Tisza Infó médiaajánló

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Tisza Infó információs és hirdetési kétheti lap, megjelenik minden páros héten csütörtökön. Terjesztik: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén, Lakiteleken, Tiszaalpáron, Nyárlőrincen, Szentkirályon, Kocséron, Szolnokon, Cserkeszőlő és Tiszaug településeken. Megjelenik A/4 méretben, 4-8 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 20.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 20.000 db
Stílus Magyarország Kft. kiadó
Megjelenés:
Minden páros héten csütörtökön.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Színes keretes hirdetés belső oldalon 1/4 oldal 92,5×130 mm 50.394 Ft+áfa = 64.000 Ft 1/2 oldal 186×130 mm 82.677 Ft+áfa =105.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Lakitelek. Anonymus, III. Béla királyunk jegyzője Árpád hadai felvonulási területként említi vidékünket. Erre vezethető vissza az a törekvés, hogy a törzsszövetséget vezérlő fejedelem emlékét megörökítsék eleink. Így kapta a Tőserdő melletti terület jó évszázada az Árpádszállás nevet.
A falu földjét I. Géza királyunk oklevele említi először. A garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapító levelében olvashatjuk, hogy itt volt a Tisza partján a királyi ménes itatója (Bocztelek), s szőlőskertek is zöldelltek vidékünkön. Ezen oklevél említi az első név szerint ismert lakost, Bocz udvarnokot, aki testvérével az apátság halastavait (1276-ban Nána adományozta a margitszigeti apácák számára), s a ménes itatóját őrizte. Az okirat Felsőalpárnak nevezi ezt a földet.
A Lak elnevezés először 1488-ban fordul elő oklevélben, egy határjárás alkalmával szerepel Alsóalpár, Szentkirály és Szentlőrinc települések neve mellett. A váci egyházmegye névtára, valamint a Lázár-deák féle XVI. század elejéről való térkép is templomos faluként örökítik meg Felsőalpárt. Szabó Kálmán ásatásai nyomán halászfalu maradványai kerültek elő a 44-es számú főútvonal mellől.
A török hódoltság korából a defterek tanúsága szerint a XVI. században nem néptelenedett el Felsőalpár, hanem még gyarapodott és gazdagodott is népessége. A Kecskemét környéki falvak pusztulása a 15 éves háború idején következett be. Abban az időben a törökök és tatár segédcsapataik többször is végigrabolták a Duna-Tisza közét. Sokan Kecskeméten találtak menedéket. A “hírös város” ügyes birtokpolitikát folytatott, a török hatóságoktól bérbe vették a város környéki pusztákat. Ekkor került Lakitelek területe is a város kezére.
A Rákóczi szabadságharc lezárása után hosszabb békés időszak következett. Megkezdődött a kitelepülés a városból a folyóparti vidékekre, ahol jórészt állattartással, halászattal, valamint földműveléssel foglalkoztak az emberek. Állandó lakásuk Kecskeméten volt, az esztendőnek csak egy részét töltötték a pusztákon. Gyökeresen megváltozott a helyzet a XIX. század második felében. A filoxéra pusztítása tönkretette a hegyvidéki szőlőkultúrákat, többen szőlőnemesítéssel próbálták javítani az itteni fajtákat, s Kecskemét környéke “aranyhomokká” változott. Sokakat vonzott ez a Tisza mellékére, Felsőalpár, Lakitelek népessége gyors ütemben nőtt.
A területtel való jobb összeköttetés igénye az 1890-es években két helyi érdekű vasútvonal létrehozását eredményezte. 1927-ben Horthy Miklós jelenlétében adták át a tiszaúgi hidat, a híd mellett hajóállomás létesült. Lakitelek közlekedési csomópont lett. Mindezek további népességnövekedést eredményeztek.
Szerencsére a 2. világháború pusztítása kevés kárt tett Lakiteleken, a környező településekről többen találtak itt menedéket a dúló, fosztogató csapatok elől. Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949–1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.
Lakitelek igazi vonzerejét természeti szépségei adják. A Holt-Tisza mentén a Tőserdő területe a Kiskunsági Nemzeti Park része, a termálvizes strand sok üdülőt vonz a nyári időszakban. Az 1970-es években kezdődött meg az üdülőterület fejlesztése, húsz év alatt közel annyi nyaralót építettek ide, mint amennyi a falu házainak száma.
Településünk országos hírnévre 1987-ben tett szert, amikor rendszerváltoztatást sürgetve 150 értelmiségi tartott tanácskozást Lezsák Sándor portáján A magyarság esélyei címmel. Később itt alakult meg a Magyar Demokrata Fórum, az első szabad választások győztes politikai ereje.

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Információs és Reklámújság 2012. novembere óta jelenik meg a hirdetési piacon. Cél a helyi és környékbeli vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak minél szélesebb körű bemutatása. A jelenlegi és a jövőbeni fogyasztókat nekünk kell a legjobban ismernünk és megértenünk, hirdetéseinkkel figyelmüket megragadnunk, és elérnünk azt, hogy elsősorban partnereink szolgáltatásait válasszák! Készül A/4 méretben 4-6-8 színes oldalon, 115 gr fényes műnyomó papírra. Terjesztése Újfehértón és Hajdúhadház, Téglás, Kálmánháza, Érpatak és Balkány településeken.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 8.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 8.500 db
Dupai Ferenc E. V. kiadó
Megjelenés:
Minden héten hétvégén.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten kedd 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Keretes színes hirdetés 2/16 oldal 95×67 mm 31.496 Ft+áfa = 40.000 Ft 3/16 oldal 95×103 mm 43.307 Ft+áfa = 55.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hajdúhadháza. A középkori írásos forrásokban, a XII. századtól találkozunk a város nevével, mely Szabolcs Vármegyéhez tartozott. A XIV. században már templommal rendelkezett a település, melyet a középkor folyamán több nemesi család mellett Zsigmond király, Szilágyi Erzsébet, és a Hunyadiak is birtokoltak.
A település központjában lévő dombon 1437-ben egy egyhajós gótikus templomot építettek (nem elképzelhetetlen, hogy a régi romjain), melyet a későbbiekben toronnyal egészítettek ki és fallal vettek körül. Hadház a XVI. században, a török hódítás és az országrészekre szakadásának időszakában sok pusztítást volt kénytelen elszenvedni.
Szabolcs Vármegye, s így Hadház is a Magyar Királyság területéhez tartozott, s csak két rövid időszakra (1621 – 1629. és 1645 – 1648.) csatolták hat másik vármegye településeivel együtt az Erdélyi Fejedelemséghez A Török Hódoltsághoz soha nem tartozott, de határmenti fekvéséből adódón, gyakran érték támadások török, császári és magyar részről egyaránt. A tizenötéves háború időszakában Hadház, sok más településhez hasonlóan szinte teljesen elnéptelenedett, és elpusztult.
Bocskai István, Magyarország választott fejedelme 1605-ben hajdúkat telepített le Hadházon is, s 1605. december 12-én, Korponán kelt oklevelében e településnek is városi rangot adományozott. A fejedelem halála (1606. Kassa) miatt a hajdúk még évekig nem tudtak érvényt szerezni kiváltságaiknak, s elfoglalni a számukra lakóhelyül kijelölt településeket. Hadházra is valószínűleg csak 1610. körül telepedtek le véglegesen. A letelepülés itt is tisztjeik vezetésével, tizedekben történt (Hadházon négy tizedben), a letelepedést követően pedig hozzáláttak a város meglévő védműveinek felújításához és újak kialakításához.
A városban talált gótikus templomot felújították és erős, lőrésekkel ellátott kőfallal vették körül, melyhez figyelőtornyot is építettek. Sokak szerint a térség legszebb, s védelmi feladatokat legjobban ellátó erődtemplomát sikerült megépíteniük. Az erődtemplom mellett pedig a település szélein körbe futó, hajdúpalánknak nevezett erődítmény biztosította a városban lakók védelmét. Hadház 1872-ig volt szabad hajdúváros.
A dualizmus időszakában (1867-1918) és a Horthy korszakban (1919-1945) Hadház nagyközségként, rendezett tanácsú városként és megyei városként élte életét. S ebben az időszakban több jelentős, ma is álló és a városképet meghatározó épülettel gazdagodott. 1872-ben épült fel a neoromán stílusú, kéttornyú református templom. A régi templomot ekkortól nem használták, hagyták pusztulni, majd a század végén le is bontották és a helyére 1896-ban református elemi iskolát építettek, melynek egyik épületszárnya ma is áll és iskolaként működik.
A második világháborúban, a német megszállást követő szövetséges támadások Hajdúhadházon is nagy pusztítást okoztak. Hadház, az 1936-ban elveszített városi rangját a rendszerváltás időszakában, 1989. március 1-én, a szomszéd településsel, Téglással történő egyesítést követően nyeri el újra, Hadháztéglás néven. A két település különválását követően, 1991. május 1-én Hajdúhadház önállóan is megkapta a városi címet. Jelenleg Kelet-Magyarország, egyik leghátrányosabb helyzetű, de a múlt rendszer nyomasztó és visszahúzó öröksége ellenére dinamikusan fejlődő városa, a Hajdúhadházi Kistérség központja.

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

A Duna Part Programajánló havonta megjelenő ingyenes programajánló, legnagyobb példányszámú a térségben, méret A/5, 32-64 oldal terjedelemben terjesztik 28 településen: Békásmegyer, Budakalász, Dunabogdány, Dunakeszi, Esztergom, Erdőkertes, Fót, Göd, Kismaros, Kisoroszi, Kosd, Leányfalu, Nagymaros, Óbuda, Őrbottyán, Pilismarót, Pomáz, Szada, Szentendre, Szob, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Vácrátót, Veresegyház, Verőce, Visegrád és Zebegény településeken. Az oldalak úgy lettek kialakítva, hogy lehetőleg minden oldallal szemben hirdetési oldal kerüljön, ezáltal is megnövelve a hirdetések értékét. A lap célcsoportja a 18-55 éves, újdonságra nyitott, aktív életet élő közép-, és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok és családos emberek.
Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 30.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 30.000 db
Media Plus Bt. kiadó
Megjelenés:
Minden hónap közepén.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző hónap 20.-án 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Keretes színes hirdetés 116×20 mm 23000 Ft+áfa = 29.210 Ft Belső lénia 65,5×40 mm 34000 Ft+áfa = 43.180 Ft 1/8 oldal 65,5×83 mm 64000 Ft+áfa = 81.280 Ft 1/4 oldal 134×40 mm 64000 Ft+áfa = 81.280 Ft 1/4 oldal
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik. Egyesek szerint az Isztergamból ered (az Iszter jelentése Duna, a Gam jelentése pedig a közeli Garam folyó, a gom utótagos jelentése lehet a hajlat, görbület (például: gomb, gömb, gumó). További elképzelés szerint a szláv sztregomj (akire vigyáznak) szó is szóba jöhet. Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való.
A római korban egy Salvio Mansio nevű település volt megtalálható a mai város helyén, ahol castrumot építettek ki, amely a limes része lett. A magyarok 900-as években való érkezését követően végül 972-ben Géza nagyfejedelem új székhelyének Esztergomot választotta, ahol római alapokon kővárat is építtetett.
A Szent István-kislegenda szerint itt született fia, Vajk, a későbbi Szent István király, aki itt keresztelkedett, majd itt koronázták királlyá. István uralkodása alatt és azt követően több évszázadon át a város a Magyar Királyság központja volt. Itt működött a 13.század közepéig Magyarország egyetlen pénzverdéje. Az esztergomi Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, amit István nevelőjéről, Szent Adalbert-templomnak neveztek el.
A város III. Béla király uralkodása alatt élte egyik fénykorát, megújult, kibővült a királyi palota és ekkor épült a Várkápolna, amely Közép-Európa legrégibb gótikus emléke. 1242 telén a tatárok a várost szinte teljesen elpusztították, de a fellegvárat nem tudták bevenni.
Esztergom a 15. században, főleg Vitéz János érsekségének idején kulturális központtá nőtte ki magát. Az ország egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épülete, a Bakócz-kápolna a 16. század elejéről maradt ránk. A várost 1543-ban elfoglalták a törökök, és az Oszmán Birodalom végvárának, az esztergomi szandzsák központjává tették. A vár végleges felszabadítására 1683-ban került sor a lengyel király, Sobieski János párkányi győzelmével.
1706. szeptember 16-ána kurucokhatheti ostrom után, személyesen Rákóczi Ferenc vezetésével foglalták el a várat. Esztergom 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért vissza, majd két évre rá, 1822-ben megkezdték a bazilika építését, melyet 1856-ban szenteltek fel.
1876-banEsztergom törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. (lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, gazdasága sem volt elég erős). 1895 szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd Esztergom és Párkány között, valamint Esztergom ebben az évben egyesült véglegesen a három szomszédos településsel ( Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező)
1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az 1923-ban létrejött Komárom és Esztergom vármegyének Esztergom lett a székhelye. A város kiemelt helyszíne volt az 1938-as Szent István emlékévnek.
A város 1952-ig maradt megyeszékhely. Több megyei intézmény azonban az 1980-as évek végéig Esztergomban maradt. 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd, így az megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. 2022. május 1-jétől megyei jogú város, bár az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
A Szabadhajdú városi hetilap első száma 1991. január 17-én jelent meg. Alapító főszerkesztője Csontos János volt, míg Tarczy Péter és Varjasi Imre szerkesztőként segítették a munkát. Ezt követően 1991. októberétől Tarczy Péter látta el a főszerkesztői teendőket. Szabadhajdú kiemelten fontosnak tartja a helyi eseményeket, beszámol a város kiemelkedő ünnepségeiről, rendezvényeiről. Ezen túl a település életében fontos eseményekről hitelesen tájékoztatja a helyieket. Alapelv a civil szféra, az öntevékeny együttesek hétköznapjainak, a gazdasági élet szereplőinek bemutatása.
A kultúra mellett a sportesemények is rendszeresen helyet kapnak a lap hasábjain. Hajdúböszörmény történelmi múltjának megismertetésére, az itt élők megszólaltatására, a néprajzi értékek ápolására szintén nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak. Az újság rendszeresen tudósít a város közbiztonsági helyzetéről. A hetilap péntekenként, 12.000 példányban jelenik meg, és minden háztartásba ingyenesen jut el.
Megjelenés:
Minden héten pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten kedden 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó) Lakossági apróhirdetés 10 szó 945 Ft+áfa = 1200 Ft + további szavak 63 Ft+áfa = 80 Ft/szó Köszönetnyílvánítás, megemlékezés 67×75 mm 3543 Ft+áfa = 4.500 Ft 67×100 mm 4567 Ft+áfa = 5.800 Ft fotóval 136×80 mm 5039 Ft+áfa = 6.400 Ft fotóval Házassági évforduló, születésnapi köszöntő 136×80 mm 5906 Ft+áfa = 7.500 Ft
Kiskeretes színes hirdetés (3-at fizet 4-et kap!) 1/25 67×25 mm 3464 Ft+áfa = 4.400 Ft 1/50 67×50 mm 5669 Ft+áfa = 7.200 Ft 1/75 67×75 mm 6929 Ft+áfa = 8.800 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hajdúböszörmény. Böszörmény – a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívőt jelentett. Böszörmény a nyírségi izmaeliták központja volt, településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a hajdú előtag nélkül.
A nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő Salamon volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadjáról, s minden bizonnyal a falu a tatárjárás során elpusztult. A XII-XIII. században újra benépesült és valamikor 1290-1322 között a debreceni uradalom része lett. 1325-ben vásártartási jogot kapott. Mezővárosi rangját (oppidium) 1410-ben, Zsigmond uralkodása alatt kapta.
A debreceni uradalom tartozékaként előbb Brankovics György, majd a Hunyadiak, később, a XVI. sz. elején a Báthori család tulajdonába került. Böszörmény fejlődését 1552 után a török megjelenése megakasztotta. A város híres településszerkezete a XV. századra lényegében kialakult. Később ezt vették át a hajdúk és alkalmazták a katonai jellegű település újabb igényeihez.
Hajdúböszörmény nevében a hajdú előtag egy, a XV. sz. utolsó évtizedeiben kialakult, a nagyarányú állattenyésztéshez és kereskedelemhez szükséges pásztor, illetve hajtó (hajdú) rétegre utal, akik a pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitűnően értettek. Helyzetük a XV. sz. végén a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Így a hajdúk fokozatosan pásztor-katonákká lettek, majd a XVI. sz. második felétől a hajdú név már egyértelműen katonafoglalkozást fejezett ki.
Legnagyobb történelmi szerepüket Bocskai István szabadságküzdelmében játszották. Részvételük a Bocskai-szabadságharcban nemcsak a felkelés katonai kimenetelét döntötte el, hanem a hajdúság sorsát is. Bocskai a győztes álmosdi csata után letelepítette, és 1605. december 12-én kelt kiváltságlevelével nemesi sorba emelte őket.
A nemesítéssel együtt birtokokat is adományozott, először Kállóba majd onnan telepítette át Böszörménybe 1609. szeptember 13-án kelt kiváltságlevelével. A XVII. sz. végén a hajdúvárosok szövetségre léptek, létrehozták a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.
A céhrendszer 1872-ben megszűnt, helyét az ipartársulatok vették át. Felismerve a vasútépítés fontosságát kiépítették a XIX. század végén a Debrecen-Hajdúnánás vasútvonalat, amely komoly városi tőke bevonásával valósult meg. A kiegyezés után, 1876-ban a Hajdúkerületet területileg kibővítve átalakították Hajdú megyévé, melynek központja Debrecen lett.
1919. április 26-án a román hadsereg egységei bevonultak a városba és közel egy évig állomásoztak Böszörményben. A város a második világháborúban sokat szenvedett, főleg abban az időszakban, amikor a „szövetséges” erők gépei bombázták a Csordalegelőn létesített repülőteret is.
A II. világháború után megindított szövetkezesítés, majd az 1960-70-es évekbeli ipartelepítés átalakították Hajdúböszörmény társadalmi szerkezetét és arculatát. Az 1990-es években nagymértékű és gyors privatizáció következett be. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése, területi kiterjedés szerint pedig az egész országban a negyedik legnagyobb. A Hajdúság tájegységnek a legnagyobb települése, nevezik a „hajdúk fővárosának” is

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

A Hajdú-infó hetilap 1996 őszétől van folyamatosan jelen Hajdúböszörményben és a környező települések életében. Szándékunk kezdettől fogva a vállalkozások, gazdasági társaságok, szervezetek üzleti sikereit támogató reklámújság kiadása volt. Mindezek mellett a lakosságot is igyekszünk teljeskörűen kiszolgálni. Célkitűzésünk, hogy az információ hitelesen és időszerűen jusson el a háztartásokhoz, vállalkozásokhoz. A költségek tekintetében arra törekedtünk, hogy a legkedvezőbb kondíciókat tudjuk biztosítani, megrendelőinknek. Színes hirdetési felületet biztosító kiadványunk A/3 méretben, több mint 60.000 ember elérését teszi lehetővé minden héten. Lapunk minden pénteken ingyenesen jut el nyomtatott formában a postaládákba, weboldalunkon már csütörtök este is lapozgatható. Nyomtatott formában, melyet terjesztői hálózattal juttatunk ki a postaládákba. A kiadvány megjelenik Hajdúböszörmény minden háztartásában, valamint Balmazújváros, Pród, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Bocskaikert, Hajdúdorog és Hajdúvid forgalmasabb helyein.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 20.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 20.000 db
Lefkovits Attila E. V. kiadó
Megjelenés:
Minden héten pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten kedden 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 karakter/10 sor) Min. 3 sor 1496 Ft+áfa = 1900 Ft + további sorok 433 Ft+áfa = 550 Ft/sor – 1 megjelenésnél! Min. 3 sor 1339 Ft+áfa = 1700 Ft + további 354 Ft+áfa = 450 Ft/sor – több megjelenésnél!
Kiskeretes színes hirdetés 45×20 mm 3622 Ft+áfa = 4.600 Ft 45×40 mm 6614 Ft+áfa = 8.400 Ft 45×60 mm 8976 Ft+áfa = 11.400 Ft 45×80 mm 12126 Ft+áfa = 15.400 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a hajdú előtag nélkül. Első említésénél azonban sokkal régebbi múltra tekinthet vissza, amely tényt a város neve bizonyítja elsősorban. A böszörmény ugyanis a régi magyar nyelvben közszó volt, s muszlim vallású, valószínűen bolgár-török etnikumú népelemet jelentett. Az izmaeliták vagy böszörmények tevékenységét ismerve erősen valószínűsíthető, hogy településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. A Váradi regestrumból ismert, hogy a nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő Salamon volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadjáról, s minden bizonnyal ekkor településünk is elpusztult.
Nemsokára azonban hamarosan újra kellett élednie, mert 1325-ben már számottevő helyként bukkan elénk. Ekkor már heti vására volt. A régi böszörmény lakossága azonban egy elpusztult, vagy pedig beolvadt a többségben lévő magyar és keresztény népességbe. Böszörmény mezővárosi rangját (oppidum) Zsigmond uralkodása alatt (1410) kapta, s e kiváltságokkal végérvényesen kiemelkedett a környék jobbágyfalvainak tömegéből. A debreceni uradalom részeként került Böszörmény Zsigmond adományából Brankovics György szerb despota földesuraság alá. A Brankovics birtokok elkobzása után a Hunyadi család tulajdonába került, s a debreceni uradalom részeként a birtokigazgatásban fontos alközpont szerepét töltötte be. Minden jel szerint erre az időre a város híres településszerkezete – amelynek alapján két keresztutca képezi – már lényeges vonásaiban kialakult.
A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.
Az első világháborúból sok hajdúböszörményi lakos vette ki a részét, jelentős számban vonultak be katonának, főleg a 39. és a 3. honvéd gyalogezredbe. 883 böszörményi katona áldozta az életet a hazájáért.
1919 április 26-án a román hadsereg egységei bevonultak a városba és közel egy évig állomásoztak Böszörményben. A város a második világháborúbansokat szenvedett, főleg abban az időszakban, amikor a „szövetséges” (az akkori Magyarország szempontjából valójában ellenséges) erők gépei bombázták a Csordalegelőn létesített repülőteret is.
Címere: Hajdúböszörmény, az egykori kiváltságolt Hajdúkerület központja nem szerepel Bocskai István kiváltságlevelében, amelyben az erdélyi fejedelem földdel és nemesi szabadságjogokkal ruházta fel azt a 9254 hajdúvitézt, akik a szabadságharcot (1604–1606) győzelemre vitték. Az 1605. dec. 12-én kiállított kiváltságlevelében szerepel viszont Kálló városa, amely végül nem lett hajdúváros. Böszörménybe ugyanis Bocskai hajdúvitézei a Báthory Gáborral történt egyezmény után 1609-ben telepedtek le.
A címerképe : Égszínkék alapú, tojásdad pajzson nyakát fejére tekető sárkánykígyó látható hasán vörös kereszttel. Ez a motívum Bocskai és a hajdúk szövetségére utal, a sárkánykígyót a fejedelem ugyanis saját nemzetiségi címeréből ajándékozta a hajdúvitézeknek, s végső fokon a Báthory címer motívumára vezethető vissza. A címer legrégibb, színesen megfestett ábrázolása 1793-ból való, s eredetileg a Bocskai téri református templom kazettás mennyezetét díszítette, ma pedig a templom falán található.
A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér, ahol a várost négy sugárút szelte át. Sajátos jelleggel bír, az alföld egyik legszebb és stílusjegyeit összevetve legegységesebb főterét csodálhatjuk meg. 1782, illetve 1837-ből származó városrendezési elképzeléseket felidézve láthatjuk, döntő volt a tér egységének esztétikumának megteremtése, funkciójának kialakítása a város hagyományainak figyelembevétele. A XIX. század elejétől Baltazár János hajdúkerületi mérnök nagyvonalú elképzelései nyomán ( segítőre és partnerre talált Sillye Gábor hajdúkerülti főkapitány), egy sor változás történt a tér arculatán. Tulajdonképpen az 1910-es évekre a főtér a ma is látható látványt nyújtotta.