Szabadhajdú hirdetés
Szabadhajdú hirdetés feladás
Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Szabadhajdú hirdetés megrendelés
Szabadhajdú hirdetés
Szabadhajdú hirdetés terjesztés
A Szabadhajdú városi hetilap első száma 1991. január 17-én jelent meg. Alapító főszerkesztője Csontos János volt, míg Tarczy Péter és Varjasi Imre szerkesztőként segítették a munkát. Ezt követően 1991. októberétől Tarczy Péter látta el a főszerkesztői teendőket. Szabadhajdú kiemelten fontosnak tartja a helyi eseményeket, beszámol a város kiemelkedő ünnepségeiről, rendezvényeiről. Ezen túl a település életében fontos eseményekről hitelesen tájékoztatja a helyieket. Alapelv a civil szféra, az öntevékeny együttesek hétköznapjainak, a gazdasági élet szereplőinek bemutatása.
A kultúra mellett a sportesemények is rendszeresen helyet kapnak a lap hasábjain. Hajdúböszörmény történelmi múltjának megismertetésére, az itt élők megszólaltatására, a néprajzi értékek ápolására szintén nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak. Az újság rendszeresen tudósít a város közbiztonsági helyzetéről. A hetilap péntekenként, 12.000 példányban jelenik meg, és minden háztartásba ingyenesen jut el.
Szabadhajdú hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten kedden 14 óráig!
Szabadhajdú hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó) Lakossági apróhirdetés 10 szó 945 Ft+áfa = 1200 Ft + további szavak 63 Ft+áfa = 80 Ft/szó Köszönetnyílvánítás, megemlékezés 67×75 mm 3543 Ft+áfa = 4.500 Ft 67×100 mm 4567 Ft+áfa = 5.800 Ft fotóval 136×80 mm 5039 Ft+áfa = 6.400 Ft fotóval Házassági évforduló, születésnapi köszöntő 136×80 mm 5906 Ft+áfa = 7.500 Ft
Kiskeretes színes hirdetés (3-at fizet 4-et kap!) 1/25 67×25 mm 3464 Ft+áfa = 4.400 Ft 1/50 67×50 mm 5669 Ft+áfa = 7.200 Ft 1/75 67×75 mm 6929 Ft+áfa = 8.800 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Szabadhajdú hirdetés
Hajdúböszörmény. Böszörmény – a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívőt jelentett. Böszörmény a nyírségi izmaeliták központja volt, településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a hajdú előtag nélkül.
A nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő Salamon volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadjáról, s minden bizonnyal a falu a tatárjárás során elpusztult. A XII-XIII. században újra benépesült és valamikor 1290-1322 között a debreceni uradalom része lett. 1325-ben vásártartási jogot kapott. Mezővárosi rangját (oppidium) 1410-ben, Zsigmond uralkodása alatt kapta.
A debreceni uradalom tartozékaként előbb Brankovics György, majd a Hunyadiak, később, a XVI. sz. elején a Báthori család tulajdonába került. Böszörmény fejlődését 1552 után a török megjelenése megakasztotta. A város híres településszerkezete a XV. századra lényegében kialakult. Később ezt vették át a hajdúk és alkalmazták a katonai jellegű település újabb igényeihez.
Hajdúböszörmény nevében a hajdú előtag egy, a XV. sz. utolsó évtizedeiben kialakult, a nagyarányú állattenyésztéshez és kereskedelemhez szükséges pásztor, illetve hajtó (hajdú) rétegre utal, akik a pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitűnően értettek. Helyzetük a XV. sz. végén a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Így a hajdúk fokozatosan pásztor-katonákká lettek, majd a XVI. sz. második felétől a hajdú név már egyértelműen katonafoglalkozást fejezett ki.
Legnagyobb történelmi szerepüket Bocskai István szabadságküzdelmében játszották. Részvételük a Bocskai-szabadságharcban nemcsak a felkelés katonai kimenetelét döntötte el, hanem a hajdúság sorsát is. Bocskai a győztes álmosdi csata után letelepítette, és 1605. december 12-én kelt kiváltságlevelével nemesi sorba emelte őket.
A nemesítéssel együtt birtokokat is adományozott, először Kállóba majd onnan telepítette át Böszörménybe 1609. szeptember 13-án kelt kiváltságlevelével. A XVII. sz. végén a hajdúvárosok szövetségre léptek, létrehozták a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.
A céhrendszer 1872-ben megszűnt, helyét az ipartársulatok vették át. Felismerve a vasútépítés fontosságát kiépítették a XIX. század végén a Debrecen-Hajdúnánás vasútvonalat, amely komoly városi tőke bevonásával valósult meg. A kiegyezés után, 1876-ban a Hajdúkerületet területileg kibővítve átalakították Hajdú megyévé, melynek központja Debrecen lett.
1919. április 26-án a román hadsereg egységei bevonultak a városba és közel egy évig állomásoztak Böszörményben. A város a második világháborúban sokat szenvedett, főleg abban az időszakban, amikor a „szövetséges” erők gépei bombázták a Csordalegelőn létesített repülőteret is.
A II. világháború után megindított szövetkezesítés, majd az 1960-70-es évekbeli ipartelepítés átalakították Hajdúböszörmény társadalmi szerkezetét és arculatát. Az 1990-es években nagymértékű és gyors privatizáció következett be. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése, területi kiterjedés szerint pedig az egész országban a negyedik legnagyobb. A Hajdúság tájegységnek a legnagyobb települése, nevezik a „hajdúk fővárosának” is
