés

Budaörsi Napló hirdetés1
Budaörsi Napló hirdetés

Budaörsi Napló hirdetés

Budaörsi Napló hirdetés terjesztés

A Budaörsi Napló immár 1992 óta jelenik meg, szolgálja ki Budaörs 30.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta ingyenesen, A/4 méretben, 24-32 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  5.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 5.000 db

Budaörsi Napló Bt. kiadó

Budaörsi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap második hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap első csütörtökén 14 óráig!

Budaörsi Napló hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés  (csak min. 10 db esetén)                                                       Ár: 3000 Ft/db+áfa = 3810 Ft  (max. 15 szó)                                     Keretes apróhirdetés                                                                                       Ár: 6000 Ft/db+áfa = 7620 Ft  (max. 10 szó)

Kiskeretes színes hirdetés                                                                         1/16   89×31 mm                       31.000 Ft+áfa =  39.370 Ft                         

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Budaörsi Napló hirdetés

Budaörs (németül: Wudersch, horvátul: Jerša, Erša, Vundeš) város a budapesti agglomerációbanPest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése. Német nevét annak köszönheti, hogy a közösség valójában sváb település volt. Ez látható például a település épületeiről és rendszeréről.

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kavar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor, mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.

A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. A budaörsi Zichy-major az 1720-ban épült a gróf Bercsényi-Zichy kastély gazdasági központjaként készült. Épülettömbje már a 18. század közepén keletkezett térképeken jól kivehető. Manapság egy részében lakások találhatóak, másik részében a Budaörsi Művészek Egyesületének központja működik. A Zichy majorban gyerekeknek képzőművészeti táborokat szerveznek, az új Pincegalériájában pedig rendszeresen rendeznek kiállításokat.

1921október 23.-án a  Károly magyar királyt és csapatait szállító vonatot a település határában tartóztatták fel. A legitimistákkal szemben álló erőket főleg budapesti egyetemisták alkották, akiket Gömbös Gyula szervezése alapján 22-én este gyűjtöttek össze sietve. Gömbös számára ez egy kétségbeesett lépés volt, ugyanis kiderült, hogy nem számíthat sem az időt húzó hadseregre, sem senki másra. 

Az első összecsapás október 23-án hajnalban történt, amikor Károly csapatai beleütköztek a Törökugratón lévő 80 fős, orvostanhallgatóból álló előőrsbe, majd elfoglalták a magaslatot, az összecsapásban pedig többen meghaltak, illetve megsebesültek. De felhagytak az előre nyomulással és Károly király utasításait várták. Károly maga azonban nem akart vérontást, így nem tett mást, mint várakozott és misét hallgatott Bicskénél. A legitimista erők végül kudarcot vallottak.

Budaörs határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét. A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, ami a falu lakosainak szép jövedelmet biztosított. Budaörs vasútállomás mellett Möller Károly építész által tervezett hűtőházat építtetett 1937-ben Lenz József, kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, gyümölcs nagykereskedő, aki népszerű volt a nagy bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. A hűtőházból szállították a gyümölcsöt Ausztriába és az egész világra.

1946 január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítővonatszerelvények. Az 1946-1947-es kitelepítésekés az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs elvesztette lakossága 85%-át. A települést 1986-ban nyilvánították várossá. 

Budaörsi Napló hirdetés

Zámori Hírek hirdetés

Zámori Hírek hirdetés2

Zámori Hírek hirdetés

Zámori Hírek hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Zámori Hírek hirdetés megrendelés

Zámori Hírek hirdetés1

Zámori Hírek hirdetés

Zámori Hírek hirdetés terjesztés

A Zámori Hírek több mint 15 éve szolgálja Pusztazámor 1.300 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthavonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  1.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 1.000 db

Kornétás Kiadó Kft. kiadó

Zámori Hírek hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Kéthavonta páros hónap 27-dikén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott hónap 5.-én 14 óráig

Zámori Hírek hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8   87×58 mm                       7.000 Ft+áfa =  8.890 Ft                                évi 4 megjelenéstől 10% kedvezmény!                                                        Amennyiben egyszerre 3 lapban hirdet: Diósdhéjban, Magyar Kút (Etyek), Sóskúti Híradó, – 10% kedvezményt adunk!        

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Zámori Hírek hirdetés

Pusztazámor. A lösszel borított terület első lakói a falu északkeleti részén kb. 3000 évvel ezelőtt telepedtek meg. Római hadiút húzódott a falutól délre, amit a múlt században feltárt két gazdag római sír is bizonyít.

A Zámori-patak völgye már az Árpád-kor kezdetétől magyarlakta terület volt. Királyi birtok, mely gyakran szerepel királyi adományként. A Zamor név valószínűleg személynévből keletkezett. A XI–XV. század sok oklevelében megjelenő Zumur (Zamor, Zamur) nemesi család „Árpád fejedelem egyik mondai őse” (Szentpéteri Imre az árpád-kori gestáról). A Puszta-előtag a török hódoltság alatti elnéptelenedéssel, elpusztásodással kapcsolatos.

Zámor település első írott említése 1046-ból származik. A legenda szerint itt fogta el és vakíttatta meg a Szent István trónját követő I. (Orseolo) Péter királyt Vazul fia, András herceg követe. A XIV. századi Képes Krónikában Kálti Márk Zamur falváról ír, amikor Péter elfogatását és halálra kínzását meséli el. A Zumur név ekkor már a birtokos családot jelöli, akinek tulajdonában állt a mai települések közül: Szomor, Zámoly, Pusztazámor.

Zámor középkori történelméről adománylevelekből, birtokperek dokumentumaiból értesülhetünk. 1279-től nyomon követhető a falu birtoklása az ősi Zumur családtól Korláth Mihályig, aki 1556-ban Huszt várának megvédéséért királyi adományként kapta.

A török hódítás alatt lett Zámor „puszta”, mivel a község szinte elnéptelenedett. A faluban csak egy-két család maradt hírmondónak. A XVIII. században két Korláth-testvér: István és Farkas a zámori birtok tulajdonosa. 1755-ben a Mentlerek házassággal kerültek a Korláth családba, majd később a Barcza család hasonló módon birtokolta a falut az 1945. évi földosztásig. A család örökösei Pozsony vármegyei, csallóközi, Trencsén vármegyei birtokosok voltak és így az 1700-as években főleg lakóhelyükről telepítettek zselléreket Zámorra. A falu lakossága folyamatosan nőtt magyar, szlovák és német betelepülőkkel.

1758-ban Mentler Mihály nagyszombati főbíró a XIII. századból fennmaradt román kori templomrom maradványainak felhasználásával megépíttette a zámorhegyi remetekápolnát, amelyet 1818-ig használtak, majd 1945-ig plébániatemplomként szolgált. A Korláth-Mentler család egy egyszerű építésű kúriában lakott a Zámori pataktól délre. A Mentler család leányági örököse Barcza Károly a XIX. század második felében új kastélyt építtetett klasszicista stílusban; a két kastély közti patakvölgy kertjét pedig arborétummá fejlesztette.

Az 1900-as évek során a község hol önálló volt, hol Sóskúthoz vagy Gyúróhoz csatolták közigazgatási egységként.

A második világháború alatt Tolbuchin marsall főhadiszállása volt a Koroda-ház, melyben ma a Polgármesteri Hivatal működik. Innen irányították a Budapestet ostromló csapatokat.

A háború után a szerep nélküli községként Sóskúthoz csatolták és 1951-ben Fejér megyétől Pest megyéhez került. A zámorhegyi remeteség rommá vált, a községháza bezárt, a kultúrház megroggyant, a kastély először szükséglakásoknak, később 1953-ban templomnak adott otthont, majd az 1960-as évek elején iskolaként szolgált.

1969-ben Sóskúttal közös Tanács alakult, mely a tanácstörvény módosítása után 1985-től külön háromtagú zámori elöljáróság közbeiktatásával irányította a község ügyes-bajos dolgait. 1977–78-ban a faluban megvalósult a vezetékes ivóvízellátás. A rendszerváltás után a település fejlődésnek indult, a mellékutak is aszfalt burkolatot kaptak, valamint a 2000-es évek elején új iskolaépület létesült a faluban.

Zámori Hírek hirdetés

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

Nagykovácsi Böngésző hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Nagykovácsi Böngésző hirdetés megrendelés

Nagykovácsi Böngésző hirdetés1

Nagykovácsi Böngésző hirdetés terjesztés

A Nagykovácsi Böngésző több mint 13 éve szolgálja Nagykovácsi és térsége vállalkozásait. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havontaA/4 méretben, 12-16 színes és fekete-fehér oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  3.500 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 3.500 db

Kerekesné Pánczél Katalin E.V. kiadó

Nagykovácsi Böngésző hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 15.-éig

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 25.-éig

Nagykovácsi Böngésző hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés  (max. 30 szó)                                                                       Minimum 10 szó              1260 Ft+áfa =  1.600 Ft                               további 10 szó 1260 Ft+áfa =  1.600 Ft

Keretes apróhirdetés fekete-fehér    (kb. 10-12 szó)                                       32×45 mm  2520 Ft+áfa = 3200 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

Nagykovácsi. A régészeti leletek egészen a kőkorszakig, jégkorszakig és a vaskorig nyúlnak vissza. Az Ördög-árok partján találtak ilyen leleteket. Több érme, eszköz és sírkő is előkerült a római korból. Ezen leletek közül négy darab római sírkövet beépítettek a katolikus plébánia falába.

A középkorban királyi kovácsok lakták a települést, innen is ered a neve. Az első írásos emlék 1254-ből származik, egy adománylevél, ahol még Kowachy-ként említik a községet. A török hódoltság idején 1529-ben a törökök feldúlták a falut és a népesség radikálisan csökkent.

törökök kiűzésével a Habsburg uralkodók sváb telepeseket hívtak ide 1700 és 1760 között. A felsővattai Wattay család 1661-től volt birtokosa, ők telepítették be Nagykovácsit elsősorban német telepesekkel, majd kúriát is építtettek. Wattay János innen irányította birtokait (Fülektől Szabadkáig, benne a mai Budapest területének harmada), majd Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánjaként a kuruc közigazgatást, és a kuruc katonaságnak lőport is itt gyártatott. A továbbiakban haláláig, 1723-ig innen járt a vármegye gyűléseire. Fia III. Pál a Pomázon felépített kastélyba tette át a család központját.

1848-tól komoly bányászati tevékenység indult meg a környező hegyek(b)en, amely során több aknát nyitottak Nagykovácsi területén is, bár ezeknél komoly nehézséget jelentett, hogy a kitermelt szenet csak közúton lehetett tovább szállítani. 1851-től folyamatos szénbányászat zajlott több-kevesebb sikerrel, 1943-ban pedig megkezdték a Zsíros-hegy tömbje alatt egy olyan altáró kiépítését is.

A Nagykovácsi alatt található, viszonylag bőséges szénkészletet úgy lehetett kitermelni, hogy a felszín alatt, kisvasúttal továbbított csilléket a szomszédos Solymáron át közvetlenül nagyvasúti szerelvényekbe lehetett rakodni. Ez a bánya, a Jóreménység-altáró egészen 1969 végéig működött, fénykorában a pilisi-szénmedence legnagyobb dolgozói létszámú, legjelentősebb termelési kapacitású, és közülük utolsóként bezárt bányája volt. A pilisi szénbányaüzemek maradványai és emlékhelyei ma is megtalálhatóak a Zsíros-hegyen.

Teleki–Tisza-kastély 1840 körül épült. Előbb Wattay-kastély volt, majd házasság révén a Teleki család, azt követően pedig a Tisza család tulajdonába került. A II. világháború után a kastélyt államosították. A németségre a kollektív bűnbak szerepét osztották ki. A magyar kormány a német lakosságot Németországba telepítette ki, és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről kitelepített magyar lakosság érkezett ide.

A Fekete-hegy körüli erdő a Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Vadaspark határában a Telki felé tartó műúttól a Petneházyréten és Juliannamajoron át Nagykovácsiig húzódó rozsdás vadkerítés, illetve az azon túl élő szintén népes – az emberre többnyire veszélytelen – vadállat állomány is jelez.

Az közelmúltban a szuburbanizáció hatásai érvényesülnek és sok budapesti költözik ki a nyugodtabb, egészségesebb levegőjű kertvárosba. A település délkeleti üdülőterülete az ezredforduló idején elszakadt Nagykovácsitól és Remeteszőlős néven önállósodott.

Nevezetességei: Teleki–Tisza-kastély + Nagyboldogasszony-plébániatemplom + American International School of Budapest (Amerikai Iskola) + A pilisi len (Linum dolomiticum) nevű növény az egész világon csak a Szénások területén fordul elő, mintegy 10 hektárnyi, szigorúan védett élőhelyen + Turul-szobor + Juliannamajorban, az 1991-ben megnyitott Sztrilich Pál Cserkészparkban 2016 óta nyaranta rendezik meg a a Kolorádó Fesztivált

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

Csömöri Hírmondó hirdetés

Csömöri Hírmondó hirdetés apróhirdetésguru

Csömöri Hírmondó hirdetés

Csömöri Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Csömöri Hírmondó hirdetés megrendelés

Csömöri Hírmondó hirdetés1
Csömöri Hírmondó hirdetés

Csömöri Hírmondó hirdetés

Csömöri Hírmondó hirdetés terjesztés

Helyi információs és közéleti havilap. Kiadja az Önkormányzat megbízásából a Csömöri Kulturális Közalapítvány 1993-tól. A Hírmondó az egyetlen közéleti lap a településen, ezért az itt elhelyezett információk jelentős hírértékkel bírnak. Empirikus tapasztalatok alapján elmondható, hogy egy-egy kiadással kb. 9.000 embert érünk el, ami gyakorlatilag a település teljes felnőtt lakosságát jelenti. (Teljes lakosság 11.000 fő)

Terjesztése Csömör közigazgatási határain belül minden postaládába történik (cégekhez is), valamint a környező települések hivatalaihoz is.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta   3.900 db

Terjesztett példány:       2025. második félév  –  Havonta   3.810 db

Csömöri Kulturális Közalapítvány kiadó

Csömöri Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap utolsó péntekén. (évente 10 szám)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap utolsó előtti hetének, péntekén.

Csömöri Hírmondó hirdetési árak

Lakossági apróhirdetés:   max. 30 szó

Minimum 10 szó     1496 Ft+áfa = 1.900 Ft

További szavak          87 Ft+áfa =     110 Ft

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés:   (max. 15 szó)

1/16 old 44 x 64 mm           5.97 Ft+áfa = 6.600 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Csömörről az első írásos, okleveles említés 1135-ből származik, ezzel a térség legrégebbi dokumentummal rendelkező települése. A község a tatárjárás idején elnéptelenedett, újratelepítése 1715-ben kezdődött meg. Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. Az 1158. évben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében.

1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán Birodalomterületévé vált. Az 1546. évben, a budai szandzsákösszeírásában Csömör már pusztaként Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. 1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János (Wattay Kata fia) szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével. Wattay János és Wattay István 1714. május 19-én Csömörön megbízza Bagho Andrást Csömör és Szentmihály puszták betelepítésével, ekkor magyarokat telepítenek a pusztára. Az 1720-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. Az 1731-ben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura. Az 1733. évben Grassalkovich Antal saját költségén katolikus templomot építtetett Csömörön.

Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide. Az 1851-ben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól. Az 1864-ben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak. Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól. Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. A nagyközség lélekszámára alapvető hatással volt az 1990-es években felerősödött, nagyrészt a fővárosból érkező beköltözési folyamat.

Csömör páratlanul színes kulturális élete szinte minden hétvégére és ünnepre tartalmas kikapcsolódást biztosít a helyiek és a községbe ellátogatók számára. A községben évente több nagy rendezvényt, majálist, falunapokat, bringafesztivált, gasztronómiai és szüreti fesztivált, illetve az adventi ünnepkörhöz kapcsolódóan közös gyertyagyújtást és „mindenki karácsonyát” is tartanak. A rendezvényeken a közismert fellépők mellett számtalan helyi civil kulturális csoport szórakoztatja színvonalas műsorával a közönséget. Csömörön az országban szinte egyedülálló esemény az úrnapi körmenet, melynek során a csömöri római katolikus egyházközség tagjai, valamint a hozzájuk csatlakozó lelkes helyiek páratlan szépségű virágszőnyeggel borítják a körmenet több kilométeres útvonalát.

Csömöri Hírmondó hirdetés