Palóc Infó hirdetés
Palóc Infó hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Palóc Infó hirdetés megrendelés
Palóc Infó hirdetés terjesztés
A Palóc Infó több mint 33 éve szolgálja Balassagyarmat és térsége vállalkozásait. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta: Balassagyarmat, Szécsény, Rétság, Szendehely, Rimóc, Szügy, Patvarc, Nyírje puszta, Varsány, Ipolyszög és a környékbeli településeken valamint Szlovákia határmenti településein! A/4 méretben, 4-8-12 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 16.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 16.000 db
Ideális Megoldás Kft. kiadó
Palóc Infó hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap utolsó hetében
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 19.-én 14 óráig!
Palóc Infó hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés Csík, pici 7874 Ft+áfa = 10.000 Ft 1/8 47×66, 97x31mm 15748 Ft+áfa = 20.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Palóc Infó hirdetés
Szécsény. A „Szécsény” név eredete a szláv sečь szóból származik, amelynek jelentése „vágás” vagy „irtás” (itt az erdőirtásra lehet következtetni, a fák kivágásával való területek megtisztításra). Az elnevezésből származtatott forma, Sečany, utalhat arra a következtetésre, hogy a település területén ez az erdőírtás megtörtént. A korai feljegyzésekben, például 1219-ben és 1550-ben, a név Scecen formában jelent meg, ami a város történelmi változataira utal.
Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként. 1274-ben a Kacsics nembeli I. Folkus fia Farkas – aki 1292-ben főispán, 1293-ban a királyné tárnokmestere volt – a Sopron vármegyei Corocuo nevű birtokáért II. Pósától csere útján megszerzett, majd később megvette Szécsénynek azt a részét is, amely a nógrádi várhoz tartozott. Ennek fia Tamás vajda, innen nevezte magát Szécsényinek.
1334-ben Károly Róbert király Szécsényt ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Ebben az oklevélben Tamás vajda engedélyt kapott arra is, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védőövekkel is megerősítse.
Szécsényi László fia László 1439 után várat építtetett, amelyről 1461-ben emlékeznek meg először az oklevelek; a helységet azonban 1455-ben Guthi Országh Mihálynak és Lossonczy Albertnek zálogosította el, akik Szécsényi László halála után: 1461-ben arra, Mátyás királytól királyi adományt is nyertek.
1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit. A török terjeszkedésének hatására az 1546. évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonci István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt.
Szécsényt az Ali pasa vezette török had 1552. szeptember 6-án foglalta el; a vár ezután sokáig sínylett török rabság- ban, 77amelytől Tiefenbach és Pálffy seregei szabadították fel 1593-ban.
1605-ben meghódolt Bocskai Istvánnak. 1683-ban Thököly Imre (a törökkel szövetkezve) Gyürky Pált nevezte ki várkapitánnyá, akitől és a törököktől megint Sobieski János kozákjai foglalták el. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc e térségben, amelyet „borjúpást”-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt, itt választották fejedelemmé, és kimondták Erdély unióját az anyaországgal. Heister, a császári hadak vezére 1709-ben a várostól félórányira a kurucok erejét megtörte, s vezéreiket végleg szétkergette.
A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg. A Gross-féle várkastélyt, a régi vár helyén, a 18. században építették. 1886-ban száz esztendőre elvesztette városi rangját, nagyközség lett Nógrád vármegye szécsényi járásában. 1986-ban ismét várossá nyilvánították.
