Sallay István
Hirdető Magazin hirdetés
Hirdető Magazin hirdetés

Hirdető Magazin hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Hirdető Magazin hirdetés terjesztés
Előnyös és eredményes hirdetési lehetőségeket kínálunk a több mint 17 éve, újságunkban a Hirdető Magazin c. hirdetési újságban! Megjelenünk minden hónap első hétvégéjén! A/4-es formátum, color oldalak, 80g-os, fehér ofszet papíron, ingyenes terjesztéssel az alábbi településeken 31.000 példányban: minden háztartásba: Baján, Bácsalmáson és 24 környező településen.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 31.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 31.000 db
Szőke Árpád E.V. kiadó
Hirdető Magazin hirdetés megjelenés
Megjelenés: Minden hónap 5.-éig
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 25.-én 14-óráig!
Hirdető Magazin hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (max. 40 szó) Minimálisan 10 szó További szavak Lakossági 1181 Ft+áfa = 1500 Ft 79 Ft+áfa = 100 Ft/szó Közületi 1654 Ft+áfa = 2100 Ft 126 Ft+áfa = 160 Ft/szó
Apróhirdetéskiemelve : (max. 40 szó) Minimálisan 10 szó További szavak Lakossági 1654 Ft+áfa = 2100 Ft 126 Ft+áfa = 160 Ft/szó Közületi 2756 Ft+áfa = 3500 Ft 252 Ft+áfa = 320 Ft/szó
Kiskeretes hirdetés:
1 egység 35,6×20 mm 4724 Ft+áfa = 6.000 Ft 1,5 egység 35,6×31,5 mm 6299 Ft+áfa = 8.000 Ft 2 egység 35,6×43 mm 8268 Ft+áfa = 10.500 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hirdető Magazin hirdetés
BAJA. A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt. A 6. századtól avarok lakták a területet. A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált.
1260-ban szerzetesek irataiban és az 1400-ban megjelent pisai emlékkönyvben Francovilla néven említik a települést. Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.
Baja a török hódoltság alatt a Bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.
A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát, hiszen december 24-én van mindkét név névnapja) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt, majd a zálogba csapott uradalom – a Czobor család kihalása után – 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.
Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840)is pusztította. Ennek ellenére a 18–19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat, aminek folytán a város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, 1833-tól pedig – megszakításokkal – közvilágítása is van a településnek. 1839-ben megindult a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben pedig megnyílt az első helyi gőzfürdő is.
1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét, 1873-tól pedig törvényhatósági joggal ruházták fel. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat, 1898-ban pedig artézi kutat fúrtak a főtéren; vízvezeték- és csatornahálózata azonban még a 19. század végén sem volt a városnak. Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 1921. augusztus 19-ig nem ürítették ki, és néhány napra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye lett.
A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt. 2022. május 1-jétől megyei jogú város rangot kapott, azonban az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.
Hirdető Magazin hirdetés
Gebra Lapok médiaajánló
Gebra Lapok médiaajánló 
Gebra Lapok hirdetés
Gebra Lapok hirdetés

Gebra Lapok hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Gebra Lapok hirdetés megrendelés
Gebra Lapok hirdetés terjesztés
Előnyös és eredményes hirdetési lehetőségeket kínálunk a több mint 17 éve, újságunkban a Gebra Lapok c. hirdetési újságban! Megjelenünk minden hónap első hétvégéjén! A/4-es formátum, color oldalak, 80g-os, fehér ofszet papíron, ingyenes terjesztéssel az alábbi településeken 17.000 példányban: minden háztartásba: Mélykút, Bácsalmás, Tompa, Bácsbokod és Bácsborsód településeken és az alábbi üzletekben: Baja, Jánoshalma, Kisszállás, Kelebia, Rém, Borota
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 17.000 db
Terjesztett példány: 2025 második félév – Havonta 17.000 db
Szőke Árpád E.V. kiadó
Gebra Lapok hirdetés megjelenés
Megjelenés: Minden hónap 5.-éig
Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 25.-én 14-óráig!
Gebra Lapok hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági apróhirdetés: (min. 10 szó) 10 szó 1181 Ft+áfa = 1500 Ft +további szavak: 79 Ft+áfa = 100 Ft/szó
Keretes hirdetés: 1/32 44×29 mm 3.937 Ft+áfa = 5.000 Ft 1/16 44×63,5 mm 7.087 Ft+áfa = 9.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Bácsbokod
1340-ben a czikádori apát elhagyott helységekként adta át Tőttösnek a Bodrog vármegyében levő Pog és Bukud nevű birtokokat úgy, hogy csak öt év múlva fizessen utánuk haszonbért. Tőttösnek 1347-ben még egy Kerek beukud nevű birtoka is volt, amely valószínűleg Bököd szomszédságában feküdt. Tőttös1358-ban meghalt, birtokai, köztük Bukud, leányának jutottak örökségűl, aki ezeket sógornőinek, Magónak és Klárának adta. Ők a kapott félbirtokok dolgában nem értettek egyet, törvény elé vitték az ügyet, mire az országbíró 1366-ban halasztást adott.
Az ezzel kapcsolatos iratban a helység nevét Bukydnak írták. 1390-ben Bukud Tőttös Lászlóé volt. Tőttös örökösei között 1394-ben perre került sor, s az országbíró Bokod és Pog birtokokat a czikádori apátságnak ítélte oda. Egy 1395. évi oklevél kideríti, hogy Bukud és Bewkud egyazon helynek kétféleképpen írt neve, amely Mátéháza mellett volt. Tehát a régi Bököd vagy helyesebben Bükköd, amelyet 1340 óta sokszor említenek, a 16. század elején Bikityre keresztelt falu helyén állt.
1424-ben a kalocsai káptalan megvizsgálta azt a hatalmaskodást, melyet Tőttösék mátéházai birtokán a szegedi várnagyok s több madarasi és böködi jobbágy vitt végbe. 1430-ban Tőttösnek szentgyörgyi tiszttartója embereivel berontott a czikádori apátság böködi birtokára. 1448-ban és 1467-ben a Zsámboki család birtoka volt, majd 1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján a Lekcsei Sulyok családé lett. Ekkor kastély is állt a településen. 1482-ben a Porkoláb család innen írta előnevét.
A mohácsi vész idején a lakosság elpusztult, egy része a hagyomány szerint Gömörbe vándorolt. Helyükre szerbek telepedtek le, akik a helység Bököd nevét elferdítették (az 1542. évi érseki dézsmajegyzékben Bigittyának írták). A török defterek a bajai nahijében Bikity falut 1580-ban 47, 1590-ben pedig 42 adózó házzal szerepeltették. 1598-ban Biked szerb lakossága Esztergom vidékére költözött. Kéry János nádori adományként kapta 1627-ben Békéss birtokot. A következő évben a beiktatás is megtörtént. (Ez alkalommal Bikity nevét a magyaros hangzású Békéssnek írták.) 1658-ban Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta Bigittpusztát.
1679-ben még az érseknek adózott Bigitya, de 1700-ban már elpusztult helyként említik a fennmaradt iratok. Teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert 1721-ben katonákat szállásoltak el a pusztán. 1727-ben Czobor bajai uradalmához tartozó puszta volt. 1730-ban ugyancsak Czobor uradalmához tartozott, s hol pusztaként, hol faluként említették. 1751-ben Bikity falu az új bajai földesúrral, Grassalkovicscsal úgy szerződött, hogy a földesúr 400 forintot, gabonából, borból, mézből, bárányból stb. pedig kilencedet kapott. Tataháza pusztáról minden gazda egy boglya szénát tartozott kaszálni neki. Az új szőlők után hat évig nem kellett fizetniük.
Később egy ideig gróf Széchenyieké, gróf Héderváry Viczayé, majd gróf Zichy-Ferraris Bódogé volt a falu a bajai uradalommal együtt. 1862-ben megváltás útján került a község birtokába. 2001-ben lakosságából 97% magyar, 2% német, 0,68% horvát, 0,32%-a pedig egyéb, főként szerb és cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 16. határvadász zászlóalj utóvédszakasza Bácsbokodnál 1944. október 22-én hátramaradt. 16 magyar katona próbálta a Baja felé visszavonuló alakulatát védeni a szovjet 46. hadsereggel szemben. A 16 magyar hősi halottra a római katolikus temetőben két sír, illetve Bácsbokod határában egy út menti kereszt emlékezetet.
Gebra Lapok hirdetés
Kecskeméti Lapok médiaajánló
Kecskeméti Lapok médiaajánló

Kecskeméti Lapok hirdetés
Kecskeméti Lapok hirdetés
Kecskeméti Lapok hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Kecskeméti Lapok hirdetés megrendelés
Kecskeméti Lapok hirdetés
Kecskeméti Lapok hirdetés terjesztés
A Kecskeméti Lapok helyi szinten a legnagyobb példányszámban, 40.000 példányban jelenik meg. Kecskemét 110.000 fős lakosságának postaládáiba juttatjuk el, valamint megtalálható több intézményben, nagyobb forgalmú szolgáltatóknál, éttermekben, kávézókban. Minőségi tartalommal, színes fotókkal, A/3-as formátumban, rendszerint 16 oldalon tájékoztatjuk a lakosságot a hírös város és térségének eseményeiről, azok hátteréről. Hirdetőink számára a reklámozás hatékony eszköze a Kecskeméti Lapok, mivel nyomtatott formátumban hosszú ideig van szem előtt, visszakereshető, gazdag vizuális eszközök felhasználásával részletes információ átadására nyújt lehetőséget. Ügyfeleink részére a konkrét hirdetések elhelyezése mellett pr-cikk megjelentetésére is lehetőséget biztosítunk, igény esetén újságíró kollégáink és fotóriporterünk közreműködésével.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 40.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 40.000 db
Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. kiadó

Kecskeméti Lapok hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap 3. hetének csütörtökén
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten szerdán 12 óráig!
Kecskeméti Lapok hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Színes keretes hirdetés 1/100 47×100 mm 55.118 Ft+áfa = 70.000 Ft 2/50 98×50 mm 55.118 Ft+áfa = 70.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Kecskeméti Lapok hirdetés
Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség szerint a Dél-Alföldön a második és Magyarországon a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint Magyarországon a hetedik, a Dél-Alföldön a harmadik legnagyobb település. Bács-Kiskun vármegye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten.
Nyelvészek szerint a mét járást, menetet jelent. (Bolgárul a „kozicska meta” kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.
A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő– és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította. Ekkor kun szállásterületnek számított, a Kecskemét-szék központja.
A török hódoltság időszakában különleges és kivételezett jogi helyzete megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án. Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább.
A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet. 1911. július 8-ána 20. század második legnagyobb magyarországi földrengéserázta meg a várost.
A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1950 -ben Bács-Kiskun megyének lett a székhelye. A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. 1989. április 1-jén a város megkapta a megyei városi rangot, majd az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetésekor megyei jogú várossá alakult.
A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. Kecskeméti Városháza –Lechner Ödön, Evangélikus bérház (Luther-palota) – Mende Valér, Cifrapalota – Márkus Géza. Kiemelkedő építményei: az Öregtemplom (Nagytemplom) mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett – a város legrégebbi, eredetileg román stílusban épült Barátok temploma – Evangélikus temploma– Ybl Miklóstól – az 1684-ben felszentelt Református templom – mór stílusú, egykori zsinagóga – 1896-ban felavatott Katona József Színház –bécsi Fellner és Helmer cég tervezte.
Hagyományos kecskeméti rendezvények: Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente) – Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente) – Hírös Hét Fesztivál (évente) – Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente) – Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente) – Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató
Kecskeméti Lapok hirdetés
Halas Tükör médiaajánló
Halas Tükör médiaajánló

Halas Tükör médiaajánló
Halasi Tükör hirdetés
Halasi Tükör hirdetés
Halasi Tükör hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Halasi Tükör hirdetés megrendelés
Halasi Tükör hirdetés
Halasi Tükör hirdetés terjesztés
A Kiskunhalas Önkormányzata kiadásában készülő közéleti és információs hetilap. Terjesztése Kiskunhalas közigazgatási határán belül 26.000 lakos minden postaládájába és a környező településeken. A/4 méretben 12-16 fekete-fehér oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db
Halas Média és Kultúra Nonprofit Kft. kiadó

Halasi Tükör hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap végén
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 10.-én 12 óráig!
Halasi Tükör hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó) Lakossági apróhirdetés: min. 5 szó Min.5 szó = 1654 Ft+áfa = 2100 Ft +továbbiak: 315 Ft+áfa = 400 Ft/szó Közületi apróhirdetés: min. 5 szó Min.5 szó = 3150 Ft+áfa = 4000 Ft +továbbiak: 575 Ft+áfa = 730 Ft/szó
Gyászhír, köszönetnyílvánítás 252 Ft+áfa = 320 Ft/szó (Megjelenik: Halas TV képújság, weboldalon és a Facebook/hét -n)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Halasi Tükör hirdetés
A város nevének eredete nem tisztázott. Kezdetben arra gondoltak, hogy a várost nyugatról körülvevő tóról, mocsaras vidékről kapta a nevét. A tatárjárás pusztításai után a lakosságában megfogyatkozott Duna-Tisza közére kunok települtek. A Csertán kun nemzetség központja lett a település. 1290-ben a kunok kiváltságokat kaptak, s a megalakuló hét kun szék egyik törvénytartó helyévé vált. A kun Csertán nemzetség és Halas-szék központja lett. 1347-ben már utalnak rá, de Halas nevét először 1366-ban említette oklevél. 1390-ben búcsújáróhely lett. 1408-ban Luxemburgi Zsigmond is járt itt. 1439-ben említették először városként a települést.
1436-ban városi szabadság birtokába jutott. 1492-ben a hagyomány szerint itt verte szét Kinizsi Pál a legendás, de akkor már fosztogató, szétzüllött fekete sereget. A török időkben a krími tatárok kétszer (1566, 1596) is elpusztították Halast, bár khász városként némi mentelmet élvezett. Először a törökök telepítették újra 1569-ben, mert szükségük volt az adófizetőkre. A tizenöt éves háború pusztítása után 1626-ban főként Baranya vármegyeiekkel telepítették újra. A törökök kiűzése után berendezkedő Habsburg-hatalom nemcsak a tisztán református lakosságú város egyházi ügyeit korlátozta, hanem az általa igazgatott Jászkun kerületet is.
A Habsburgok 1702-ben a Német Lovagrendnek zálogosították el a Jászkun kerületet. 1703. október 5-én a Rákóczi-szabadságharc egyik legvéresebb csatája zajlott le itt. Ennek emlékére 200 év múlva Magyarország első köztéri kuruc szobrát állították fel a városban. 1753-ban Kiskunhalas térségében itt került sor az utolsó boszorkányégetésre.
Az elzálogosított régió 1731-től a Pesti Invalidusház birtoka lett. A jobbágysorba került jászkunok 1745-ben megszerezték a megváltakozás (redemptio) jogát, ezután tekintélyes összeg megfizetése ellenében visszanyerték kiváltságaikat és szabadságaikat.
A tanyai kirajzást elsősorban a bevándorlók kezdték meg. Ez kedvezett a kialakulóban lévő betyárvilágnak, amely a 19. század közepére, második felére érte el a tetőpontját. 1753-ig itt volt a Kiskun kerület székhelye, a kiskun kapitányok innen irányították a kerület életét. A 18. század második felében érkeztek a településre görögök (balkáni népek), cigányok, zsidók, evangélikusok. A korábban színmagyar református település etnikai, vallási képe a 19. század elejére jelentősen megváltozott, illetve létszámában is jelentősen megnövekedett. Új városrészek jöttek létre, új temetőket kellett kimérni, és a földkérdés is egyre növekvő problémává vált.
Kiskunhalas az 1871-es községi törvény alapján 1872-ben rendezett tanácsú várossá alakult, majd amikor a Jászkun kerület az 1876-os vármegyerendezés során megszűnt, a Kiskunság nagy részével együtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része lett. A dualizmus korában a kapitalista gazdálkodás vált jellemzővé, bankok, nagyvállalkozások kezdték meg működésüket. Emellett a kulturális és egyesületi élet is fellendült.
Az első világháborúban nagy vérveszteséget szenvedett el a város lakossága. A két világháború között erős visszaesés, majd lassú növekedés jellemezte a várost, mely az összes többi rendezett tanácsú városhoz hasonlóan 1929-ben megyei város lett a közigazgatás országos átszervezésével összefüggésben.
Az 1945 után nagy kiterjedésű határában több község önállósult, ezzel területe mintegy felére csökkent. 1972-ben korábbi pusztáinak egy részét Kiskunmajsához csatolták, ennek eredményeképp a város területe ismét negyedével csökkent, eredeti területének alig több mint harmadára. Az 1950-es megyerendezés során az újonnan alakított Bács-Kiskun megye része, egyúttal a szintén ekkor alakított Kiskunhalasi járás székhelye lett a város.
Halasi Tükör hirdetés
Informayer médiaajánló
Informayer médiaajánló

Informayer médiaajánló
Informayer hirdetés
Informayer hirdetés
Informayer hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Informayer hirdetés megrendelés
Informayer hirdetés
Informayer hirdetés terjesztés
Az Informayer Kft. kiadásában készülő hirdetési hetilap. Terjesztése az alábbi településeken: Babarc, Bár, Belvárdgyula, Bezedek, BÓLY, Borjád, Dunaszekcső, Erdőfű, Erdősmárok, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hásságy, Himesháza, Homorúd, Ivándárda, Kátoly, Kékesd, Kisbudmér, Kislippó, Kölked, Lánycsók, Lippó, Liptód, Majs, Maráza, Máriakéménd, MOHÁCS, M-Szőlőhegy, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Olasz, Palotabozsok, Pócsa, Sárhát, Sárok, Sátorhely, Szederkény, Székelyszabar, Szellő, Szűr, Töttös, Udvar, Újmohács és Véménd településeken.
A/4 méretben 4-8 fekete-fehér oldalon. Az Informayer egy Mohácson és környékén hetente megjelenő hirdetőújságság. Internetes kiadásunkban rendszeresen olvashatják a nálunk megjelenő apróhirdetéseket, elolvashatják négysoros bölcsességeinket (ebből a legújabb a főoldalon található) és használhatják Internetes panaszirodánkat, illetve írhatnak az Informayer fórumába is.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 25.800 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 25.800 db
Informayer Kft. kiadó
Informayer hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten csütörtökön
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten péntek 12 óráig!
Informayer hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Gyászhír, köszönetnyílvánítás: 45×35 mm 17.323 Ft+áfa = 22.000 Ft 45×73 mm 25.748 Ft+áfa = 32.700 Ft 45×111 mm 33.543 Ft+áfa = 42.600 Ft
Kiskeretes fekete-fehér hirdetés Lakossági Közületi 45×10 mm 3150 Ft+áfa = 4000 Ft 5512 Ft+áfa = 7000 Ft 45×15 mm 4331 Ft+áfa = 5500 Ft 7087 Ft+áfa = 9000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Informayer hirdetés
Mohács (horvátul: Mohač németül: Mohatsch, Moosach, szerbül: Мохач) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése Pécs és Komló után. Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legismertebb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára.
A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születtek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.
Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. A római birodalom bukása után, egy 6–7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú gepidák lakta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.
Nevét a források először 1093-ban említik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. A 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.
A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től a Mohácsi szandzsák(wd) központja lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata.
Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott. A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, amelyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, amit onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.
1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Mohácsot 1944. november 26-án foglalta el a Vörös Hadsereg.
1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. 1983-ig a Mohácsi járás székhelye volt. A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.
Rendezvények a városban: A mohácsi busójárás – Nepomuki Szent János ünnepség – Szent Miklós-malomnap a mohácsi vízimalomnál – Mohácsi Tamburafesztivál – Hal- és sörfesztivál – Dunai mosás – Nemzetközi Néptáncfesztivál – Mohácsi Sokácok Babfőző Fesztiválja – Szüreti és Borfesztivál – Mohácsi csata ünnepségsorozat – Mohácsi disznótoros és pálinkafesztivál.



