Keresés

Lokáció hirdetés

Lokáció hirdetés 1

Lokáció hirdetés

Lokáció hirdetés 2

Lokáció hirdetés feladás

Keretes színes hirdetés tipus



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Lokáció hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Lokáció hirdetés1

Lokáció hirdetés terjesztési területek

Lokáció hirdetés 3

Lokáció hirdetés terjesztés

A Régió c. Lap melléklete, ingyenes, regionális újság :                                   Terjesztése: Vecsés • Üllő • Monor • Monorierdő • Vasad • Csévharaszt • Bénye • Gomba •Nyáregyháza • Gyál • Gyömrő • Maglód településeken 80.000 fős lakosságnak,  immár 16 éve megjelenő független, ingyenes hírújságja. Megjelenik 8-16 színes A/4 oldalon. – megjelenik a Régió újság mellékleteként.

 Nyomott példány:    2025 második félév  – Havonta 44.500 db         Terjesztett példány: 2025 második félév  – Havonta 44.000 db

Régió Lapkiadó Kft. kiadó

Lokáció hirdetés megjelenés

Megjelenés:
 január 14.                                                                                                 február 14.                                                                                             március 11.                                                                                                 április 1.                                                                                                           május 9.                                                                                                         június 3.                                                                                                               július 4.                                                                                                 augusztus 8.                                                                                   szeptember 12.                                                                                       október 10.                                                                                         november 7.                                                                                       december 5.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt minimum 10 munkanappal.

Lokáció hirdetési árak

Hirdetési tarifa

Keretes színes hirdetés:                                                                                      Méret: 47×31 mm
              12.803 Ft+áfa = 16.260 Ft (Max. 15 szó)                                  Méret: 47×47 mm                                                                                                              25.669 Ft+áfa = 32.600 Ft (Max. 25 szó)  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Lokáció hirdetés

VECSÉS. A város első ismert okleveles említése 1318-ból származik. A község nevének formái: (Vecsés), Vetsés, Vechés, Vetsis, Vethisis, Vetschés, sőt Vértsésnek is írták annak idején. A Magyar Nagylexikon Vecherch-nek emlegeti. Mai német formája: Wetschesch.

1434-ben, mint helységnév szerepel, és megjelenik a Halomi vagy Halmi család, mint vecsési birtokos família neve is. Egy 1434. évi oklevél szerint Halomi Zsigmond utód nélkül halt meg és az így gazdátlanul maradt Halom és Vechés nevű birtokrészeket Erzsébet királynő 1440. január 7-én kiadott rendeletével örökjogon Bothos Péternek és testvérének, István váci és váradi éneklő-kanonokoknak ajándékozta. 1489-ben a Borsfiaké lett Vecsés.

A 150 évig tartó török megszállás alatt 1591-ben még adót fizettek a vecsésiek a töröknek. Erről a török összeírás adatai tanúskodnak. 1633-ban és 1634-ben a török fejadó-összeírásokban már Vecsés nem szerepel. Valószínűleg ekkor vált pusztává a terület. Pest vármegye törvényhatósága ebben az időben a füleki várban székelt.

Az akkori birtokos lányát, Klárát, 1715-ben Ráday Pál vette feleségül, aki a hozomány részeként megkapta Vecsés és Halom pusztát. akitől gróf Grassalkovich Antal vásárolta meg (1730) 9798 holdat 5400 Ft-ért, és a gödöllői uradalomhoz csatolta.

A török kiűzése után Bécsben felállították a neoacquistica commissiót (magyarul újszerzeményi bizottságot), mely a felszabadított területek birtokviszonyainak rendezését kapta feladatul. A bizottság előtt Ráday Pál nem tudta okmányokkal bizonyítani Vecsésre és Halom pusztára vonatkozó tulajdonjogát, mert iratai elvesztek. Ekkor állt mellé I. Grassalkovich Antal, aki kamarai igazgató volt és háromszori házasságkötéseivel óriási vagyont szerzett: csak Pest megyében 135 000 katasztrális hold birtoka volt

A török uralom után Vecsés története 1786 meghatározó fordulatot hozott; ekkor született meg az újkori Vecsés. II. Grassalkovich Antal Pozsonyban keltezett telepítési felhívása nyomán ugyanis kereken 50 család érkezett ide: 30 német, 10 magyar és 10 szlovák nevű család. A német („sváb”) családok korábbi Grassalkovich telepítésű falvakból és a budai oldalról érkeztek. A magyar és szlovák nevűek minden bizonnyal a szomszédos falvakból.

Vecsés kilenc év alatt egységesen német nyelvű településsé lett. Ez olvasható az 1797-től vezetett historia domusban: az 1240 fős lakosságból csak 100 fő tudott magyarul, és szinte egyöntetűen katolikusok voltak.

A 19. század közepére megépült a (Vecsést is érintő) Pest–Szolnok-vasútvonal. Pest, Buda és Óbuda egyesítése (1873) és azt ezt követő fellendülés sokakat vonzott a főváros közelébe. Ezek hatására Vecsés etnikai összetétele is változásnak indult.

Közigazgatásilag Vecsés a 18. század végéig Pest-Pilis-Solt vármegye váci, majd pesti járásához tartozott, 1876-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monori járásához sorolták. Nagyközségi rangját Vecsés 1950-ben elveszítette, és csak 1969-ben nyerte vissza. újabb fellendülés 1990-től figyelhető meg a település életében. 2001. július 1-jén Vecsés városi rangot kapott, és lakosságszáma mára mintegy 21 000 fő körülire duzzadt. 2022. november 21-én a város délkeleti határában kőolajat találtak.

Lokáció hirdetés

Sárga Hirdető hirdetés

Sárga Hirdető hirdetés

Sárga Hirdető hirdetés

Sárga Hirdető hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Sárga Hirdető hirdetés megrendelés

Sárga Hirdető hirdetés

Sárga Hirdető hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése 39 településen: Tamási, Dombóvár, Belecska, Csibrák, Dalmand, Diósberény, Döbrököz, Dúzs, Értény, Felsőnyék, Forrnád, Fürged, Gyönk, Gyulaj, Hőgyész, Iregszemcse, Keszőhidegkút, Kisszékely, Kocsola, Koppányszántó, Kurd, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pári, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tab, Tolnanémedi, Újireg és Varság településeken.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  12.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  12.000 db

King Company Kft. kiadó

Sárga Hirdető hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten kedd és péntek között

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Megelőző 2 héttel hétfő 12 óráig!

Sárga Hirdető hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)

20 szóig 1142 Ft+áfa = 1450 Ft

+ szavak     47 Ft+áfa =     60 Ft/szó     

Kiemelve (vastagon szedve)

20 szóig 1299 Ft+áfa = 1650 Ft

+ szavak     47 Ft+áfa =     60 Ft/szó                             

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés                                   színes

½     45×20 mm                 1732 Ft+áfa = 2200 Ft       2441 Ft+áfa = 3100 Ft

1/3   45×29 mm                2441 Ft+áfa = 3100 Ft       3386 Ft+áfa = 4300 Ft

1/4   45×38, 92×20 mm   2992 Ft+áfa = 3800 Ft       4331 Ft+áfa = 5500 Ft

1/5   45×48 mm                3543 Ft+áfa = 4500 Ft       5276 Ft+áfa = 6700 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                        kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Sárga Hirdető hirdetés

Tamási. A város Tolna vármegyében, a Tamási járás központja. A Szent Tamásról elnevezett, hozzávetőlegesen 8000 fős település mindössze 30 kilométerre található délre a Balatontól. A települést − 1984 óta visel városi rangot.

E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. Ezt azok a 3700 éves bronzkori leletek is bizonyítják, melyet a Várhegyen találtak. a központban található katolikus templom pedig az ókori templom romjaira épült.. A régészeti leletek tanúsága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé. A középkorban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és Tolna vármegye egyik jelentős mezővárosává fejlődött.

Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. Az 1525−1665 közötti időszakban a területet a betörő törökök foglalták el.  A török terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna vármegye vidékét. A település a török hódoltság alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.

A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A település 1730-ban már mezővárosként szerepelt az összeírásokban. A Dél-Dunántúlon a meggyérült lakosság miatt német bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A német ajkú népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.

Ebben a főként mezőgazdasági városban találhatók a vár romjai, amelyeket a hódító osztrákok döntően az 1848–1849-es szabadságharc után bontottak le. A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek ide.

A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek ide. 1945−1989 között a város határában lévő szovjet laktanyát a megszálló erők kivonulása óta lakóépületként hasznosítják.

Az 1945−1989 közötti időszakban a budapesti párthivatalnokok itt szerveztek nagy vadászatokat, utána pedig nagy tivornyákat. Itt, mintegy 7,8 hektáros területén él a világ egyik legnagyobb dámszarvasállománya. A közeli Pacsmag-tó környékén vízimadarak és ragadozó madarak madármegfigyelésére szaktáborokat szerveznek, ornitológusok vezetésével.

Az 1960-as évektől a szocialista vidékfejlesztés idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, melynek következtében 1984-ben városi címet nyert.

Nevezetességek: A város legfőbb nevezetessége a Várhegy alatti termálfürdő, ami Tolna vármegye jelentős fürdőhelyeinek egyike. Kútját 1967–69 között fúrták, 2011-ben újították fel. + Esterházy-vadászkastély (18. század) + Vadászmúzeum Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római kori Minerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva. + Nevezetes vadász erdőjéhez, a tamási vadasparkhoz a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra. +

 Az 1775-ben emelt Miklósvárat 1819-ben átépítették. + A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. + Gyulaji erdő + Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág + DámPont Ökoturisztikai Látogatóközpont – ebben az Esterházyaik híres vadaskertjéről és a város múltjáról is számos érdekességet megtudhatunk.

Sárga Hirdető hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés megrendelés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Dombóvár és vonzáskörzete 18.000 példány – 22 településen. Megjelenés csütörtökön-pénteken. Terjesztés: DOMBÓVÁR, Sásd, Vásárosdombó, Kapospula, Kaposszekcső, Szőlőhegy, Attala, Csoma,Szabadi, Csikóstőttős, Mágocs, Bikal, Döbrököz, Kurd, Dalmand, Kocsola, Alsóhetény, Nak, Liget-lakótelep, Szakcs, Jágónak és Várong településeken.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  18.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  18.000 db

Basámi Nyomdaipari Kft. kiadó

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten csütörtökön-pénteken.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedd 12 óráig!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

 Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 20 szó)

          30 szóig 1181 Ft+áfa = 1500 Ft

Kiemelés:        +394 Ft+áfa =    500 Ft  (negatív vagy szín)    

Szolgáltatás Apróhirdetés:       (Max. 20 szó)

          30 szóig 2835 Ft+áfa = 3600 Ft

Gyász, Megemlékezés:       (Max. 30 szó)

          30 szóig 5512 Ft+áfa = 7000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                          kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum). Újdombóvár helyén a római korban Pons Sociorum Mansuectina (Kapos folyó átkelő) néven létezett itt egy híd, míg egy közeli falu helyén, Alsóhetényben katonai erőd működött (a szabálytalan négyzetet formázó erőd falainak hossza összesen 1879 méter, területe 21 hektár volt).

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt, téglából épült vártorony, amely a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette, és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543–44. évi hadjáratban.

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között 1514-ben felülvizsgálták Werbőczy Hármaskönyvét (Tripartitum), amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást. Ebben az egykori várban tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. Itt szerezte „Jáson és Medea” című művét. A török hódítás után, az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. 

A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak a település életében. Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el az első, majd 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.

A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült. 1944. december 1-jén bevonultak a szovjet csapatok. Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as–1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. 1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították. 1973. május 19-én adták át a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejét jelentő Gunaras termál-, és gyógyfürdőt.

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szatmári Szó hirdetés megrendelés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztve: Mátészalka, és Fehérgyarmat települések minden lakásába, plusz Nyírmeggyes,  Kocsord Ópályi, Nyírparasznya, Nagydobos, Vásárosnamény, Szamosszeg, Szamoskér, Tunyogmatolcs, Fehérgyarmat, Győrtelek, Porcsalma, Tyukod, Ököritófülpös, Pátyod, Csenger, Csengersima, Jármi, Papos, őr, Vaja, Kántorjánosi, Hodász, Nyírcsászári, Nyírbátor, Nyírkáta, Nyírcsaholy, Fábiánháza, Tiborszállás, Nagyecsed, Mérk, Vállaj, Penyige, Mánd, Fülesd, Kölcse, Sonkád, Tiszabecs, Kömörő, Túristvándi, Szatmárcseke, Tiszakóród, Tiszacsécse, Milota, Kisar, Nagyar, Tivadar, Gulács, Jánd, Tarpa, Nábrád, Kérsemjén, Panyola, Olcsvaapáti, Olcsva, Gergelyiugornya, Zsarolyán, Jánkmajtis, Kisnamény, Gacsály, Rozsály, Tisztaberek, Túrricse, Csaholc, Vámosoroszi, Kisszekeres és Nagyszekeres települések legforgalmasabb pontjain.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Kéthetente  18.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Kéthetente  18.000 db

Szamosi István Gyula E.V. kiadó

Szatmári Szó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páratlan héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Szatmári Szó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)

Minimum 10 szó      1969 Ft+áfa = 2500 Ft

+ további szavak         118 Ft+áfa =   150 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                       kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szatmári Szó hirdetés

Fehérgyarmat. A város az Erdőhát központja, kilencezer lakosú kisváros az ország északkeleti szögletében. Nevének utótagja arra utal, hogy itt, a Tisza, a Szamos és a Túr meghatározta háromszögben telepedett le a honfoglaló Gyarmat törzsének egy része a X. század végén. A Garmath helységnév már egy XIV. század eleji okiratban olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy őseink ezt a vidéket tartós szálláshelynek tekintették. A település tekintélyére utal, hogy 1387-ben újabb okiratban említik, ezúttal Germadnak nevezve, egy 1403-ból származó másikban pedig Jarmath-ként említve.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város – a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető – fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az első birtokosa a gyarmati Matucsinai nemzetség volt, de hűtlenségük miatt Zsigmond király 1436-ban elvette tőlük és a Báthoriaknak adta az egész uradalmat, amelyhez a környező falvak is tartoztak. Egy 1576-ból származó okirat szerint a város évi négy vásár tartására kapott jogot. Ez azt igazolja, hogy fejlődése töretlen maradt, és egyre inkább a környék központjává vált.

Később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György 

erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése, 1643-ban állt itt egy udvarházuk, amelyet 1688-ra kétemeletesre bővítettek, és több jelentős gazdasági épület is csatlakozott hozzá. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár (udvarház köré építzett földbástyák), amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A rettegett betegség, a kolera Gyarmatot sem kerülte el. A legsúlyosabb veszteséget 1742-ben szenvedte el a város: 470 ember halt meg a járvány során, a lakosságnak közel egyharmada, majd 1834-ben a feketehimlő, 1836-ban ismét a kolera pusztított a környéken.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, bíróság működött, aminek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. 1895-ben, majd 1900-ban tűzvész pusztított; a legutóbbi során még a katolikus templom és a városháza is leégett. 1898-ban megépült a Fehérgyarmatot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződésig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. 

A folyókkal gazdagon körülvett települést az évszázadok során többször is sújtotta árvíz. Ezek közül a legszámottevőbb 1899-ben pusztított a városban. Az 1920-as trianoni békekötés következtében Fehérgyarmat hatásköre jelentősen módosult a térségben. Határszéli településsé változott, és nem volt már szükség arra a transzmissziós szerepre, amelyet korábban betöltött Beregszász és Szatmárnémeti felé.

1978-ban kapott városi rangot az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek „köszönheti” az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

Rendezvények: Gyarmati Vigasságok minden év augusztus 20-ához legközelebb eső szombat és vasárnap.

Szatmári Szó hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Nyíregyházi Napló hirdetés megrendelés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés terjesztés

Önkormányzati újság. Megjelenik minden héten pénteken, terjesztik a város közigazgatási határain belül a 116.000 lakos postaládájába,  A/3 méretben 12-16 oldalon.

 Nyomott példány:         2025. második félév  – kéthetente 56.500 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  kéthetente 56.000 db

Város-kép Nonprofit Kft.  kiadó

Nyíregyházi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten szerdán 12 óra!

Nyíregyházi Napló hirdetési árak

    Árak:      

           1/50     41×47 mm                  15.748 Ft+áfa = 20.000 Ft

           1/100   41×96 mm                  31.496 Ft+áfa = 40.000 Ft

           2/50     85,8×47 mm               31.496 Ft+áfa = 40.000 Ft

           2/75     85,8×72,5 mm            47.244 Ft+áfa = 60.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyháza.  Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt.

A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban a Dessewffy, majd 1824-ben a Károlyi családtól örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: a várost 1859-ban érte el a vasút, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés (1911) is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Tanácsköztársaság után Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt. A második világháború után több száz családot telepítettek át a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében. A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához, majd 1978. december 31-től maga Oros is Nyíregyháza részévé vált. Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város.

Rendezvények: Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje,  augusztus-szeptemberben + Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál + Cantemus Fesztivál, a kétévente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. + Helló Nyíregyháza! + Szelektív Szombat + Tirpák Fesztivál

Nyíregyházi Napló hirdetés