Keresés

Tisza Infó apróhirdetés

Tisza Infó apróhirdetés2

Tisza Infó apróhirdetés

Tisza Infó apróhirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Tisza Infó apróhirdetés megrendelés

Tisza Infó apróhirdetés

Tisza Infó apróhirdetés terjesztés

Tisza Infó információs és hirdetési kétheti lap, megjelenik minden páros héten csütörtökön. Terjesztik: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén, Lakiteleken, Tiszaalpáron, Nyárlőrincen, Szentkirályon, Kocséron, Szolnokon, Cserkeszőlő és Tiszaug településeken. Megjelenik A/4 méretben, 4-8 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Kéthetente  20.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Kéthetente 20.000 db

Stílus Magyarország Kft. kiadó

Tisza Infó apróhirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páros héten csütörtökön.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 14 óráig!

Tisza Infó apróhirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Színes keretes hirdetés belső oldalon                                                                1/4 oldal 92,5×130 mm           50.394 Ft+áfa =  64.000 Ft                              1/2 oldal  186×130 mm           82.677 Ft+áfa =105.000 Ft                                        

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                     

Tisza Infó apróhirdetés

Lakitelek. Anonymus, III. Béla királyunk jegyzője Árpád hadai felvonulási területként említi vidékünket. Erre vezethető vissza az a törekvés, hogy a törzsszövetséget vezérlő fejedelem emlékét megörökítsék eleink. Így kapta a Tőserdő melletti terület jó évszázada az Árpádszállás nevet.

A falu földjét I. Géza királyunk oklevele említi először. A garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapító levelében olvashatjuk, hogy itt volt a Tisza partján a királyi ménes itatója (Bocztelek), s szőlőskertek is zöldelltek vidékünkön. Ezen oklevél említi az első név szerint ismert lakost, Bocz udvarnokot, aki testvérével az apátság halastavait (1276-ban Nána adományozta a margitszigeti apácák számára), s a ménes itatóját őrizte. Az okirat Felsőalpárnak nevezi ezt a földet.

A Lak elnevezés először 1488-ban fordul elő oklevélben, egy határjárás alkalmával szerepel Alsóalpár, Szentkirály és Szentlőrinc települések neve mellett. A váci egyházmegye névtára, valamint a Lázár-deák féle XVI. század elejéről való térkép is templomos faluként örökítik meg Felsőalpárt. Szabó Kálmán ásatásai nyomán halászfalu maradványai kerültek elő a 44-es számú főútvonal mellől.

A török hódoltság korából a defterek tanúsága szerint a XVI. században nem néptelenedett el Felsőalpár, hanem még gyarapodott és gazdagodott is népessége. A Kecskemét környéki falvak pusztulása a 15 éves háború idején következett be. Abban az időben a törökök és tatár segédcsapataik többször is végigrabolták a Duna-Tisza közét. Sokan Kecskeméten találtak menedéket. A “hírös város” ügyes birtokpolitikát folytatott, a török hatóságoktól bérbe vették a város környéki pusztákat. Ekkor került Lakitelek területe is a város kezére.

A Rákóczi szabadságharc lezárása után hosszabb békés időszak következett. Megkezdődött a kitelepülés a városból a folyóparti vidékekre, ahol jórészt állattartással, halászattal, valamint földműveléssel foglalkoztak az emberek. Állandó lakásuk Kecskeméten volt, az esztendőnek csak egy részét töltötték a pusztákon. Gyökeresen megváltozott a helyzet a XIX. század második felében. A filoxéra pusztítása tönkretette a hegyvidéki szőlőkultúrákat, többen szőlőnemesítéssel próbálták javítani az itteni fajtákat, s Kecskemét környéke “aranyhomokká” változott. Sokakat vonzott ez a Tisza mellékére, Felsőalpár, Lakitelek népessége gyors ütemben nőtt.

A területtel való jobb összeköttetés igénye az 1890-es években két helyi érdekű vasútvonal létrehozását eredményezte. 1927-ben Horthy Miklós jelenlétében adták át a tiszaúgi hidat, a híd mellett hajóállomás létesült. Lakitelek közlekedési csomópont lett. Mindezek további népességnövekedést eredményeztek.

Szerencsére a 2. világháború pusztítása kevés kárt tett Lakiteleken, a környező településekről többen találtak itt menedéket a dúló, fosztogató csapatok elől. Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949–1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.

Lakitelek igazi vonzerejét természeti szépségei adják. A Holt-Tisza mentén a Tőserdő területe a Kiskunsági Nemzeti Park része, a termálvizes strand sok üdülőt vonz a nyári időszakban. Az 1970-es években kezdődött meg az üdülőterület fejlesztése, húsz év alatt közel annyi nyaralót építettek ide, mint amennyi a falu házainak száma.

Településünk országos hírnévre 1987-ben tett szert, amikor rendszerváltoztatást sürgetve 150 értelmiségi tartott tanácskozást Lezsák Sándor portáján A magyarság esélyei címmel. Később itt alakult meg a Magyar Demokrata Fórum, az első szabad választások győztes politikai ereje.

Tisza Infó apróhirdetés

Újfehértói Apró hirdetés

Újfehértói Apró hirdetés

Újfehértói Apró hirdetés

Újfehértói Apró hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Újfehértói Apró hirdetés megrendelés

Újfehértói Apró hirdetés

Újfehértói Apró hirdetés terjesztés

Információs és Reklámújság 2012. novembere óta jelenik meg a hirdetési piacon. Cél a helyi és környékbeli vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak minél szélesebb körű bemutatása. A jelenlegi és a jövőbeni fogyasztókat nekünk kell a legjobban ismernünk és megértenünk, hirdetéseinkkel figyelmüket megragadnunk, és elérnünk azt, hogy elsősorban partnereink szolgáltatásait válasszák! Készül A/4 méretben 4-6-8 színes oldalon, 115 gr fényes műnyomó papírra. Terjesztése Újfehértón és Hajdúhadház, Téglás, Kálmánháza, Érpatak és Balkány településeken.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  8.500 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente 8.500 db

Dupai Ferenc E. V. kiadó

Újfehértói Apró hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten hétvégén.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedd 14 óráig!

Újfehértói Apró hirdetési árak

Hirdetési tarifa:                       

Keretes színes hirdetés                                                                                2/16 oldal 95×67 mm            31.496 Ft+áfa = 40.000 Ft                                3/16 oldal 95×103 mm          43.307 Ft+áfa = 55.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                         

Újfehértói Apró hirdetés

Hajdúhadháza. A középkori írásos forrásokban, a XII. századtól találkozunk a város nevével, mely Szabolcs Vármegyéhez tartozott.  A XIV. században már templommal rendelkezett a település, melyet a középkor folyamán több nemesi család mellett Zsigmond király, Szilágyi Erzsébet, és a Hunyadiak is birtokoltak.

A település központjában lévő dombon 1437-ben egy egyhajós gótikus templomot építettek (nem elképzelhetetlen, hogy a régi romjain), melyet a későbbiekben toronnyal egészítettek ki és fallal vettek körül. Hadház a XVI. században, a török hódítás és az országrészekre szakadásának időszakában sok pusztítást volt kénytelen elszenvedni.

Szabolcs Vármegye, s így Hadház is a Magyar Királyság területéhez tartozott, s csak két rövid időszakra (1621 – 1629. és 1645 – 1648.) csatolták hat másik vármegye településeivel együtt az Erdélyi Fejedelemséghez A Török Hódoltsághoz soha nem tartozott, de határmenti fekvéséből adódón, gyakran érték támadások török, császári és magyar részről egyaránt. A tizenötéves háború időszakában Hadház, sok más településhez hasonlóan szinte teljesen elnéptelenedett, és elpusztult.

Bocskai István, Magyarország választott fejedelme 1605-ben hajdúkat telepített le Hadházon is, s 1605. december 12-én, Korponán kelt oklevelében e településnek is városi rangot adományozott. A fejedelem halála (1606. Kassa) miatt a hajdúk még évekig nem tudtak érvényt szerezni kiváltságaiknak, s elfoglalni a számukra lakóhelyül kijelölt településeket. Hadházra is valószínűleg csak 1610. körül telepedtek le véglegesen. A letelepülés itt is tisztjeik vezetésével, tizedekben történt (Hadházon négy tizedben), a letelepedést követően pedig hozzáláttak a város meglévő védműveinek felújításához és újak kialakításához.

A városban talált gótikus templomot felújították és erős, lőrésekkel ellátott kőfallal vették körül, melyhez figyelőtornyot is építettek. Sokak szerint a térség legszebb, s védelmi feladatokat legjobban ellátó erődtemplomát sikerült megépíteniük. Az erődtemplom mellett pedig a település szélein körbe futó, hajdúpalánknak nevezett erődítmény biztosította a városban lakók védelmét. Hadház 1872-ig volt szabad hajdúváros.

A dualizmus időszakában (1867-1918) és a Horthy korszakban (1919-1945) Hadház nagyközségként, rendezett tanácsú városként és megyei városként élte életét. S ebben az időszakban több jelentős, ma is álló és a városképet meghatározó épülettel gazdagodott. 1872-ben épült fel a neoromán stílusú, kéttornyú református templom. A régi templomot ekkortól nem használták, hagyták pusztulni, majd a század végén le is bontották és a helyére 1896-ban református elemi iskolát építettek, melynek egyik épületszárnya ma is áll és iskolaként működik.

A második világháborúban, a német megszállást követő szövetséges támadások Hajdúhadházon is nagy pusztítást okoztak. Hadház, az 1936-ban elveszített városi rangját a rendszerváltás időszakában, 1989. március 1-én, a szomszéd településsel, Téglással történő egyesítést követően nyeri el újra, Hadháztéglás néven. A két település különválását követően, 1991. május 1-én Hajdúhadház önállóan is megkapta a városi címet. Jelenleg Kelet-Magyarország, egyik leghátrányosabb helyzetű, de a múlt rendszer nyomasztó és visszahúzó öröksége ellenére dinamikusan fejlődő városa, a Hajdúhadházi Kistérség központja.

Újfehértói Apró hirdetés

Duna Part Programajánló hirdetés

Duna Part Programajánló hirdetés 1

Duna Part Programajánló hirdetés

Duna Part Programajánló hirdetés feladás

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni.  Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Duna Part Programajánló hirdetés megrendelés

Duna-Part Programajánló hirdetés

Duna Part Programajánló hirdetés terjesztés

A Duna Part Programajánló havonta megjelenő ingyenes programajánló, legnagyobb példányszámú a térségben,  méret A/5,  32-64 oldal terjedelemben terjesztik 28 településen: Békásmegyer, Budakalász, Dunabogdány, Dunakeszi, Esztergom, Erdőkertes, Fót, Göd, Kismaros, Kisoroszi, Kosd, Leányfalu, Nagymaros, Óbuda, Őrbottyán, Pilismarót, Pomáz, Szada, Szentendre, Szob, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Vácrátót, Veresegyház, Verőce, Visegrád és Zebegény településeken. Az oldalak úgy lettek kialakítva, hogy lehetőleg minden oldallal szemben hirdetési oldal kerüljön, ezáltal is megnövelve a hirdetések értékét. A lap célcsoportja a 18-55 éves, újdonságra nyitott, aktív életet élő közép-, és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok és családos emberek.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  30.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta   30.000 db

Media Plus Bt. kiadó

Duna Part Programajánló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap közepén.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 20.-án 14 óráig!

Duna Part Programajánló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes színes hirdetés                                                                            116×20 mm              23000 Ft+áfa = 29.210 Ft     Belső lénia                        65,5×40 mm             34000 Ft+áfa = 43.180 Ft     1/8 oldal                            65,5×83 mm             64000 Ft+áfa = 81.280 Ft      1/4 oldal                          134×40 mm              64000 Ft+áfa = 81.280 Ft      1/4 oldal

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                 

Duna Part programajánló hirdetés

Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik. Egyesek szerint az Isztergamból ered (az Iszter jelentése Duna, a Gam jelentése pedig a közeli Garam folyó, a gom utótagos jelentése lehet a hajlat, görbület (például: gomb, gömb, gumó). További elképzelés szerint a szláv sztregomj (akire vigyáznak) szó is szóba jöhet. Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való.

A római korban egy Salvio Mansio nevű település volt megtalálható a mai város helyén, ahol castrumot építettek ki, amely a limes része lett. A magyarok 900-as években való érkezését követően végül 972-ben Géza nagyfejedelem új székhelyének Esztergomot választotta, ahol római alapokon kővárat is építtetett.

A Szent István-kislegenda szerint itt született fia, Vajk, a későbbi Szent István király, aki itt keresztelkedett, majd itt koronázták királlyá. István uralkodása alatt és azt követően több évszázadon át a város a Magyar Királyság központja volt. Itt működött a 13.század közepéig          Magyarország egyetlen pénzverdéje. Az esztergomi Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, amit István nevelőjéről, Szent Adalbert-templomnak neveztek el.

A város III. Béla király uralkodása alatt élte egyik fénykorát, megújult, kibővült a királyi palota és ekkor épült a Várkápolna, amely Közép-Európa legrégibb gótikus emléke. 1242 telén a tatárok a várost szinte teljesen elpusztították, de a fellegvárat nem tudták bevenni.

Esztergom a 15. században, főleg Vitéz János érsekségének idején kulturális központtá nőtte ki magát. Az ország egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épülete, a Bakócz-kápolna a 16. század elejéről maradt ránk. A várost 1543-ban elfoglalták a törökök, és az Oszmán Birodalom végvárának, az esztergomi szandzsák központjává tették. A vár végleges felszabadítására 1683-ban került sor a lengyel király, Sobieski János párkányi győzelmével.

1706. szeptember 16-ána kurucokhatheti ostrom után, személyesen  Rákóczi Ferenc vezetésével foglalták el a várat. Esztergom 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért vissza, majd két évre rá, 1822-ben megkezdték a bazilika építését, melyet 1856-ban szenteltek fel.

1876-banEsztergom törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. (lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt,  gazdasága sem volt elég erős). 1895 szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd Esztergom és Párkány között, valamint Esztergom ebben az évben egyesült véglegesen a három szomszédos településsel ( Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező)

1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az 1923-ban létrejött Komárom és Esztergom vármegyének Esztergom lett a székhelye. A város kiemelt helyszíne volt az 1938-as Szent István emlékévnek. 

A város 1952-ig maradt megyeszékhely. Több megyei intézmény azonban az 1980-as évek végéig Esztergomban maradt. 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd, így az megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. 2022. május 1-jétől megyei jogú város, bár az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.

Duna Part programajánló hirdetés

Szabadhajdú hirdetés

Szabadhajdú hirdetés

Szabadhajdú hirdetés

Szabadhajdú hirdetés feladás

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni.  Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szabadhajdú hirdetés megrendelés

Szabadhajdú hirdetés

Szabadhajdú hirdetés terjesztés

A Szabadhajdú városi hetilap első száma 1991. január 17-én jelent meg. Alapító főszerkesztője Csontos János volt, míg Tarczy Péter és Varjasi Imre szerkesztőként segítették a munkát. Ezt követően 1991. októberétől Tarczy Péter látta el a főszerkesztői teendőket. Szabadhajdú kiemelten fontosnak tartja a helyi eseményeket, beszámol a város kiemelkedő ünnepségeiről, rendezvényeiről. Ezen túl a település életében fontos eseményekről hitelesen tájékoztatja a helyieket. Alapelv a civil szféra, az öntevékeny együttesek hétköznapjainak, a gazdasági élet szereplőinek bemutatása. 

A kultúra mellett a sportesemények is rendszeresen helyet kapnak a lap hasábjain. Hajdúböszörmény történelmi múltjának megismertetésére, az itt élők megszólaltatására, a néprajzi értékek ápolására szintén nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak. Az újság rendszeresen tudósít a város közbiztonsági helyzetéről. A hetilap péntekenként, 12.000 példányban jelenik meg, és minden háztartásba ingyenesen jut el. 

Szabadhajdú hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedden 14 óráig! 

Szabadhajdú hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)                                                                   Lakossági apróhirdetés                                                                                    10 szó                    945 Ft+áfa = 1200 Ft                                                            + további szavak    63 Ft+áfa =     80 Ft/szó                                              Köszönetnyílvánítás, megemlékezés                                                          67×75 mm                3543 Ft+áfa =  4.500 Ft                                                   67×100 mm              4567 Ft+áfa =  5.800 Ft fotóval                                     136×80 mm              5039 Ft+áfa =  6.400 Ft fotóval                                Házassági évforduló, születésnapi köszöntő                                                    136×80 mm              5906 Ft+áfa =  7.500 Ft        

Kiskeretes színes hirdetés   (3-at fizet 4-et kap!)                                            1/25  67×25 mm              3464 Ft+áfa =   4.400 Ft                                        1/50  67×50 mm               5669 Ft+áfa =  7.200 Ft                                        1/75  67×75 mm               6929 Ft+áfa =  8.800 Ft     

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                           

Szabadhajdú hirdetés

Hajdúböszörmény. Böszörmény – a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívőt jelentett. Böszörmény a nyírségi izmaeliták központja volt, településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a hajdú előtag nélkül.

A nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő Salamon volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadjáról, s minden bizonnyal a falu a tatárjárás során elpusztult. A XII-XIII. században újra benépesült és valamikor 1290-1322 között a debreceni uradalom része lett. 1325-ben vásártartási jogot kapott. Mezővárosi rangját (oppidium) 1410-ben, Zsigmond uralkodása alatt kapta.

A debreceni uradalom tartozékaként előbb Brankovics György, majd a Hunyadiak, később, a XVI. sz. elején a Báthori család tulajdonába került. Böszörmény fejlődését 1552 után a török megjelenése megakasztotta. A város híres településszerkezete a XV. századra lényegében kialakult. Később ezt vették át a hajdúk és alkalmazták a katonai jellegű település újabb igényeihez. 

Hajdúböszörmény nevében a hajdú előtag egy, a XV. sz. utolsó évtizedeiben kialakult, a nagyarányú állattenyésztéshez és kereskedelemhez szükséges pásztor, illetve hajtó (hajdú) rétegre utal, akik a pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitűnően értettek. Helyzetük a XV. sz. végén a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Így a hajdúk fokozatosan pásztor-katonákká lettek, majd a XVI. sz. második felétől a hajdú név már egyértelműen katonafoglalkozást fejezett ki.

Legnagyobb történelmi szerepüket Bocskai István szabadságküzdelmében játszották. Részvételük a Bocskai-szabadságharcban nemcsak a felkelés katonai kimenetelét döntötte el, hanem a hajdúság sorsát is. Bocskai a győztes álmosdi csata után letelepítette, és 1605. december 12-én kelt kiváltságlevelével nemesi sorba emelte őket.

A nemesítéssel együtt birtokokat is adományozott, először Kállóba majd onnan telepítette át Böszörménybe 1609. szeptember 13-án kelt kiváltságlevelével. A XVII. sz. végén a hajdúvárosok szövetségre léptek, létrehozták a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A céhrendszer 1872-ben megszűnt, helyét az ipartársulatok vették át. Felismerve a vasútépítés fontosságát  kiépítették a XIX. század végén a Debrecen-Hajdúnánás vasútvonalat, amely komoly városi tőke bevonásával valósult meg. A kiegyezés után, 1876-ban a Hajdúkerületet területileg kibővítve átalakították Hajdú megyévé, melynek központja Debrecen lett.

1919. április 26-án a román hadsereg egységei bevonultak a városba és közel egy évig állomásoztak Böszörményben. A város a második világháborúban sokat szenvedett, főleg abban az időszakban, amikor a „szövetséges” erők gépei bombázták a Csordalegelőn létesített repülőteret is.

A II. világháború után megindított szövetkezesítés, majd az 1960-70-es évekbeli ipartelepítés átalakították Hajdúböszörmény társadalmi szerkezetét és arculatát. Az 1990-es években nagymértékű és gyors privatizáció következett be. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése, területi kiterjedés szerint pedig az egész országban a negyedik legnagyobb. A Hajdúság tájegységnek a legnagyobb települése, nevezik a „hajdúk fővárosának” is

Szabadhajdú hirdetés

Hajdú Infó hirdetés

Hajdú Infó hirdetés 4

Hajdú Infó hirdetés

Hajdú Infó hirdetés feladás

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni.  Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Hajdú Infó hirdetés megrendelés

Hajdú Infó hirdetés 6

Hajdú Infó hirdetés

Hajdú Infó hirdetés terjesztés

A Hajdú-infó hetilap 1996 őszétől van folyamatosan jelen Hajdúböszörményben és a környező települések életében. Szándékunk kezdettől fogva a vállalkozások, gazdasági társaságok, szervezetek üzleti sikereit támogató reklámújság kiadása volt. Mindezek mellett a lakosságot is igyekszünk teljeskörűen kiszolgálni. Célkitűzésünk, hogy az információ hitelesen és időszerűen jusson el a háztartásokhoz, vállalkozásokhoz. A költségek tekintetében arra törekedtünk, hogy a legkedvezőbb kondíciókat tudjuk biztosítani, megrendelőinknek. Színes hirdetési felületet biztosító kiadványunk A/3 méretben, több mint 60.000 ember elérését teszi lehetővé minden héten. Lapunk minden pénteken ingyenesen jut el nyomtatott formában a postaládákba, weboldalunkon már csütörtök este is lapozgatható. Nyomtatott formában, melyet terjesztői hálózattal juttatunk ki a postaládákba. A kiadvány megjelenik Hajdúböszörmény minden háztartásában, valamint Balmazújváros, Pród, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Bocskaikert, Hajdúdorog és Hajdúvid forgalmasabb helyein.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  20.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente 20.000 db

Lefkovits Attila E. V. kiadó

Hajdú Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedden 14 óráig!

Hajdú Infó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 30 karakter/10 sor)                                                 Min. 3 sor             1496 Ft+áfa = 1900 Ft                                                          + további sorok       433 Ft+áfa =   550 Ft/sor – 1 megjelenésnél!                  Min. 3 sor              1339 Ft+áfa = 1700 Ft                                                          + további                  354 Ft+áfa =   450 Ft/sor – több megjelenésnél!

Kiskeretes színes hirdetés                                                                        45×20 mm              3622 Ft+áfa =   4.600 Ft                                            45×40 mm               6614 Ft+áfa =   8.400 Ft                                              45×60 mm               8976 Ft+áfa = 11.400 Ft                                                45×80 mm             12126 Ft+áfa = 15.400 Ft   

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                     

Hajdú Infó hirdetés

Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a hajdú előtag nélkül. Első említésénél azonban sokkal régebbi múltra tekinthet vissza, amely tényt a város neve bizonyítja elsősorban. A böszörmény ugyanis a régi magyar nyelvben közszó volt, s muszlim vallású, valószínűen bolgár-török etnikumú népelemet jelentett. Az izmaeliták vagy böszörmények tevékenységét ismerve erősen valószínűsíthető, hogy településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. A Váradi regestrumból ismert, hogy a nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő Salamon volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadjáról, s minden bizonnyal ekkor településünk is elpusztult.

Nemsokára azonban hamarosan újra kellett élednie, mert 1325-ben már számottevő helyként bukkan elénk. Ekkor már heti vására volt. A régi böszörmény lakossága azonban egy elpusztult, vagy pedig beolvadt a többségben lévő magyar és keresztény népességbe. Böszörmény mezővárosi rangját (oppidum) Zsigmond uralkodása alatt (1410) kapta, s e kiváltságokkal végérvényesen kiemelkedett a környék jobbágyfalvainak tömegéből. A debreceni uradalom részeként került Böszörmény Zsigmond adományából Brankovics György szerb despota földesuraság alá. A Brankovics birtokok elkobzása után a Hunyadi család tulajdonába került, s a debreceni uradalom részeként a birtokigazgatásban fontos alközpont szerepét töltötte be. Minden jel szerint erre az időre a város híres településszerkezete – amelynek alapján két keresztutca képezi – már lényeges vonásaiban kialakult.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

Az első világháborúból sok hajdúböszörményi lakos vette ki a részét, jelentős számban vonultak be katonának, főleg a 39. és a 3. honvéd gyalogezredbe. 883 böszörményi katona áldozta az életet a hazájáért.

1919 április 26-án a román hadsereg egységei bevonultak a városba és közel egy évig állomásoztak Böszörményben. A város a második világháborúbansokat szenvedett, főleg abban az időszakban, amikor a „szövetséges” (az akkori Magyarország szempontjából valójában ellenséges) erők gépei bombázták a Csordalegelőn létesített repülőteret is.

Címere: Hajdúböszörmény, az egykori kiváltságolt Hajdúkerület központja nem szerepel Bocskai István kiváltságlevelében, amelyben az erdélyi fejedelem földdel és nemesi szabadságjogokkal ruházta fel azt a 9254 hajdúvitézt, akik a szabadságharcot (1604–1606) győzelemre vitték. Az 1605. dec. 12-én kiállított kiváltságlevelében szerepel viszont Kálló városa, amely végül nem lett hajdúváros. Böszörménybe ugyanis Bocskai hajdúvitézei a Báthory Gáborral történt egyezmény után 1609-ben telepedtek le.

A címerképe : Égszínkék alapú, tojásdad pajzson nyakát fejére tekető sárkánykígyó látható hasán vörös kereszttel. Ez a motívum Bocskai és a hajdúk szövetségére utal, a sárkánykígyót a fejedelem ugyanis saját nemzetiségi címeréből ajándékozta a hajdúvitézeknek, s végső fokon a Báthory címer motívumára vezethető vissza. A címer legrégibb, színesen megfestett ábrázolása 1793-ból való, s eredetileg a Bocskai téri református templom kazettás mennyezetét díszítette, ma pedig a templom falán található.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér, ahol a várost négy sugárút szelte át. Sajátos jelleggel bír, az alföld egyik legszebb és stílusjegyeit összevetve legegységesebb főterét csodálhatjuk meg. 1782, illetve 1837-ből származó városrendezési elképzeléseket felidézve láthatjuk, döntő volt a tér egységének esztétikumának megteremtése, funkciójának kialakítása a város hagyományainak figyelembevétele. A XIX. század elejétől Baltazár János hajdúkerületi mérnök nagyvonalú elképzelései nyomán ( segítőre és partnerre talált Sillye Gábor hajdúkerülti főkapitány), egy sor változás történt a tér arculatán. Tulajdonképpen az 1910-es évekre a főtér a ma is látható látványt nyújtotta.

Hajdú Infó hirdetés