Lépés Magazin hirdetés
Lépés Magazin hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Lépés Magazin hirdetés megrendelés

Lépés Magazin hirdetés terjesztés
A Lépés Magazin több mint 20 éve szolgálja Kisbér, Mór, Oroszlány 46.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthetente, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Kéthetente 28.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente 28.000 db
Lépés Média Group Kft. kiadó
Lépés Magazin hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden második héten pénteken, (évente 22x)
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 14 óráig!
Lépés Magazin hirdetés árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés (Max. 30 szó) Első 10 szó 1969 Ft+áfa = 2.500 Ft További szavak 157 Ft+áfa = 200 Ft Kiskeretes színes hirdetés 1 egység 37,5×20 mm 5606 Ft+áfa = 7.120 Ft 2 egység 78,20 37,5×43 mm 11205 Ft+áfa = 14.230 Ft 3 egység 119×20, 37,5×66 mm 16803 Ft+áfa = 21.340 Ft 4 egység 37,5×89, 78×43 mm 22402 Ft+áfa = 28.450 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Lépés Magazin hirdetés
A Pomáz név eredetét illetően több teória is ismert. Létezik olyan feltevés, amely szerint a Pomáz elnevezés forrása talán a római kor lehet, ez esetben a név a pomosus (almás), esetleg pomesia (alma-telep) kifejezésből eredhet, és a rómaiak idejében itt működött sok gyümölcstermelő majorságra utalhat. Egy másik verzió szláv személynevet sejt a településnév mögött.
Első írásos említése 1138-ból ismert: Vak Béla jegyeztette fel egy oklevélben, hogy a falu akkor a dömösi apátság tulajdona volt. 1277-ben IV. László király rendelkezett pomázi birtokokkal, s azokat akkor Erzsébet hercegnőnek, illetve a szigeti apácáknak adományozta. 1348-ban árvíz pusztított, és azt követően pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A csapás 1364-ben megismétlődött, újabb árvíz, és újabb pestisjárvány következett el. Részben a 14. század végén, valamint 15. század elején épült fel az un. Klisszai királynői vár és templom, amely nem is annyira vár, mint inkább egy középkori többszintes palota lehetett.
Az 1546. évi török adóösszeírás (defter) szerint a magyar őslakosságból a faluban akkor már csak 10 család élt, akik évi 1615 akcsét fizettek az akkori „zaimet” tulajdonosnak, a budai Huszein Isztrafcsa csausnak. Az 1562, 1580 és 1590. évi összeírásokból látszik, hogy a falu tartósan néptelen.
A tizenöt éves háború, majd a zsitvatoroki béke után a Bolgár nevű falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak szerb lakosságával. A török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek.1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt, ők fogadták be a Csarnojevity pátriárka vezette menekült szerbeket és telepítettek be magyar, német és szlovák lakosságot.
A 18. század második felétől a település fellendülése megindult. A község fejlődésének egyik fontos mérföldköve lett, amikor a vasút elérkezett Pomázra: 1888. augusztus 17-én helyezték üzembe a Budapest-Szentendre vasútvonalat. Az 1880-as évek végén ideérkező filoxéravész a hegyi szőlőket szinte teljesen kipusztította, amely Pomáz fejlődését is rövid idő alatt átalakította.
A két világháború közötti időszakban az ipari fejlődés hatására jelentősen megnövekedett a lakosság lélekszáma a beköltözések miatt, amely új lakóövezetek kialakításához vezettek. 1944-ben a község német megszállás alá került, sőt egy katonai reptér kialakítása is megkezdődött. 1944. december 26-án szabadult fel a község. A település 2000-ben városi rangot kapott.






