Keresés

Szentesi Élet hirdetés

Szentesi Élet hirdetés 1

Szentesi Élet hirdetés

Szentesi Élet hirdetés 2

Szentesi Élet hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám.

Írja be a kért hirdetés szövegét.

A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. 

Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség.

Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia!

A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szentesi Élet hirdetés terjesztés

A Szentesi Élet c. lap 14.000 példányban készül, a város 26.000 ezer lakója számára ingyenesen. Terjesztése ingatlanonként egy-egy példány házhoz szállításával történik. Terjesztik továbbá a környező 12 településen még a Hunor-Coop üzletekben, élelmiszer kisboltokban. A Szentesi Élet megjelenése: A4 méretű, 12-16 oldal színes belívvel, műnyomó papíron.

Megjelenik 16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente 14.000 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  Hetente 14.000 db

Szentesi Élet Kft. kiadó

Szentesi Élet hirdetés2

Szentesi Élet hirdetés megrendelés

Szentesi Élet hirdetés
Szentesi Élet hirdetés

Szentesi Élet hirdetés

Szentesi Élet hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden páratlan héten hétfőn

Anyagleadás (fizetéssel együtt):      Megjelenés előtt 2 héttel 12-óráig!

Szentesi Élet hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági apróhirdetés:        

Max. 20 szó                                                  787 Ft+áfa = 1.000 Ft                                                             

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                       

Szentesi Élet hirdetés

Szentes. Egyes feltevések szerint Szentes térségében, a Tisza–Körös szögletében állott Attila (433–453) sátorvárosa, vélhetően a hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő.  A legkorábbi írásos emlék a Kurca nevét örökítette meg, amely I. Géza (1074–1077) 1075-ben kelt oklevelében fordul elő először Curica alakban. A település legkorábbi említését birtokosztás kapcsán egy 1332-ben kelt oklevél tartotta fenn Scenthus (Szentüs) alakban; akkor már az Ond törzséből származó Bor-Kalán nemzetség birtoka. A későbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá.

Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. A család a XV. század második felében kihalt, ettől kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai, egy 1332-ből származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott településnek számított.

Az 1526. évi mohácsi csatavesztés után Erdély és a Tiszántúl (benne Szentös falu) Szapolyai (Zápolya) János, majd fia, János Zsigmond fennhatósága alá került, kiknek hatalmát a török szultán biztosította. A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az 1566. évi török hadjárat során élték át. Szentes viszonylag hamar kiheverte a pusztítást. Fejlődését jelzi, hogy I. Ferdinánd 1564-ben kelt adománylevele már oppidumként (mezővárosként) említi a települést.

A tizenöt éves háború idején (1593–1606) ismét lángba borult a vidék a várost kifosztották, utoljára 1693-ban a krími tatárok fosztották ki és perzselték fel a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár szorongatott védőinek.

A török hódoltság megszűnése után felgyorsult a betelepülése. A szentesiek ezt „negyedik megülésnek” mondták, utalva arra, hogy az elmúlt időszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniuk és újjáépíteniük városukat. A hagyományos vármegyei közigazgatást nem állították helyre, hanem katonai határőrvidékként – a szegedi kamarai felügyelőség (prefektorátus) útján – közvetlenül Bécsből igazgatták.

A törökök után 1709-10-ben a pestis érkezett a városba. A Rákóczi szabadságharc idején a krónikás feljegyzése szerint Szentesre három ízben zúdult veszedelem: egyszer a császári hadak fosztották ki, két alkalommal pedig a rácok. A 18. század elején báró Harruckern János György fellendítette a város gazdaságát a város népessége gyorsan nőtt, néhány évtized alatt ismét virágzó mezőváros lett. 1730-ban három országos vásár tartására szóló privilégiumot kaptak III. Károly (1711–1740) királytól.

A viszonylagos gazdagságot átmenetileg lerontotta az 1760. április 7-én kiütött hatalmas tűzvész, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A báró 1775-ben elhunyt. Fiú gyermeke nem született, így vele a család férfiágon kihalt. A birodalom utóbb női ágon három főúri család között került felosztásra (Wenckheim, Stockhammer, Károlyi családok).

1836.január 10-én a földesurak megbízottai és Szentes birtokos lakói aláírták az örökváltsági és a legelőelkülönítési szerződést. A váltságösszeget 20 év alatt kellett törleszteni 5%-os kamattal, megnyílt az út a gyorsabb ütemű fejlődés előtt. Ezt erősítette az 1847-ben elnyert negyedik országos vásár tartására jogosító oklevél, amely segítette a termények és jószágok értékesítését. 1848-ban Szentes nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyűlési képviselő választásának jogát.

1865-ben Szentest megfosztották rendezett tanácsú jogállásától, s a városi szervezet helyébe visszaállították a szabadságharc előtti falusi „kupaktanács” rendszert. Az 1867. évi kiegyezés után Szentes visszanyerte a városi jogállást.Szentes 1883 és 1950 között Csongrád vármegye székhelye volt.

Szentesi Élet hirdetés

Csongrádi Hírek hirdetés

Csongrádi Hírek hirdetés 4

Csongrádi Hírek hirdetés

Csongrádi Hírek hirdetés 5

Csongrádi Hírek hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám.

Írja be a kért hirdetés szövegét.

A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. 

Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség.

Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia!

A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Csongrádi Hírek hirdetés megrendelés

Csongrádi Hírek hirdetés terjesztés

A lap 5000 példányban készül, a város 16.000 lakójának számára, ingyenesen. Terjesztése ingatlanonként egy-egy példány házhoz szállításával történik. A Csongrádi Hírlap megjelenése: A4 méretű, 12-16 oldal színes belívvel, műnyomó papíron.

Megjelenik 16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta 5.000 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  Havonta 5.000 db

Csongrád TV Kft. kiadó

Csongrádi Hírek hirdetés 6
Csongrádi Hírek hirdetés

Csongrádi Hírek hirdetés

Csongrádi Hírek hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden hónap első péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):      Előző héten péntek 12-óráig!

Csongrádi Hírek hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés:             

1/32 oldal    445 x 30,5 mm                            4.094 Ft+áfa =   5.200 Ft        1/16 oldal    44,5 x 42 mm                              5.039 Ft+áfa =   6.400 Ft    1/16 oldal    44,5 x 65 mm                              5.512 Ft+áfa =   7.000 Ft    1/10 oldal    44,5 x 88 mm                              5.984 Ft+áfa =   7.600 Ft      1/10 oldal    93 x 42 mm                                 6.378 Ft+áfa =   8.100 Ft     1/8 oldal      93×65 mm                                  6.929 Ft+áfa =    8.800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                              

Csongrádi Hírek hirdetés

Neve déli szláv nyelvből alakult ki, eredeti jelentése „fekete (földből való) vár”. A földvára a 17-18. század folyamán elpusztult, ma már nem találni a nyomát. A Csongrád név első említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében maradt fent. A magyar honfoglalás, itt a Tisza-menti földvárakban és sáncokban rejtőző szláv lakosság teljes legyőzésével ment végbe.

Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet Csernigrádnak (fekete várnak) neveztek el, innen eredhet a város neve.

A 11. században Szent István Csongrád vármegye központjává tette. Földrajzi fekvésénél fogva elsőségi jogot nyer, mert mint védelmi központ már a megye őskorában székhely lett. Okleveles emlékek­ben 1075-től fordul elő neve, amely Csurnugrad név alakban általánosan elterjedt.

A békés fejlődést hol az árvizek, hol a külső ellenség zavarta meg. így 1091-ben a kunok pusztítása, amikor a lakosság zömét rabszolgának ad­ták el. Ez időben Csongrád királyi birtok és a vár fenntartása a jelenlevő lakosság kötelessége volt. Közvetett bizonyítékok mutatják, hogy 1241-ben a tatárok perzselték fel és ölték halomra a lakosságot. Nyoma sem maradt az egykori életnek.

A tatárjárás után IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyet. Királyi hívásra a tatárjárás előtt kivándorolt kunok is visszaköltöztek. Zsigmond király uralkodása alatt Csongrád népessége és anyagi helyzete folytán városi rangot ért el. Első eladományozásáról az 1439. évből tudunk, mikor a szegedi királyi vár kötelékéből kivette Albert király és nejének, Erzsébet királynénak adományozta. Az akkori okleveles gya­korlat szerint a neve Chongrad, vagyis ekkor már szinte kialakult a név mai formája.

A hódolt­ság kora 1541 után állandósult, török közigazgatás, hadiszervezet ült a meghódított területek felett. A településeknek a megmeneküléshez csak egy mód volt: engedelmeskedni és az adót pontosan fizetni. A tö­rök hódoltság elején Csongrád lakosságának magyar jellege meg­változott a rácok (szerbek) letelepedésével. Ők ekkor külön elhatárolt városnegyedekben telepedtek meg. A magyar lakosság zárt egységben, az előb­biekhez hasonlóan, külön területen, de állandó ellentétek között élt a rácokkal.

Csongrád régi várát kellő át­alakítással újból használatra alkalmassá építették át jobbágy-ingyenmunkával. Az 1550-es évek után állandó őrsége volt 142—150 főnyi létszámmal. A csongrádi Párkányban szolgáló török katonaság a vidék nyugalmára és védelmére volt rendelve. 1568—69-ben a szolnoki szandzsákba osztották be Csongrádot. Evlija Cselebi történetíró 1665 táján még említést tesz a csongrádi kis földvárról, mecsetekről, elemi iskoláról, medreszéről, fogadóról és apró bazárról. 1686-ban, miközben megszabadult a török igától, kirabolták, kifosztották és a földvár is nemsokára elpusztult.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett. Leírás a településről a 18. század végétől új erővel fejlődött. Az 1831—32. évi kolerajárvány nagy pusztítást vitt végbe. Lakóinak a szabadság- harcban való részvétele miatt a császáriak 1849-ben felgyújtották a várost. A kiegyezés után indult meg egy viszonylagos iparfejlődés, amely azonban a település agrár jellegét nem módosította.

A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma. 1923-ban ismét járási jogú város lett, ekkor a a la­kosság közel 40%-a tanyán élt.

Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált. A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.

Csongrádi Hírek hirdetés

Dabasi Újság hirdetés

Dabasi Újság hirdetés 7

Dabasi Újság hirdetés

Dabasi Újság hirdetés 8

Dabasi Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Dabasi Újság hirdetés terjesztés

A lap 6900 példányban készül, a város lakói számára ingyenesen. Terjesztése ingatlanonként egy-egy példány házhoz szállításával történik a 18.000 lakoshoz. A Dabasi Újság megjelenése: 20 – 24 oldal, A4 méretű, színes borítóval, 8 oldal színes és 12-16 oldal fekete-fehér belívvel, műnyomó és offszet papíron.

Megjelenik minden hónap utolsó hetében..

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta 6.900 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  Havonta 6.900 db

Pressman Nyomdaipari Bt. kiadó

Dabasi Újság hirdetés

Dabasi Újság hirdetés megrendelés

Dabasi Újság hirdetés

Dabasi Újság hirdetés

Dabasi Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden hónap 10.-e körül

Anyagleadás (fizetéssel együtt):      Előző hónap 20.-án 13 óráig!

Dabasi Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés:             (Max. 20 szó)

1/32 oldal    fekete-fehér                                                                                        41,5 x 29 mm                            10.000 Ft+áfa = 12.700 Ft                      

1/32 oldal    színes                                                                                                  41,5 x 29 mm                            13.450 Ft+áfa = 17.082 Ft   

10% felár nem kész anyag esetén! 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                              

Dabasi Újság hirdetés

Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye. Alsódabas és Felsődabas egyesítésével keletkezett 1950-ben, majd 1966-ban hozzá csatolták Gyónt és Sárit is.

Először 1264-ben említik Dobos és Babos néven, valószínűleg a királyi dobosok lakhelyekén. Dabas első említése oklevelekben 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. 1345-ben Dabasi előnevű köznemesi család először szerepel az írott forrásokban. A tatárjárás lényegében elpusztította a két falut. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált.

1669-ben I. Lipót nádori adományként Halász Ferenc és György birtokába adja Dabast. A települések ismételt benépesedése csak a 18. század elején indult meg. Elsősorban katolikus szlovák és magyar jobbágycsaládok költöztek a területre. Az 1720-as években a Halász család vált Alsódabas és Gyón nagy részének tulajdonosává, mellettük még öt nemesi család volt birtokos. A birtokszerzést követő időszakban a település nagy fejlődésnek indult, népessége megsokszorozódott protestáns szlovák és magyar lakosokkal. 

Közben egy újabb falu, Felsődabas is kialakult, lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű és katolikus volt. 1783-ban Gyónon az evangélikusok felépítik templomukat. A 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak. Sári lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségű jobbágyok voltak, a 20. századig nagyban elzárkóztak a külvilágtól.

A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete is megindult, 1836-ban létrejött a nemesi alapítású Kaszinó. Az 1820-as, 30-as években Dabason és Gyónon klasszicista stílusú kúriák, udvarházak egész sora épül. Ebben az időszakban indult meg Alsódabas és Gyón iparosodása is, amelyhez kiegyezést követően a pesti járás déli részének közigazgatási funkciói is társultak. 

Amikor 1886-tól a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Alsódabas lett a Pesti közép járás székhelye, melynek elnevezése 1898-tól Alsódabasi, majd 1950-től Dabasi járás lett. Vasúti kapcsolata 1895-től van Budapesttel. 1916. december 31-én a Vay-kastélyban megnyílt Első Magyar Hadiárvaház.

 Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattal egyesítették. Az 1960-as években a község arculata nagyban megváltozott, amint a közintézmények, hivatalok új épületbe költöztek. 1966-ban Sári és Gyón is Dabas részévé vált, 1970-ben nagyközséggé lett majd 1984-től városi jogú nagyközségi rangot kapott majd 1989-ben várossá nyilvánították.  

Dabasi Újság hirdetés

Ráckevei Újság hirdetés

Ráckevei Újság hirdetés

Ráckevei Újság hirdetés

Ráckevei Újság hirdetés

Ráckevei Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Ráckevei Újság hirdetés terjesztés

A Ráckevei Újság ingyenes közéleti hírmagazin, amely havonta 24 színes oldalon 2.000 példányban jelenik meg és ingyenesen terjesztik a város 11.000 lakosának.

Megjelenik 24 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta 2.000 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  Havonta 2.000 db

Ráckeve Város Önkormányzata kiadó

Ráckevei Újság hirdetés1

Ráckevei Újság hirdetés megrendelés

Ráckevei Újság hirdetés

Ráckevei Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden hónap első szombatján

Anyagleadás (fizetéssel együtt):      Előző hónap 20.-án 13 óráig!

Ráckevei Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági apróhirdetés:             (Max. 30 szó)

Minimum 10 szó                     709 Ft+áfa =  900 Ft                              További szavak                          55 Ft+áfa =     70 Ft/szó

Tónussal kiemelt                                                                                   Minimum 10 szó                  945 Ft+áfa =  1200 Ft                                                              30 szóig                  79 Ft+áfa =     100 Ft/szó

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                     

Ráckevei Újság hirdetés

Ráckeve. Területe már a rézkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első ismert írásos említése 1212-ből való.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett itt le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), ami később Ráckevévé módosult. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték Magyarországon.) A 16. században török uralom alá került. A török háborúk idején feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A településre német telepesek érkeztek; ettől kezdve a helyi lakosságot három nemzetiség alkotja.

A 19. század végén járási székhely lett, de ekkora már elveszítette városi rangját. A századfordulón építették meg az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából a lebontott réginek a helyén készült el az új, ún. tornyos városháza, Szilágyi Lajos főszolgabíró szervezésében. A Tanácsköztársaság idején halálos áldozatot is követelő összecsapások folytak a településen. Az 1930-as években Ráckeve a „körök és egyletek” községének számított, virágzó kulturális élettel. Ekkor működött a Gyenes szikvíz üzem a településen.

A Vörös Hadsereg 1944. november 22-én szállta meg a várost, és elfoglalta a Savoyai-kastély épületét. A második világháborúban egy bombatalálat következtében megsemmisült a városháza nyugati szárnya, benne felbecsülhetetlen értékű dokumentumokkal, bírósági és községi iratokkal. A település jelentős iratállománya később, az 1956-os forradalom idején veszett el, a Ráckevei Rendőrkapitányság épületének elfoglalását követően, amelyet Rácz-Steller László rendőr adott át a felkelőknek, megakadályozva ezzel egy lehetséges.

1976-77-ben megkezdődött Ráckeve Nagyközség (önkormányzati rendszer) termelőszövetkezeti földjeinek parkerdősítése és a turizmus fejlesztése érdekében a kirándulóerdők telepítése, főként Szigetszentmárton (Tókerti Parkerdő) és Kiskunlacháza (Peregi Parkerdő) irányában. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot, amelyet 1983-ban Lázár György a minisztertanács elnöke is felkeresett. A szocialista időkben járási székhely volt, Raffay Béla tanácselnök kezdeményezésére szerezte vissza városi rangját a Gál Zoltán által átadott oklevéllel 1989. március 15-én.

2000 nyarán Fegyó János történész, múzeumigazgató kutatásai nyomán Horváth Nepomuki János, a Napóleon elleni háborúk ráckevei hőse emlékére elindult a „János Vitéz Napok”. 2017-ben – harminc év után – bezárt a Savoyai-kastély szállodája és étterme, amelyet azóta sem nyitottak meg újra.

Visszatérő rendezvények: Népművészeti Ház évadnyitója, Dr. Czerny Károly-emléktábla koszorúzása (március) + János Vitéz Napok (június első hétvégéje) + Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében) + Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 19.) + Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége) + Kis-Duna Maraton hosszútávfutó verseny + ÁSZOK Fesztivál (szeptember második hétvégéje) + Veterán Autók Találkozója (szeptember hónapban) + Duna-part Feszt

Ráckevei Újság hirdetés

Budakeszi Hírmondó hirdetés

Budakeszi Hírmondó hirdetés 11

Budakeszi Hírmondó hirdetés

Budakeszi Hírmondó hirdetés 12

Budakeszi Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám.

Írja be a kért hirdetés szövegét.

A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. 

Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség.

Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia!

A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Budakeszi Hírmondó hirdetés terjesztés

A Budakeszi Hírmondó ingyenes közéleti hírmagazin, amely havonta 24 színes oldalon 5.800 példányban jelenik meg és ingyenesen terjesztik a város 16.000 lakosának postaládájába.

Megjelenik 32 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta 5.800 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  Havonta 5.800 db

Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft.  kiadó

Budakeszi Hírmondó hirdetés megrendelés

Budakeszi Hírmondó hirdetés2
Budakeszi Hírmondó hirdetés

Budakeszi Hírmondó hirdetés

Budakeszi Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                         Minden hónap 10-dikéig

Anyagleadás (fizetéssel együtt):      Minden hónap 25-dike 13 óráig!

Budakeszi Hírmondó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági apróhirdetés:             (Max. 60 szó)

Minimum 30 szó                  2205 Ft+áfa =  2800 Ft                              További szavak                         94 Ft+áfa =     120 Ft

Álláshirdetés                                                                                                    30 szóig                                          ingyenes                                                        További szavak                        118 Ft+áfa =    150 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Budakeszi Hírmondó hirdetés

cióbanBudakeszi (németül: Wudigess) város a budapesti agglomerá-cióban, Pest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.

A város területén már az újkőkorszakban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett. A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra. 1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt.

 A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat indult a Szép Juhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1932-től már közvetlen BART buszjárat közlekedett Budapest és Budakeszi között. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált. A szubur- banizáció során számos jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A település híres lakosa volt Erkel Ferenc.

A Fekete-hegy körüli erdő a Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Vadaspark határában a Telki felé tartó műúttól a Petneházyréten és Juliannamajoron át Nagykovácsiig húzódó rozsdás vadkerítés, illetve az azon túl élő szintén népes – az emberre többnyire veszélytelen – vadállat állomány is jelez. Az 1970-es években épült a József Attila lakótelep. 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.

A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek hétvégente sok kirándulni vágyót vonzanak. A településen borászat működik, ahol borkóstolásra is van lehetőség. A boraikat a helyi Borháló üzletben értékesítik. 2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Budakeszi Hírmondó hirdetés