Nyugati Napló hirdetés
Nyugati Napló hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Nyugati Napló hirdetés megrendelés
Nyugati Napló hirdetés terjesztés
A Nyugati Napló új lapként Zala, Vas, Somogy és Veszprém vármegyében jelenik meg térítésmentesen és érhető el egyre több településen, ismertebb helyeken: múzeumokban, a rendőrség kapitányságain, önkormányzatoknál, boltokban, könyvtárakban, szállodákban és több településen a postaládákban is.. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/3 méretben, 12-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 10.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 10.000 db
Nyugati Média Kft. kiadó
Nyugati Napló hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap első hetében (nyáron kéthetente)
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 20.-án 12 óráig!
Nyugati Napló hirdetési Árak
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/45 41×45 mm 12.000 Ft+áfa = 15.240 Ft 1/95 94×45, 45×95 mm 22.000 Ft+áfa = 27.940 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Nyugati Napló hirdetés
Hévíz. Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye és a Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.
A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38 C°-ot, és télen sem csökken 24-26 C° alá.
Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. Egy ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult.
A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.
A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik. Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke.
A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. aminek idővel mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról érkeztek a gyógyulni vágyók. A Festetics család 1905-ben haszonbérbe adta Reischl Vencel keszthelyi sörgyárosnak, aki további fejlesztésekbe fogott és a fürdő országos hírt szerzett. 1920-tól látványos fejlődésnek indult.
A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott. A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után.
Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.
A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava 4,4 hektáros nagyságú tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító enyhén radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, s a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek a gyógytényezők különleges értékeit képviselik.
