Budakeszi Hírmondó hirdetés

Budakeszi Hírmondó hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám.
Írja be a kért hirdetés szövegét.
A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni.
Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség.
Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia!
A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Budakeszi Hírmondó hirdetés terjesztés
A Budakeszi Hírmondó ingyenes közéleti hírmagazin, amely havonta 24 színes oldalon 5.800 példányban jelenik meg és ingyenesen terjesztik a város 16.000 lakosának postaládájába.
Megjelenik 32 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 5.800 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 5.800 db
Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft. kiadó
Budakeszi Hírmondó hirdetés megrendelés

Budakeszi Hírmondó hirdetés megjelenés
Megjelenés: Minden hónap utolsó péntekén!
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Minden hónap 15.-én 13 óráig!
Budakeszi Hírmondó hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági apróhirdetés: (Max. 60 szó)
Minimum 30 szó 2205 Ft+áfa = 2800 Ft További szavak 94 Ft+áfa = 120 Ft
Álláshirdetés 30 szóig ingyenes További szavak 118 Ft+áfa = 150 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Budakeszi Hírmondó hirdetés
cióbanBudakeszi (németül: Wudigess) város a budapesti agglomerá-cióban, Pest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.
A város területén már az újkőkorszakban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett. A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra. 1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt.
A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat indult a Szép Juhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1932-től már közvetlen BART buszjárat közlekedett Budapest és Budakeszi között. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.
A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált. A szubur- banizáció során számos jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A település híres lakosa volt Erkel Ferenc.
A Fekete-hegy körüli erdő a Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Vadaspark határában a Telki felé tartó műúttól a Petneházyréten és Juliannamajoron át Nagykovácsiig húzódó rozsdás vadkerítés, illetve az azon túl élő szintén népes – az emberre többnyire veszélytelen – vadállat állomány is jelez. Az 1970-es években épült a József Attila lakótelep. 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.
A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek hétvégente sok kirándulni vágyót vonzanak. A településen borászat működik, ahol borkóstolásra is van lehetőség. A boraikat a helyi Borháló üzletben értékesítik. 2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.













