Sallay István
Mezőkövesdi Újság hirdetés
Mezőkövesdi Újság hirdetés
Mezőkövesdi Újság hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Mezőkövesdi Újság hirdetés megrendelés
Mezőkövesdi Újság hirdetés
Mezőkövesdi Újság hirdetés terjesztés
8000 példányban, 16 oldalas terjedelemben megjelenő, A/4- méretű ingyenes városi lap, mely kéthetente jut el Mezőkövesd 16.000 lakosához. Elsődlegesen információ átadó, tájékoztató jellegű. Obektív képet ad a város közérdekű, mindennapi életében meghatározó jelentőségű közéleti, kulturális, ifjúsági, gazdasági, egyházi, egészségügyi és sporteseményekről, illetve azok hátteréről, beruházásokról, programokról, a település lakóit érintő, érdeklő kérdésekről, töre-kedve a témák egyensúlyára. A lap története egészen 1897-ig nyúlik vissza, hiszen első száma, akkor még Mező-kövesd és vidéke címmel 1897. október 31-én jelent meg egészen 1927-ig. 2004. július 23-a mérföldkő volt a Mezőkövesdi Újság életében, kéthetente ingyenesen jut el a kiadvány minden háztartásba. 2012 januárjától már négy oldala (borító) jelenik meg színes nyomással.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 8.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 8.000 db
Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft. kiadó

Mezőkövesdi Újság hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap 10.-én
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző hónap harmadik hetének péntekén 12 óráig!
Mezőkövesdi Újság hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes fekete-fehér hirdetés
1/8 90×61 mm 12.000 Ft+áfa = 15.240 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Mezőkövesdi Újság hirdetés
Mezőkövesd. A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre. Az első írásos dokumentum 1275-ből származik, amely épp arról tudósít, hogy jelenleg Koewesd lakatlan falu. Ennek oka az 1241-42-es tatárjárás, ahol a mongol seregek épp e településen keresztül vezetett az útja. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. Következő írásos megjelenés 1408-ból származik, amelyben említést tesznek „Kewesd” faluról.
A település életében meghatározó volt, hogy Zsigmond király uralkodása alatt vásártartó jogot kapott. 1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. Hunyadi Mátyás 1464-ben oppidum jelleggel mezővárosi rangra emeli, s címert és pecsétet adományoz Mezőkövesdnek. 1494-ben húsvét ünnepén Kassán Ulászló király megerősíti a Mátyástól kapott kiváltságokat, és a kövesdieket minden vám és révbeli fizetéstől mentesíti.
A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt). 1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.
A kuruc háborút követő pestisjárvány újra megtizedelte a lakosságot és csaknem a teljes elnéptelenedés veszélyeztette. 1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. A napóleoni háborúk idején, 1806. március 19-én a Szent László templomnak a plébániáján őrizték a Szent Koronát. 1849. február 28-án a honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal. Görgey Artúr is állomásozott a városban a tavaszi hadjárat során. A szabadságharc leverése után az egri járás ideiglenes székhelye lett Mezőkövesd, ami hozzájárult a település tovább fejlődéséhez.
„Gyásznapja” volt Mezőkövesdnek 1887. január 27., a mezővárost nagyközséggé nyilvánították. A több mint tízezer lélekszámú helység „lelkületében azonban város maradt”. A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.
1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. Itt épült meg a Zsóry-fürdő. Napjainkban az idegenforgalom is egyre nagyobb szerepet játszik az kövesdiek életében. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő és a mai napig elevenen élő matyó népművészet vonzza a hazai és a külföldi turistákat, pihenni vágyókat.
1973-ban kapott újra városi rangot Mezőkövesd.
Mezőkövesdi Újság hirdetés
Gyulai Hírlap médiaajánló
Gyulai Hírlap médiaajánló
Gyulai Hírlap médiaajánló
Gyulai Hírlap hirdetés
Gyulai Hírlap hirdetés
Gyulai Hírlap hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Gyulai Hírlap hirdetés megrendelés
Gyulai Hírlap hirdetés
Gyulai Hírlap hirdetés terjesztés
Önkormányzat támogatásával készülő közéleti és információs hetilap. Terjesztése Gyula közigazgatási határán belül minden megrendelőnek, és a környező településeken élő 28.000 lakosnak, B/4 méretben 16-24 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db
Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. kiadó
Gyulai Hírlap hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten hétfőn 15 óráig!
Gyulai Hírlap hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 15 szó)
Apróhirdetés keretben 1000 Ft+áfa = 1.270 Ft Ft/szó
Kiskeretes színes hirdetés
1/50 6063 Ft+áfa = 7.700 Ft 2/50 11024 Ft+áfa = 14.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Gyulai Hírlap hirdetés
A történészek úgy vélik, hogy egy hatalmában megerősödött (várnagy), egy Gyula nevű személy lehetett, akiről a települést elnevezték. A népvándorlás idején, Kr. u. 500 körül a szkítákkal rokon szarmaták érkeztek a majdani Gyula területére. Több száz évig tartó ittlétüket a népvándorlás olyan különböző germán népei váltották fel ( vandálok, gepidák). A germán népek után az avarok voltak a következő letelepedők, s ittlétük egészen a honfoglalásig tartott.
Gyula város első okleveles említése egy 1332. évi pápai tizedjegyzék volt ( gyulai plébániatemplom Péter nevű papja a maga jövedelmei alapján pápai tized (decima) gyanánt 20 garast tartozik fizetni). Valószínűleg Károly Róbert szervezte meg a gyulai uradalmat. A megyeszékhely ekkor Békés városa volt. A gyulai uradalom 1387-ben került magánkézre ( Zsigmond király el adományozta), 1418-ban már hetvennyolc birtokrész tartozott hozzá, Gyulától egészen Kunágotáig.
Gyula várossá fejlődése az Anjouk idejében indult el. Károly Róbert több kiváltságot adott a városnak: bíró és elöljáró választási jogát, vásártartási jogot valamint vámmentességet adott a polgároknak. Ekkor 1484-ben kelt rendeletével Gyulát véglegesen a megye székhelyévé tette, kizárva a nemesség külön szervezkedésének lehetőségét.
1514 májusában Dózsa seregei álltak Gyula alatt. 1526-ban a mohácsi csatavesztés után bekövetkezett kettős királyválasztást pártharc követte, mely a környék pusztulását vonta maga után. Az 1552-t követően három vár/fővár emelkedett ki az oszmán-török elleni küzdelmekben: Szigetvár, Eger és Gyula várai voltak. I. Ferdinánd magyar király 1560-kezdték el a vár erődítésének kivitelezését, amely nem fejeződött be. 1566-ban bekövetkezett az ostrom, amely 63 napig tartott. Egyetlen más magyarországi vár sem tudta ilyen hosszú időre lekötni az ostromló török sereget (15 szörös túlerő).
A vidéket a temesvári vilajethez csatolták, s létrehozták a gyulai szandzsákot. A városnak ekkor volt tizenegy fürdője és 200 boltja. Gyula török őrsége 1695. január 18-án távozott a várból, ezzel 129 év múltán ismét keresztény kézbe, a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került a város. A tartós visszatelepülés a kuruc szabadságharc leverése után vált lehetővé, ezért 1714-től számítjuk Gyula török utáni történetét.
1714-ben az első települők magyar családvoltak. 1723-tól a földesúr több hullámban német lakosokat telepített a városba a Rajna vidékéről, és vásártartási jogot szerzett a városnak. Kijelölték a település főutcáját, amely a mai Jókai utca helyén volt található. Az 1738. évi pestisben 1308 lélek lelte halálát. Az 1790-es években elkészült az első kövezett út – ez volt a vármegye első ilyen útja.
1782–1882 között, száz év alatt hét tűzvész volt a városban, az 1801. évi pedig minden azt megelőzőt felülmúlt. A feladat a város újjáépítése lett. 1841-ben pesti mintára Gyulán is megalakult a Kaszinó, a politikai élet nyüzsgő fóruma, a 19. század közepén már tizenhét céh működött a városban. Az 1849 februárjában kórházat rendeztek be a városban, egyet a honvédeknek, egyet a hadifoglyoknak. Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc volt Gyulán, akiket Augusztus 21-én lefegyvereztek, és átadtak az osztrákoknak. 1857-ben sikerült a német-gyulaiakkal az egyezséget megkötni, s június 15-én aláírták a két város egyesítésének jegyzőkönyvét, amivel Németgyula különállása 123 év után megszűnt.
A kiegyezés után az új közlekedési csomópont Békéscsaba lett, s ez meghatározta Gyula további fejlődését is. 1872-ben a céhek megszűntek, és a gyáripar korának jelei kezdtek megmutatkozni, egymás után alakultak a szövetkezeti, részvénytársasági vagy magánvállalkozások. 1920. június 4-i trianoni békeszerződés után az iparban gazdasági hanyatlás következett be.
Gyulai Hírlap hirdetés
Orosházi Élet médiaajánló
Orosházi Élet médiaajánló 
Orosházi Élet hirdetés
Orosházi Élet hirdetés
Orosházi Élet hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Orosházi Élet hirdetés megrendelés
Orosházi Élet hirdetés
Orosházi Élet hirdetés terjesztés
Önkormányzat ingyenes közéleti és információs hetilapja. Terjesztése Orosháza közigazgatási határán belül minden lakásba, és a környező településeken A/3 méretben 8-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 15.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 15.000 db
Oroscafé Kft. kiadó

Orosházi Élet hirdetés megjelenés
Megjelenés:
2 hetente páros héten pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten kedden 12 óráig!
Orosházi Élet hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 1339 Ft+áfa = 1700 Ft
+ szavak 91 Ft+áfa = 115 Ft/szó
Gyászhír, köszönetnyilvánítás, évforduló, születésnap:
87 Ft/hasábmm/+áfa = 110 Ft (43×1 mm)
Kiskeretes színes hirdetés
1/48 43×50 mm 9528 Ft+áfa = 12.100 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Orosházi Élet hirdetés
Orosháza. A korai vaskor ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár, a Nagytatársánc. Itt találtak otthont később maguknak a népvándorlás egymást követő népcsoportjai is, majd a honfoglaló magyarok vették birtokukba. A régészek következtetései szerint az iráni eredetű káliz nép élt az Árpád-korban Orosházán. A tatárjárás pusztítása után lassan ismét benépesült a környék.
„Orosháza” nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és az „-a” birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele. Maga az Oros személynév az „úr” köznév kicsinyítő képzős alakja – a település tehát első birtokosának nevét viseli. Eredetileg Zaránd vármegyéhez tartozott, a 15. században került Békés vármegyéhez. Egy, a mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát, mint egy Békés vármegyei uradalom központját említi, tulajdonosai ekkor a Komlóssyak voltak.
A török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna vármegyei Zombáról érkezett telepesek költöztek 1744-ben. A reformkortól kezdődően lassan megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése. A szabadságharc bukása után sok bujdosó talált itt menedékre, köztük egy éjszakára Kossuth Lajos felesége is, kinek rejtegetéséért Mikolay Ferenc, (a tiszteletes fia) 10 év várfogsággal bűnhődött.
A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a helység díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. A csírázó agrárszocialista mozgalom országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az orosházi véres május elseje. Az Alföld–Fiumei Vasút megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését.
A két világháború között Orosháza, mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban. Thék Endre 1902-ben, elsőként az országban, elindította a bentlakó iparostanoncok képzését 15 szakmában. 1898 decemberében Orosházi Iparkiállítás szerveződött, amely 1899 húsvétján nyílt meg, kizárólag orosházi iparosok részvételével. A vidéken megrendezett iprai kiállítások közül az egyetlen volt, amely nyereséget is hozott, nem csak egy adott térség fellendülését.
A második világháború jelentős anyagi és emberáldozattal járt, az áldozatok száma még ma sem ismert pontosan. Orosházát 1944. október 6-án egyetlen nap alatt foglalták el az orosz csapatok.
1946-ban – Szentetornya csatlakozásával – a település városi rangra emelkedett. Számottevőek az olaj-, a földgáz- és a termálvíz-feltárás eredményei is. Részben erre alapozódva alakult ki a fejlett gépipar, üvegipar és kohászat. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, amely több ezer embernek adott munkát. A város mellett fekvő Gyopáros-tó feltehetően az egykor itt is honos gyopár nevű virágról kapta elnevezését. Vizének elemzését 1869-ben László Elek községi orvos végezte el. Megállapították, hogy a tó vize gyógyhatású, így alkalmas mozgásszervi, krónikus ízületi, reumás, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására.
Orosházi Élet hirdetés
Vásárhelyi Valóság médiaajánló
Vásárhelyi Valóság médiaajánló 
Vásárhelyi Valóság hirdetés
Vásárhelyi Valóság hirdetés

Vásárhelyi Valóság hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Vásárhelyi Valóság hirdetés terjesztés
A Vásárhelyi Valóság c. lap 19.600 példányban készül, a város 42.000 lakója számára ingyenesen. Terjesztése ingatlanonként egy-egy példány házhoz szállításával történik. A Vásárhelyi Valóság megjelenése: A4 méretű, 24-28 oldal színes belívvel, műnyomó papíron.
Megjelenik 28 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 19.600 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 19.600 db
Vásárhelyi Médiacentrum Nonprofit Kft. kiadó

Vásárhelyi Valóság hirdetés megjelenés
Megjelenés: Minden páratlan héten pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Adott héten kedden14-óráig!
Vásárhelyi Valóság hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Keretes hirdetés:
1/30 oldal 50×50 mm 18.031 Ft+áfa = 22.900 Ft 1/30 oldal 50×50 mm B.IV. 25.039 Ft+áfa = 31.800 Ft
+hodpress.hu oldalon Cikk oldali banner a cikk alatt 30.000 Ft/hó+áfa = 38.100 Ft
Kettő együtt 15% kedvezménnyel!
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Vásárhelyi Valóság hirdetés
Hódmezővásárhely. A mai település elődje a 14. században alakult ki ét Árpádkori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával. Hód neve valószínűleg a hód állatnévvel azonos, a Hód-tava neve latinos formában a 13. századból ismert. A Vásárhely név vásártartási joggal bíró települést jelent. A mezővárosi jelleget hangsúlyozó „mező” névelem később toldódott be a Hódvásárhely névbe.
Vásárhely települést a 14. században Vásárhelynek, mai értelemben vásár-térnek nevezték eredetileg, még mielőtt község lett volna, mert azt a környék népe vásárok tartására használta. Az itteni Hód a modern kori Újváros helyén terült el. Határa egész a makói földekig terjedt. Annyi bizonyos, hogy Vásárhely falut később róla nevezték Hód-Vásárhelynek. Már 1396-ban »Holduusarhel« néven fordul elő a neve, majd 1458-ban »Hodwasarhely« néven.
Zsigmond király Hunyadi Jánost tette meg a vidék földesurává, a törökök feletti diadalának elismeréséül. Hunyadi János kastélyt is építtetett itt. Ebben az időben a települést Hód-vásárhelynek hívták. Hunyadi János 1455-ben Hódvásárhely bírájához és esküdtjeihez intézett levele a település mezővárosi közigazgatási szervezetének meglétét bizonyítja.
A környező falvak 80%-a már a 16. században elpusztult. Az elpusztult falvak lakosságának jelentős része Vásárhelyen keresett menedéket, a város pedig adófizetés fejében viszonylagos nyugalmat és jólétet élvezett. A mohácsi vész után a török János királynak hagyta az országot, aki a Tiszántúlt is haláláig (1540) tulajdonolta. 1540-től azonban Ferdinánd elkezdte a területen a felségjog gyakorlását, s a gyulai vár parancsnoksága útján. 1552-ben Gyula elesett, s a törökök elfoglalták egész Csongrád vármegyét is.
A lakosok a 17. században folyamatosan bővítették határukat. Az új földesurak többnyire évi bérért átadták birtokaikat használatra. 1690-ben Thököly katonái sarcolták a várost, majd elhajtották a lakosság szarvasmarháit. 1693-ban tatár-török csapatok özönlötték el Magyarország déli részét, amelynek áldozatul esett a város is. 1699-ben a városba visszatelepülő lakosok egy része Szabadszállásról tért vissza. A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került.
A többnyire kálvinista lakosú város a Károlyiak alatt viszonylagos vallásszabadságot élvezett, és a jobbágyok főleg állattenyésztésből éltek. Az állatok értékesítése azonban sokszor nehézségbe ütközött. A század közepén néhány jobbágy a juhait Vácig hajtotta eladni, de az eladásuk még így sem sikerült. 1870-ben készült el a Békéscsaba, Szeged és azon keresztül Szabadka felé a vasúti kapcsolat. 1873-ban törvényhatósági jogú város lett. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek. 1890-ben az ország negyedik legnépesebb városa volt.
Az első világháborút követően a város előbb francia, majd román megszállás alá került, ekkor a város nagy károkat szenvedett. Először Bródy Sándor nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak 1909-ben. A századfordulótól folyamatos volt az elvándorlás, ami a város népességének csökkenését okozta. A holokauszt idején Hódmezővásárhely az ország egyetlen olyan városa volt, ahol a kormányzati utasítás ellenére sem hozott létre gettót a városi hatóság.
1950-től 1961-ig Csongrád vármegye székhelye volt. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját. A város a környező településekkel (Mártély, Mindszent, Szegvár, Székkutas) létrehozta a „Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást”, mely elsősorban a települések idegenforgalmi kínálatának fejlesztését célozza.
Vásárhelyi Valóság hirdetés
Velencei Híradó médiaajánló
Velencei Híradó médiaajánló

Velencei Híradó médiaajánló
Velencei Híradó hirdetés
Velencei Híradó hirdetés

Velencei Híradó hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Velencei Híradó hirdetés megrendelés
Velencei Híradó hirdetés terjesztés
A Velencei Híradó c. lap 5.000 példányban készül, a város lakói számára ingyenesen. Terjesztése ingatlanonként egy-egy példány házhoz szállításával történik a 8000 fős lakossághoz. A Velencei Híradó megjelenése: A4 méretű, 32-36 oldal színes belívvel, műnyomó papíron.
Megjelenik 36 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 5.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 5.000 db
Velence Városgazdálkodási Kft. kiadó
Velencei Híradó hirdetés megjelenés
Megjelenés: Minden hónap első hetében.
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 11.-én 14-óráig!
Velencei Híradó hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Keretes hirdetés:
1/16 oldal 51×72 mm 16.929 Ft+áfa = 21.500 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Velencei Híradó hirdetés
Velence. Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton, nem egyszerű falu, hanem fontosabb átkelő központ lehetett.
A fejedelmi törzsből telepítettek le a királyi udvar védőit-kiszolgálóit Velence-Nyék területén. Nagy a valószínűsége annak, hogy a fegyvernek minősülő íjjal, késsel eltemetett harcosok itt Velence területén fontos védelmi feladatot láthattak el
A fehérvári királyi uradalomnak hatalmas összefüggő területe mutatható ki a Velencei-tó mellett is, így tehát a mai Velence területe is és tó jó része is oda tartozott, s a későbbi adományozások során jutott királyi, királynői, vagy hercegi adományként, a különféle egyházi és családi birtokosok tulajdonába.
1193-ban, III. Béla király latin nyelvű adományozó oklevelében említik, a tavat és környékét első ízben.
Állandó település csak a XV. században alakulhatott ki, igen valószínű, hogy a velencei olasz telepesek letelepülésével. Ők adhatták a település nevét. 1490 első írásos említése. Antonio Bonfini(1432-1502) olasz származású humanista történetíró, Mátyás király felkérésére megírta a magyarok történetét 1486-1492 között, anyaggyűjtése közben többször is keresztül utazott Velencén azt így jegyezte le: „Inter Albam et Budam Venetia est oppidum Velence mezővárosa Fehérvár és Buda között. 1520-as években térképre is felkerülő velenceiek által alapított települést, amelynek komolyabb kőtemploma is volt már ekkor.
Sok birtokos után 1541. június 15-én I. Ferdinánd király Székesfehérvár városnak adta a Velencét. 1543. Velence helység, a Székesfehérvár török kézre jutása idejétől, elnéptelenedett, a települést, és a város nyomait is elsöpörték. 1693-ban egy megegyezés után Velence és Gárdony a Finta családnak jutott. Faluvá szervezett községgé 1710. után lett és 1714-ben kezdődött Velence újra betelepítése. 1724. október 24. III. Károly királytól, Bécsben kelt ajándékozó levelében, Meszlenyi János kapja Velencét és fél Gárdonyt mindkét ágon lévő örökösei számára.
A filoxérapusztítás után egyike volt azoknak a velencei szőlőbirtokosoknak, akik külföldről hozattak vadvesszőt a szőlőrekonstrukció megkezdéséhez. A Velencei tavi Halászati Társulat 1890. jún. 29-én jött létre. Meszleny család kúriája Velencén a mai Gárdonyi út mellett állt. A 18 szobás ház a hozzátartozó parkkal 1945-ig a családé volt. 1945-ben a kultuszminisztériumnak adták bérbe. 1948-tól állami tulajdonba került. 20 évig gyógypedagógiai intézet működött benne.
Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja. 2004-ben városi rangot kapott a település. 2014-ben adták át a Velence Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.




