Keresés

Budakeszi Hírmondó hirdetés

Budakeszi Hírmondó hirdetés 1

Budakeszi Hírmondó hirdetés

Budakeszi Hírmondó hirdetés 2

Budakeszi Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám.

Írja be a kért hirdetés szövegét.

A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. 

Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség.

Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia!

A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Budakeszi Hírmondó hirdetés terjesztés

A Budakeszi Hírmondó ingyenes közéleti hírmagazin, amely havonta 24 színes oldalon 5.800 példányban jelenik meg és ingyenesen terjesztik a város 16.000 lakosának postaládájába.

Megjelenik 32 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 5.800 db

Terjesztett példány:        2024. második félév –  Havonta 5.800 db

Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft.  kiadó

Budakeszi Hírmondó hirdetés megrendelés

Budakeszi Hírmondó hirdetés2

Budakeszi Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden hónap utolsó péntekén!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):      Minden hónap 15.-én 13 óráig!

Budakeszi Hírmondó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági apróhirdetés:             (Max. 60 szó)

Minimum 30 szó                  2205 Ft+áfa =  2800 Ft                              További szavak                         94 Ft+áfa =     120 Ft

Álláshirdetés                                                                                                    30 szóig                                          ingyenes                                                        További szavak                        118 Ft+áfa =    150 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Budakeszi Hírmondó hirdetés

cióbanBudakeszi (németül: Wudigess) város a budapesti agglomerá-cióbanPest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.

A város területén már az újkőkorszakban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett. A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a FehérvárBuda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, TinnyeEsztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra. 1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt.

 A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat indult a Szép Juhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1932-től már közvetlen BART buszjárat közlekedett Budapest és Budakeszi között. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált. A szubur- banizáció során számos jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A település híres lakosa volt Erkel Ferenc.

A Fekete-hegy körüli erdő a Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Vadaspark határában a Telki felé tartó műúttól a Petneházyréten és Juliannamajoron át Nagykovácsiig húzódó rozsdás vadkerítés, illetve az azon túl élő szintén népes – az emberre többnyire veszélytelen – vadállat állomány is jelez. Az 1970-es években épült a József Attila lakótelep. 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.

A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A VadasparkMakkosmária és a környező erdőségek hétvégente sok kirándulni vágyót vonzanak. A településen borászat működik, ahol borkóstolásra is van lehetőség. A boraikat a helyi Borháló üzletben értékesítik. 2001július 1-jétől a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Budakeszi Hírmondó hirdetés

Lokáció hirdetés

Lokáció hirdetés 3

Lokáció hirdetés

Lokáció hirdetés 4

Lokáció hirdetés feladás

Keretes színes hirdetés tipus



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Lokáció hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Lokáció hirdetés terjesztési területek

Lokáció hirdetés1

Lokáció hirdetés 5

Lokáció hirdetés terjesztés

A Régió c. Lap melléklete, ingyenes, regionális újság :                                   Terjesztése: Vecsés • Üllő • Monor • Monorierdő • Vasad • Csévharaszt • Bénye • Gomba •Nyáregyháza • Gyál • Gyömrő • Maglód településeken   immár 16 éve megjelenő független, ingyenes hírújságja. Megjelenik 8-16 színes A/4 oldalon. – megjelenik a Régió újság mellékleteként.

 Nyomott példány:    2024 második félév  – Havonta 45.500 db         Terjesztett példány: 2024 második félév  – Havonta 45.000 db

Régió Lapkiadó Kft. kiadó

Lokáció hirdetés megjelenés

Megjelenés:
 január 14.                                                                                                 február 14.                                                                                             március 11.                                                                                                 április 1.                                                                                                           május 9.                                                                                                         június 3.                                                                                                               július 4.                                                                                                 augusztus 8.                                                                                   szeptember 12.                                                                                       október 10.                                                                                         november 7.                                                                                       december 5.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt minimum 10 munkanappal.

Lokáció hirdetési árak

Hirdetési tarifa

Keretes színes hirdetés:                                                                                      Méret: 47×31 mm
              12.803 Ft+áfa = 16.260 Ft (Max. 15 szó)                                  Méret: 47×47 mm                                                                                                              25.669 Ft+áfa = 32.600 Ft (Max. 25 szó)  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Lokáció hirdetés

VECSÉS. A város első ismert okleveles említése 1318-ból származik. A község nevének formái: (Vecsés), Vetsés, Vechés, Vetsis, Vethisis, Vetschés, sőt Vértsésnek is írták annak idején. A Magyar Nagylexikon Vecherch-nek emlegeti. Mai német formája: Wetschesch.

1434-ben, mint helységnév szerepel, és megjelenik a Halomi vagy Halmi család, mint vecsési birtokos família neve is. Egy 1434. évi oklevél szerint Halomi Zsigmond utód nélkül halt meg és az így gazdátlanul maradt Halom és Vechés nevű birtokrészeket Erzsébet királynő 1440. január 7-én kiadott rendeletével örökjogon Bothos Péternek és testvérének, István váci és váradi éneklő-kanonokoknak ajándékozta. 1489-ben a Borsfiaké lett Vecsés.

A 150 évig tartó török megszállás alatt 1591-ben még adót fizettek a vecsésiek a töröknek. Erről a török összeírás adatai tanúskodnak. 1633-ban és 1634-ben a török fejadó-összeírásokban már Vecsés nem szerepel. Valószínűleg ekkor vált pusztává a terület. Pest vármegye törvényhatósága ebben az időben a füleki várban székelt.

Az akkori birtokos lányát, Klárát, 1715-ben Ráday Pál vette feleségül, aki a hozomány részeként megkapta Vecsés és Halom pusztát. akitől gróf Grassalkovich Antal vásárolta meg (1730) 9798 holdat 5400 Ft-ért, és a gödöllői uradalomhoz csatolta.

A török kiűzése után Bécsben felállították a neoacquistica commissiót (magyarul újszerzeményi bizottságot), mely a felszabadított területek birtokviszonyainak rendezését kapta feladatul. A bizottság előtt Ráday Pál nem tudta okmányokkal bizonyítani Vecsésre és Halom pusztára vonatkozó tulajdonjogát, mert iratai elvesztek. Ekkor állt mellé I. Grassalkovich Antal, aki kamarai igazgató volt és háromszori házasságkötéseivel óriási vagyont szerzett: csak Pest megyében 135 000 katasztrális hold birtoka volt

A török uralom után Vecsés története 1786 meghatározó fordulatot hozott; ekkor született meg az újkori Vecsés. II. Grassalkovich Antal Pozsonyban keltezett telepítési felhívása nyomán ugyanis kereken 50 család érkezett ide: 30 német, 10 magyar és 10 szlovák nevű család. A német („sváb”) családok korábbi Grassalkovich telepítésű falvakból és a budai oldalról érkeztek. A magyar és szlovák nevűek minden bizonnyal a szomszédos falvakból.

Vecsés kilenc év alatt egységesen német nyelvű településsé lett. Ez olvasható az 1797-től vezetett historia domusban: az 1240 fős lakosságból csak 100 fő tudott magyarul, és szinte egyöntetűen katolikusok voltak.

19. század közepére megépült a (Vecsést is érintő) Pest–Szolnok-vasútvonal. Pest, Buda és Óbuda egyesítése (1873) és azt ezt követő fellendülés sokakat vonzott a főváros közelébe. Ezek hatására Vecsés etnikai összetétele is változásnak indult.

Közigazgatásilag Vecsés a 18. század végéig Pest-Pilis-Solt vármegye váci, majd pesti járásához tartozott, 1876-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monori járásához sorolták. Nagyközségi rangját Vecsés 1950-ben elveszítette, és csak 1969-ben nyerte vissza. újabb fellendülés 1990-től figyelhető meg a település életében. 2001. július 1-jén Vecsés városi rangot kapott, és lakosságszáma mára mintegy 21 000 fő körülire duzzadt. 2022. november 21-én a város délkeleti határában kőolajat találtak.

Lokáció hirdetés

Váci Napló hirdetés

Váci Napló hirdetés 6

Váci Napló hirdetés ONLINE hirdetési portál!

Váci Napló hirdetés 7

Váci Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Váci Napló hirdetés megrendelés

Váci Napló hirdetés terjesztés

Helyi ONLINE információs portál.

Alapítva 2007-ben. A Váci Napló Online a Váci Napló print
kiadásának szerkesztett változata. Naponta frissülő online tartalommal.

Proxa Kft. kiadó

Váci Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden nap

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Megelőző nap.

Váci Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Fej alatti banner 1400×200 px         4000 Ft+áfa/nap

Főoldali csíkbanner 728×120 px     3000 Ft+áfa/nap

Főoldali kiskocka 390×390 px         2000 Ft+áfa/nap

 Szövegközi banner 728×120 px     1500 Ft+áfa/nap

PR cikk készítése                           10.000 Ft+áfa/cikk

PR cikk megjelentetése                 10.000 Ft+áfa/alkalom

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Váci Napló hirdetés

Vác.  Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét.

A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való  Garamszentbene- deki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város. A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel intézményeiket, lakóházaikat.

1415. században a békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmán kézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc–rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett, helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.

’40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus-kápolnát, 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, akinek tiszteletére Vácott megépítették az ország máig egyetlen diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 

19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák, majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.

Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították. Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak.

Programok: Váci Tavaszi Fesztivál – Váci Humor- és Karikatúra Fesztivál – Váci Lecsófesztivál – Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny – Váci Világi Vigalom – Európa fesztivál – Gyalogtúrázók Országos Találkozója – Őszi Művészeti Hetek

Váci Napló hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés1

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Tárnoki Tények hirdetés megrendelés

Tárnoki Tények hirdetés terjesztés

A Tárnoki önkormányzat újságja, havonta megjelenő információs lapja.

Megjelenik: havonta (január és augusztus kivételével), kihelyezett pontokon, 20-24 A/4 színes oldalon nyomtatva.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  3.600 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  2.200 db

Tárnok Köz-Ért Kft. kiadó

Tárnoki Tények hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                          Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Előző hónap 20.-án 14 óráig!

Tárnoki Tények hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés: 

1/1 oldal   A/4 hátoldal             35.039 Ft+áfa = 44.450 Ft

1/1 oldal A/4 beloldal               50.000 Ft+áfa = 63.500 Ft

1/2 oldal   A/5                            17.323 Ft+áfa = 22.000 Ft

1/4 oldal    A/6                             9.449 Ft+áfa = 12.000 Ft

1/8 oldal    A/7                             5.118 Ft+áfa =   6.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnok. Tárnok határában, a Fundoklia-völgyben a neandervölgyi ember kultúrájának egyik legnagyobb magyarországi lelőhelyét tárták fel: egy vadásztábort. Az i.sz. 1-4. században római lakhelyek voltak településünk területén – a legnagyobb a mai halastó melletti üdülőfalu területén volt, amely római település az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. Egyes források szerint i.sz. 381-ben a hunok és a rómaiak között Pannónia birtoklásáért folyt egy nagy csata Tárnokvölgyénél.

Tárnok nevét 1250-es évek végén említették először Tavarnuk néven a szomszédos Deszka falu nevével együtt. Ezután 1280-as évektől az 1500-as évekig Tawarnucweg, Taarnuk, Thárnok, Tharnuk néven. Tárnok egyike volt a Buda környék szolgálónépi falvaknak – itt a tárnokok éltek, míg a szomszédos Érd területén erdőőrök, fegyvernökök laktak

A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte. A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták. 1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek. IV. László a szigeti apácáknak adományozta

Tárnok más a török uralom elején elpusztult, Berki viszont a hódoltság első felében virágzó település volt, amely adót fizetett a töröknek, majd a 15 éves háborúban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett Tárnokot a XVIII. században lengyel, szlovák és magyar családok népesítették be újra. Szlovák népessége máig őrzi nyelvét, hagyományait, szokásait.

Az 1300-as évektől Wlwing István budai polgár leszármazottaié a környék. 1519-től a terület birtokosa a Sárkány család volt, majd utánuk az Illésházy családé lettek a környék falvai és pusztái. 1832-ben Batthyány Fülöp vette meg az uradalmat. 1848-ban a görög származású Sina György, majd fia tulajdonába került Érd és Tárnok. 1876-ban Wimpffen Simonné Sina Anasztázia örökölte a birtokot, amely később házasság és öröklés révén a Károlyi család kezébe jutott. 

1913-ban Károlyi Imre grófi eladta a birtokot Üszögi Nagy (Grósz) Sándornak. Ő kezdte mega település mai arculatának kialakítását. 1921-ben parcelláztatta az Újtelepi részt, 1930-ban pedig a ligeti területet. Anasztázián fényűző kastélyt építtetett. 1941-ben anyagi nehézségei miatt az alsóligeti részt és Anasztáziát eladta Juhász István Zoltán mérnöknek, aki 1944-ben nyugatra távozott.

1910-ben 235 birtokos élt a faluban, közülük egy 100 hold feletti nagyságú területen gazdálkodott 187 pedig 10 hold alatti területen. Az I. világháborúban 264 férfi vonult be katonának, közülük 84-en estek el. Az 1930-as évekre a település fejlődésnek indult: helyben volt vasútállomás, szálláshely, posta, távírda, telefon. A településen volt községi elemi iskola, magánorvos, számos egyesület, iparosok, kereskedők.

A II. világháborúban a harcmezőn 77 tárnoki esett el, a háború áldozata lett 48 izraelita vallású lakos, és az 1945. január 8-án málenkij robotra hurcolt tárnoki férfiak és fiúk közül 69 nem tért haza. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.

Tárnoki Tények hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés 8

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés 9

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés megrendelés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés terjesztés

Önkormányzati újság.

Megjelenik minden hónap 5 és 10.-e között, Kiskunlacháza közigazgatási határán belül a 9000 fős lakosság postaládájába ingyenesen.

A/4 méretben, színes 8-12 oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 3.100 db

Terjesztett példány:        2024. második félév –  Havonta  3.100 db

Kiskunlacháza Város Önkormányzata kiadó

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                        Minden hónapban 5-10-e között

Anyagleadás (fizetéssel együtt):     Előző hónap 25.-éig!

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Min. 10 szó – Max. 30 szó)

10 szó                     1417 Ft+áfa = 1800 Ft                                                 további szavak       102 Ft+áfa =    130 Ft/szó

Keretes hirdetés

1/8 oldal     95×62,5 mm    ff       7.480 Ft+áfa =   9.500 Ft                                                                             sz    10.079 Ft+áfa = 12.800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

Nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet. A település és környéke már a honfoglalás óta lakott hely. Első ismert neve Szántó volt. Nevét rab szántó királyi szolgálónépeiről kapta.

1020 körül I. István király Szántót a veszprémvölgyi apácakolostornak adta, mint az a görög alapítólevélből, és annak latin megújításából kiderül, a Duna mellett fekvő Szántó falut 30+20 rab cseléddel, s vele a Duna szombati révét 7-révésszel és [szombatnapi] vásárt vámjával, s 12 dunai halásszal együtt. 12721290 körül IV. László király Szántó  fehérvári örökös nélkül maradt várföldet egy királyi tárnokoknak és ételfogóknak adta és határait leíratta. 

1300– ban „Szigetmelléki”  Herbordus és Kulus – a szántai Lack és Kolos család őse – két társával Taksony melletti föld ügyében szerepel. 1326-ban Miklós pozsonyi ispán szántai birtokát átadta a Sziget-melléki (de iuxta Magna Insula) Kolos fiainak, Kulus mesternek, Lachknak és Miklósnak. Szántó utóbb birtokosairól, Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról Lackháza nevet kapott.

Pereg Árpád-kori település, (1950-től szintén Kiskunlacháza része) a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi Yginig, előzőleg egy [dunai] sziget birtokosa volt; ezt azonban II. András király elvette tőle, és helyette adta neki a peregi várföldet.

A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált. Peregre, a török hódoltság alatt elnéptelenedett faluhelyre katolikus szlovák és magyar telepesek érkeztek a 17-18. század fordulója körül. Lacháza a 18. században a kiváltságos Kiskun Kerülethez, az ún. Felső-Kiskunsághoz tartozik, és mint ilyen, közös fejlődési irányt mutat a Jászkunsággal. Református magyar lakói I. Lipót uralkodása alatt a Német Lovagrend fennhatósága alá kerültek, majd ősi jogaik visszaváltása (redemptio) után szabadabb, feudális kötöttségektől mentesebb sorsot alakíthattak ki maguknak. A mezővárosi rangot 1839-ben érdemelték ki. 

A város története szorosan összekapcsolódott a folyóval annak ellenére, hogy a Dunától mintegy 5 km-re helyezkedik el. Eredetileg mindkét falu jóval közelebb települt a Dunához, de az ismétlődő áradások miatt a lakosságnak biztonságos, magasabban fekvő helyre kellett úzódnia.          Lacháza 1735 körül, Pereg 1770 táján költözött a mai helyére. 1741-ben volt egy nagy dunai árvíz, oly nagy volt az ár pusztítása, hogy a templom harangját a víz egészen Móricgátig vitte, mesélték az öregek. 1738-ban megkezdődik a családi gazdaságok részletes összeírása, amelyet aztán minden évben újra és újra megismételnek.

A település 2021 szeptember 1-től várossá vált. A mai Kiskunlacháza természeti-turisztikai értékeiről is ismert. A Duna-ág mellett nagy kiterjedésű, kulturált üdülőterület alakult ki.  A Ráckevei/Soroksári Duna-ágon kívül több horgász- és vízisportokra kialakított tó is felüdülést kínál, a Bugyi felé vezető út mellett és attól északra. A külterületi településrész, Bankháza mellett kezdődik a Kiskunsági Nemzeti Park (Apaj-puszta).

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés 10

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés 11

Abonyi Kincskereső hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét



Abonyi Kincskereső hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Abonyi Kincskereső hirdetés terjesztés

Az Abonyi Kincskereső immár 17 éve Abony legnépszerűbb hirdetési újságja, hetente megjelenő információs lapja. Megjelenik: Abony, Törtel, Újszász, Újszilvás, Kőröstetétlen és Jászkarajenő településeken (31.000 fős lakoságnak).

Nyomott példány:    2024. második félév – Hetente 8.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 8.000 db

EGEDI GÁBOR E.V. kiadó

Abonyi Kincskereső hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                                             2 hetente csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Abonyi Kincskereső hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Min. 10 szó – Max. 50 szó)
10 szó                   2200 Ft+áfa = 2800 Ft
+ szavak                 220 Ft+áfa =   280 Ft/szó

Kiemelés:                                                                                                    Színes alappal:  748 Ft+áfa = 1000 Ft                                                   Fekete kerettel: 630 Ft+áfa =   800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!        

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abony. Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett. A 15–16. században általában Abon, Abony néven fordult elő. 1722: Nagy-Aban, 1750: Nagy-Abany. A 18. század közepétől Nagy-Abony név vált általánossá, 1882: Szolnok- vagy Nagy-Abony. 1888-tól lett véglegesen Abony.

A település nevét említő legrégibb írásos emlék 1238-ból maradt fenn. A 13. században Szolnok várához tartozott. Mint önálló birtok csak 1238 után jelenik meg. Első ismert földesura Weseni László, majd 1474-1520 között Magyar Balázs, kinek leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolja a területet. II. Lajos király 1522. november 23-án Werbőczy Istvánnak adományozta.

A török 1552-ben (szeptember 4-re virradóan) az Alföld megerősített kulcsvárát, Szolnokot elfoglalja, ezután török fennhatóság alá került. 1597-ben a 15 éves háború alatt tatárok teljesen elpusztították. A 17. század elején kezdett újra benépesülni, de a felszabadító hadjáratok idején ismét teljesen elpusztult. Lakosai Nagykőrösre menekültek. Rákóczi fejedelem 1703. október 22-én védlevelet bocsát ki a városnak.

Abony az újratelepülés után több birtokos családé lett, közülük a legnagyobb birtoka a Balogh családnak volt. A község fejlődését sietteti, hogy 1748-ban vásárszabadalmat kapott, Mária Terézia mezővárossá emelte, s az is, hogy fontos és forgalmas útvonalba esett. Itteni uradalomból vittek először svájci eredetű borjúkat a vásárokra, az abonyiakat a környéken azóta is „tarkabornyúsoknak” hívják.

A jómódú nemesi származású bojári Vigyázó családnak a sarja bojári Vigyázó József (17561806) királyi udvarnok, sokszor volt Bécsben, terjedelmes birtokállománya volt. Második felesége révén vattai Battha Jozefával (17681813) kapta az abonyi, tószegi, újkécskei és paládicsi nagybirtokokat.

Az 1831. év egyike volt a legrémesebb esztendőknek, melyek a tatár s török háborúk pusztítása óta az országot érték. Ez a kolerajárvány volt. A városnak jóformán tizedrésze elhalálozott. A század évtizedeiben a kolera – járvány, tűzvészek, gyújtogatások, marhavész, fegyveres rablóbandák tartották rémületben a lakosságot.

Az év (1847) legnevezetesebb eseménye volt a vasút ünnepélyes megnyitása. 1849. január 25-én Perczel Mór honvédtábornok katonái Abony városa mellett arattak győzelmet a császári csapatok felett. A bukás után Abonyban egy káplár és 5 zsandár helyeztetett el, ellátásukról a város gondoskodott. Sőt Abony katonai helyállomássá lépett elő.

A megyei közgyűlés 1883-ban újra rendezte a megye járásait, Abony a járás székhelye lett s a szolgabíró lakását Abonyba helyezte át. Helységünk mezőgazdasági jellegű település. Az 1900-as adatok szerint a mezőgazdaságban dolgozó keresők száma 3557 fő 6141 eltartottal.

1944.november 4-én szovjet és román csapatok foglalták el Abonyt. A politikai változásokat követően az újjáépítés időszaka következett. A község, amely 1950-ig az abonyi járás településeinek központja volt, előbb nagyközségi státuszt majd 1993-tól városi rangot kapott. Itt alakult meg az ország első falusi zeneiskolája.

Abonyi Kincskereső hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Fizetendő

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés terjesztés

Városi közéleti kétheti lap, megjelenik 5000 példányban a város közigazgatási határán belül, 16-20 oldalon A/4 méretben, ingyenesen a város 18.000 lakosának, az önkormányzat kiadásában.

Nyomott példány:    2024. második félév – Kéthetente 5.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente 5.000 db

PROMOTION SERVICE Nonprofit Kft. kiadó

Százhalombattai Hírtükör hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden második héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés hetén hétfőn 12 óráig!

Százhalombattai Hírtükör hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Apróhirdetés:    (max. 50 szó)       
Minimum 10 szónál       2000 Ft+áfa = 2540 Ft
+ Szavanként                     201 Ft+áfa =   255 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombatta. A középkorban területén több falu volt egyidőben. Nevének első tagja a határában húzódó vaskori halomsírokra utal. Ez a név Anonymusnál már szerepel latin fordításban, később oklevelek a falut említik. A második tag (terra azaz föld) Bathey és (insula azaz sziget) Bothey alakban fordul elő 1318-as oklevélben. Neve a mai összetett alakban 1903. óta szerepel

Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek, amit a Duna közelsége és e helyen valószínű átkelő volta segített. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. I. e. 1300 körül a halomsíros kultúra, az i.e. 12. században az urnamezős kultúra népe lakott a mai Százhalombatta területén. Az i. e. 7-6. században a vaskori hallstatti kultúra népe telepedett itt le. Az ő emlékük az előkelők több mint 122 halomsírja (ma már csak mintegy 90 ismerhető fel). A sírmező egy részén 6 hektárnyi területen ma a Régészeti Park terül el.

A nép földsáncot is épített települése védelmére. Az ideérkező és letelepedő kelták a Krisztus előtti 4. században fontos kereskedelmi központot találtak.  A római korban Matrica néven katonai tábor volt a város területén, amely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Az i.u. 1. században palánkvárat építettek a rómaiak, majd a 2. században kőerődítményt. A tábor a birodalom határán elhelyezkedő katonai út- és erődrendszer – római nevén a limes – szerves részévé vált. 

Honfoglaló magyarok megtelepedtek itt. A mai város területén a középkorban a XIII. századtól két faluról van tudomásunk. A Báté (Bathey, Bothey) falu lakói a római tábor területén építették fel templomukat. A falu első okleveles említése 1318-ból származik. A másik falu, a Százhalom a mai Óváros területén helyezkedett el, mely a városnak azóta is folyamatosan, tehát a legrégebben lakott része. A középkori oklevelekben (melyek főleg birtokperek és birtokadományokról szólnak) először 1430-ban olvasható „Százhalom” neve.

A török korban a helyi népesség megfogyatkozott. A település élete a XVII. század végén szorosan összekapcsolódik az akkor megindult délszláv nagy vándorlással (Velika Seoba). Számos Duna menti faluhoz hasonlóan ide is nagyobb számú szerb közösség telepedett be. 

19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban szerb és magyar nemzetiség élt. Százhalombatta a XX. század elejére már katolikus templommal, iskolával, kiépített vasúthálózattal, iparral (Téglagyár) büszkélkedhető, a „boldog békeidőszak” hangulatát árasztó kiegyensúlyozott kis településsé vált.

Az elmúlt század végén a legfontosabb szerepet az iparnak jutott. Rövid idő alatt (1962-65 között) egy 4000 fős mezőgazdasági faluból egy mintaszerű ipari várost kellett teremteni, annak teljes gazdasági, közösségi és kulturális infrastruktúrájával együtt. A Barátság kőolajvezeték végpontján az olajfinomító és az erőmű az itt élők munkájának és munkahelyének biztosítása mellett megalapozta a város gazdasági erejét is. 1970április 1-én Százhalombatta városi rangot kapott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés feladás


Kiemelési lehetőségek




1. sor
2. sor
3. sor
4. sor
5. sor
6. sor
7. sor
8. sor
9. sor
10. sor
11. sor
12. sor
13. sor

Tuti Tipp hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)1800 Ft (1420 Ft+áfa)

Tuti Tipp hirdetés1

Tuti Tipp hirdetés terjesztés

Megjelenik Jászberény, Alattyán, Jánoshida, Pusztamonostor, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Jászapáti, Jászboldogháza, Nagykáta, Tápióbicske, Tápiószentmárton, Farmos, Tápiószele, Heves településeken ingyenesen. A/4 méretben 8-16 oldal terjedelemben, színesben. 3 megyében közel 100.000 olvasó.

Tuti Tipp hirdetés 12

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente 27.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév  – Hetente  27.000 db

Tuti-Peso Kft. kiadó

Tuti Tipp hirdetés hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden kedden 14 óráig!

Tuti Tipp hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:                                               
Soronként  (40 karakter)               551 Ft+áfa = 700 Ft
További sorok                                 551 Ft+áfa = 700 Ft
Kedvezmény:
3 megjelenés felett soronként     472 Ft+áfa = 600 Ft

Kiemelés – pirossal vagy bolddal 315 Ft+áfa = +400 Ft  soronként

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tuti Tipp hirdetés

Jászberény. Régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

jászok által a 13. században benépesített tájegység, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban. Egy elmélet szerint a mandzsu-tunguz beri szavából származik, amely íjat jelent. A rekonstruálható berin jelentése íjász törzs, íjász nemzetség.

A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település.

Ekkor a várost nagy megrázkódtatások érték, kifosztásra került 1526-ban, majd 1536-ben is. Buda török kézre kerülésével a település határvidékre került és állandósultak a portyák. Először a magyarok akartak itt várat építeni, végül azonban a törökök húztak fel 1566-ban palánkvárat ferences kolostor köré. A törökök nem sokkal később, 1594-ben felgyújtották és elhagyták a palánkot menekülve a császáriak elől. Ezzel párhuzamosan a település lakossága is elmenekült és feltehetőleg nem is lakták egészen 1618-ig.

Végül 1685-ben szabadult fel a város a török uralom alól és indulhatott ismét fejlődésnek.

A jászok kiváltságai 1702-ben kerültek veszélybe, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio, magyarul önmegváltás.

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred. Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, az 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, mint a Lehel Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és jobb megélhetési biztonságot jelentettek.

A szocializmus évtizedeiben egy kifejezetten jól prosperáló város volt Jászberény. A város sokat köszönhetett a Lehel Hűtőgépgyár igazgatójának Gorjanc Ignácnak, aki befolyását kihasználva tartotta többször is a gyár forrásait a városban. Neki köszönhetően Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött.

Érdekességek: 2012-ben itt mérték a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget. Ebben az évben mindössze 324,5 mm csapadék hullott. 2016. nyarán bemutatásra került a „JÁSZOK” történelmi táncjáték, ami feldolgozza a jászok történelmét.

Tuti Tipp hirdetés

Régió hirdetés

Régió hirdetés 13

Régió hirdetés

Régió hirdetés 14

Régió hirdetés feladás

Hirdetés típusa


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Régió hirdetés ára

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Régió hirdetés 15

Régió terjesztési területek

Régió hirdetés terjesztés

Független, ingyenes, regionális újság :                                                        Terjesztése: Vecsés • Üllő • Monor • Monorierdő • Vasad • Csévharaszt • Bénye • Gomba •Nyáregyháza • Gyál • Gyömrő • Maglód településeken   immár 16 éve megjelenő független, ingyenes hírújságja. Megjelenik 8-16 színes A/4 oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  45.500 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  45.000 db

Régió Lapkiadó Kft. kiadó

Régió hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                                               január 14.                                                                                                 február 14.                                                                                             március 11.                                                                                                 április 1.                                                                                                           május 9.                                                                                                         június 3.                                                                                                               július 4.                                                                                                 augusztus 8.                                                                                   szeptember 12.                                                                                       október 10.                                                                                         november 7.                                                                                       december 5.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt minimum 10 munkanappal!

Régió hirdetési árak

Hirdetési tarifa: 

Apróhirdetés:                                                                                                  100 karakterig 11024 Ft+áfa = 14.000 Ft                                                    150 karakterig 14960 Ft+áfa = 19.000 Ft                                                        200 karakterig 19291 Ft+áfa = 24.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Régió hirdetés

Gyál. Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. András király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul alakban írva. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A törökök kiűzése után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság.

A századforduló idején Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, dr. Dőri Ferenc és Jálics Kálmán birtokaikból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből „egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal”. Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is.

Bár az Alsónémeditől önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak vége után, 1944december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es években a rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben.

A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is.

1997július 1-jénköztársasági elnökvárossá nyilvánította. Ezt minden nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

Látnivalók: Millenniumi park (Kőrösi út) + Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002) + Arany János-szobor (az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt) + Szent István-szobor (Szent István tér) + Kopjafa (Szent István tér) + Kálvin-szobor (2001 – Barth Károly alkotása) (Kálvin tér) + Széchenyi István-szobor (Kőrösi út-József Attila utca sarok) + Trianon-emlékmű (a városközpontban)

Régió hirdetés

Dunakanyar Régió hirdetés

Dunakanyar Régió hirdetés 16

Dunakanyar Régió hirdetés

Dunakanyar Régió hirdetés 17

Dunakanyar Régió hirdetés feladás

Hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Dunakanyar Régió hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Dunakanyar Régió hirdetés

Dunakanyar Régió terjesztés

A Dunakanyar legnagyobb példányszámú közéleti lapja kéthetente, csütörtökönként jelenik meg 30.000 példányban, melyet a Kiadó Őrbottyán, Veresegyház, Fót, Szentendre, Dunakeszi, Göd, Sződliget, Sződ, Vác, Verőce, Kismaros, Nagymaros, Zebegény és Szob háztartásaiba kézbesít, illetve terjeszt. A/3 méretben ingyenesen.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente 30.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Kéthetente  30.000 db

Médiaszolgáltató Kft. kiadó

Dunakanyar Régió hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten pénteken!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten pénteken 13 óráig!

Dunakanyar Régió hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  Változás!

Magán Apróhirdetés:
Minimum 10 szó                              1300 Ft+áfa =  1651 Ft
További szavak                                   158 Ft+áfa =    200 Ft
Közületi Apróhirdetés:
Minimum 10 szó                              2362 Ft+áfa =  3000 Ft                  
További szavak                                   236 Ft+áfa =    300 Ft  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                            kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Dunakanyar Régió hirdetés

Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus214-ben Caracalla és 375-ben II. Valentinianus császár. A 9. században a feltevések szerint Kurszán fejedelem használta a római tábor maradványait erődítményként, a hozzá tartozó település pedig mintegy egy kilométerrel északabbra, a mai Pap-sziget magasságában volt. Innen 10. századi sírok ismertek. A 12. században már a veszprémi püspökség oklevél-kiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először.

Az Árpád-ház idején udvarhely lett, vagyis a vándorló királyi ház egyik szálláshelye. A többi ilyenhez hasonlóan itt is egy templom, és a közelében épített királyi szállás képezte a városmagot.

A régi térképek Sanct Andreas Closter néven említik Szentendrét, ami arra utal, hogy a vásárváros alakult a kolostor körül és nem fordítva, a város területének jó része egészen a 16. század végéig a pilisi cisztercita rend tulajdona. A 16. századból származik egy záloglevél, amely szerint a Bükkös-patak mentén már álltak vízimalmok, amelyek később is a szentendrei ipar fontos részét képezték, valamint szintén I. Károly korabeli dokumentumból tudjuk, hogy elsősorban hajó- és szekérépítéssel foglalkoztak a helyiek.

1389-es első rigómezei csata hatására felkerekedők voltak az első, még kis számú menekülők. 1426-ban Brankovics György a Nándorfehérvárért cserébe kapott területek közt Szentendrét is megkapta. 1428-ban így már Brankovics birtokaira érkeztek azok, akik Galambóc és Nicsevó eleste után látták jobbnak az északra költözést. A török korban a város elnéptelenedett, az összeírásokban pusztaként szerepel. 

1684-ben szabadult fel Esztergom környéke a török uralom alól (a győztes szentendrei csatát Lotharingiai Károly vezette), de Ibrahim budai pasa fennhatóságát Szentendrén csak 1686-ban számolták fel végleg. 1687-ben ismét dalmátok, 1690-ben szerbek telepedtek le. A ma is látható belvárosi szerkezet 1785 és 1850 között alakult ki, amelyet a katonai felmérések térképeinek összehasonlításával lehet bizonyítani. A korábbi egytemplomos kisváros az újratelepülés után hét templomos kisvárossá alakult. A 19. század közepén magyarok, németek, szlovákok települtek be, ami megváltoztatta a település etnikai képét.

A 19. századi változások leginkább a város központjában láthatók, ahol a Szent János templom körbeépült, és elkezdett kialakulni a ma jellemző városkép a szűk utcákkal. A nagy változás jelentős mértékben az 1800-as tűzvésznek és az 1838 márciusi hatalmas árvíznek tulajdonítható, amely 177 házat döntött le a Belváros környékén. Szentendre 1872-ben kapta meg a rendezett tanácsú város jellegét,  Magyarország egyik legkisebb városa volt. A városi rang      visszavonására sosem került sor, de a török időkben elnéptelenedő terület természetszerűleg nem szerepelt a városok listájában. 

Alapvetően három gazdasági ágazat működött: a szőlő- és bortermelés, az ipar, a kereskedelem és szállítás. Éltek még rajtuk kívül Szentendrén hajósok, révészek, molnárok, bérkocsisok, hajóvontatók, szappanfőzők, festők, pékek és pipakészítők. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2021-ben elérte a 28.040 főt. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett.

Dunakanyar Régió hirdetés